Jön a vírusútlevél, visszakapjuk a régi életünket? Itt az év vitája

·2021.01.05

Ausztriában a felsőház leszavazta, hogy a negatív tesztesek hétnapos rendkívüli úti okmánnyal szabaduljanak a karanténból; egy ausztrál légitársaság bejelentette, hogy csak oltottakat enged majd fel a gépeire; a WHO aggályai ellenére az észt vezetés vírusútlevél kiadását fontolgatja, ahogy egyébként a magyar kormány is. Máris itt vagyunk 2021 legélesebb vitájában: oltáshoz vagy immunitáshoz köthető-e a szabad mozgás? A járvány előtti életünk visszaszerzését vagy állandó rendőri zaklatást hoz-e a vírusútlevél? A Válasz Online pró-kontra összeállításában az összes lehetséges kérdést felteszi. Lapunkat a tájékoztatásban nem más segíti, mint az oltás ötletgazdája, Karikó Katalin. A BioNTech alelnöke a Válasz Online-nak azt mondja: lehetnek ugyan tünetmentes vírushordozók az oltottak között, ám nagyon kicsi arányban.

Tavaly tavasszal még sehol sem volt a védőoltás, mégis úgy tűnt, megvan a megoldás arra, hogyan térhetünk vissza apránként a normál életünkhöz. Az ötlet arra a felismerésre épült, hogy a legtöbb fertőző betegségen átesve az ember legalább időlegesen védettséget szerez. Így az új pandémiás vírus terjedésével egyre többen lehetnek olyanok, akik legalább néhány hónapig visszatérhetnek a normalitásba. Magyarországon jelenleg 170 ezer ilyen ember van, világszerte pedig nagyjából 50 millió. 

Egyszerűnek tűnt a recept: adni kell nekik egy igazolást arról, hogy védettek az új koronavírussal szemben, és máris felszállhatnak a repülőgépekre, elutazhatnak a tengerpartra vagy a sarkvidékre, táncolhatnak hajnalig egy klubban vagy bámulhatják ugyanazt a festményt órákon keresztül a múzeumban. Miközben a többiek, a védtelenek továbbra is otthon csücsülnek.

Az ötletnek neve is lett: immun ID-nak hívják angolul, a személyigazolvány rövidítését kölcsönvéve, esetleg immunpassnak. Nevezhetjük magyarul immunútlevélnek, vírusútlevélnek, ahogy tetszik. 

Az ötlettel foglalkoztak az olaszok és a németek is, az észtek és az amerikaiak pedig technológiai lehetőséget láttak abban, hogy a telefonunkat használhassuk a zöld lámpa felvillanásához. Tudósok is vitatták, hány hónapra járjon ez a fajta menlevél: új vírusról lévén szó, senki sem tudta, mennyi időre védettek azok, akik túlestek a fertőzésen. A kérdést azonban nem a virológusok és nem is a politikusok döntötték el, hanem azok, akiktől a legkevésbé várták: az úgynevezett influenszerek.

Ahogy ugyanis a fiatalok hírét vették az egészségügyi menlevélnek, azonnal megértették, milyen előnyökkel jár ez azoknak, akik már átestek a fertőzésen. Nyilvános WC-k ülőkéjét kezdték fogdosni, jegyautomaták gombjait nyalogatni, forgalmas helyek kilincseit vették a szájukba, hogy elkapják a vírust, és így a védettek kivételezett csoportjába kerüljenek. 

A fiatalok akciója meghozta a hatását: a vírusútlevél ötlete a süllyesztőbe került. A WHO közölte, hogy egyébként sincs elegendő tudományos bizonyíték a védettségre.

A menlevél gondolata azért fel-felbukkant, főként ősszel, amikor az olcsó, és viszonylag megbízható antigéntesztekkel tömeges és ingyenes vizsgálatokba kezdtek, a szlovákok pedig a negatívnak bizonyulókat a kijárási korlátozás alól felmentést adó immunpass-szal jutalmazták. (Az osztrák felsőház most egy hasonló megoldást vetett el.) 

Amikor célegyenesbe fordult az első oltás, újabb elképzelés született: a vakcinaútlevél. Az ötlet abban különbözik a tavaszitól, hogy ennek révén nem a teszteltek és a betegségen átesettek, hanem csak az oltottak kapnának igazolást a védettségükről, és egy (digitális) oltási könyv nyitná ki számukra újra a világot. 

A magyar kormány elsők között kezdett foglalkozni a tervvel. Az ünnepek előtt Gulyás Gergely kancelláriaminiszter bejelentette, hogy „egészen biztosan” lesz ilyen, és „nemcsak Magyarországon, hanem Európában mindenütt, tehát az oltási könyv az útlevél vagy a személyi igazolvány mellett fontos okirat lesz majd a tömeges oltást követő hónapokban. Majdnem biztos, hogy légitársaságok is fognak ilyen szabályokat előírni, Magyarországon és külföldön egyaránt” – fogalmazott a miniszter.

December 23-án Orbán Viktor már egy digitális oltásikönyv fejlesztéséről is beszámolt: „Megnéztük a vakcinaigazolás digitális verzióját, mert arra készülünk, hogy akik már védettek, átestek a fertőzésen vagy beoltatták magukat, nekik legyen egy igazolványuk, amely arról szól, hogy ők már nem fertőznek meg senkit. Ez összhangban van az Európai Unió azon törekvésével, hogy egy ilyen digitális útlevelet is létrehozzunk. Az első verzióját a Belügyminisztérium kifejlesztette, és meg is tekinthettük.” 

A miniszterelnök arra utalt, hogy az unió úgy határozott: nem ellentétes az adatvédelmi szabályokkal, ha egy oltási igazolvány helyettesíti az országhatárok átlépésekor a tesztelést vagy a karantént. 

A magyar kormány azonban egyszerre hozná kedvező helyzetbe az oltottakat és a fertőzésen hat hónapon belül átesetteket. Vagyis visszahozna egy korábban már elutasított elképzelést is. Nézzük először a vírusútlevél (vagyis a fertőzésen már átesettek), majd a vakcinaútlevél (vagyis az oltottak) számára nyújtandó kedvezmény melletti érveket és ellenérveket.

A szlovákok a negatívnak bizonyulókat immunpass-szal jutalmazták. Fotó: Válasz Online/Vörös Szabolcs

Érvek a fertőzősen már átesetteknek nyújtható kedvezmények mellett

1. „A fertőzöttek természetes immunitást szereznek.”

Megfelel a valóságnak? Igen, kivéve, ha jön egy vírusmutáns. 

Néhány héten belül Magyarországon több mint 300 ezer gyógyult koronavírusos lehet (már ma is van 174 ezer), zömük a második hullámban fertőződött meg. Amit márciusban, áprilisban még nem tudtunk, arra ma már tudományos bizonyítékok sora áll rendelkezésre. 

A British Medical Journal folyóirat a múlt év utolsó napjaiban publikálta a 12 ezer oxfordi egészségügyi dolgozó adatán alapuló vizsgálatát. Közülük 1265 ember vérében tudták kimutatni a koronavírus ellenanyagát, ők tehát már áteshettek a fertőzésen. Amikor 60 napig követték őket, azt tapasztalták, hogy közülük összesen ketten fertőződtek meg, de egyiküknek sem voltak tünetei. 

A többi 11 364 egészségügyi közül 223 kapta el a fertőzést, és 123 tünetekkel is rendelkezett. Vagyis nagyjából nyolcszor nagyobb a veszélye, hogy olyan valaki fertőződjön meg, aki még nem kapta el a vírust. Ha pedig természetes és mesterséges immunitást szerző emberek egymás társaságában vannak, akkor a fertőzés veszélye minimálisra csökkenthető. 

2. „Ez jutalmazná azokat, akik felvállalták a teszteltetéssel járó hátrányokat.

Megfelel a valóságnak? Igen, ha van megbízható adatbázis

A koronavírus-fertőzöttek jelentős része az őszi hullám második felében már nem teszteltette magát, mert a vizsgálat kényelmetlen, és komoly anyagi hátránnyal jár. Több napig kell várni rá, a járványügy rugalmatlan, mert a karantén kezdetét nem a tünetek jelentkezésétől, hanem a tesztelés időpontjától számítja, így az otthon töltött idő még enyhe tünetek mellett is elhúzódhat. 

Magyarországon a hivatalos kereset 60 százalékát teszi ki a táppénz, ez az alacsony jövedelműek és a szürkén foglalkoztatottak számára több tízezres, esetenként százezres nagyságrendű anyagi veszteséget okoz. A tanárok, óvónők körében az év első napjaiban tapasztalt alacsony tesztelési hajlandóság részben erre vezethető vissza: a 220 ezer pedagógus közül csak 13 ezren kérték az ingyenes vizsgálatot. Pedig ők azon kevesek közé tartoznak, akik a kormány ígérete szerint megkapják a teljes bérüket, ha munka közben fertőződnek meg. A helyzetük így sem egyszerű, mert a pénzhez csak jelentős késéssel jutnak hozzá. 

A magukat teszteltetők tehát bizonyos szempontból áldozatot hoztak a közösségért, otthon maradtak, kivárták a karantént, vigyáztak másokra. A kormány által tervezett vírusútlevél jutalmazná ezt a magatartást, és érdekeltté tenné az embereket a mások iránti felelősségvállalásban. 

3. „Mondhatni, fájdalomcsillapító hatása van.”

Megfelel a valóságnak? Van benne valami.

A Nemzeti Népegészségügyi Központ az új oltási renddel hat hónapra kizárja az olthatók köréből a fertőzésen már átesett 60 évnél fiatalabb, nem krónikus betegeket. Az intézkedés oldaná a társadalmi feszültséget.

Érvek a fertőzősen már átesetteknek nyújtható kedvezmények ellen:

1. Ösztönözné a mesterséges megfertőződést.”

Megfelel a valóságnak? Félő, hogy igen

Ugyanaz a helyzet állhatna elő, mint tavasszal. Az egészséges fiatalok könnyebben, kisebb kockázattal esnek át a fertőzésen, viszont ők kapják majd meg utoljára a védőoltást. 

Ha az éttermek, kávézók, mozik, partihelyek, légitársaságok bejáratánál egy vírusútlevél villantja fel a zöld lámpát, könnyen lehet, hogy sokan ismét nyalogatni kezdik a WC-csészéket a gyors megfertőződés reményében. 

2. „A kedvezmény csak itthon lenne érvényes.”

Megfelel a valóságnak? Egy-két kivétellel igen.

A nemzetközi vakcinaútlevelek elsősorban az oltásokra, a mesterséges immunitásra építenek. A korábbi fertőzésről szóló dokumentumot kevés helyen fogadják el. Ugyanakkor a külföldről hazatérőknél ma is elfogadják a hat hónapon belüli fertőzésről szóló orvosi igazolást a teszt és a karantén helyett.

3. Ez még kevés a gazdaság újraindításához!”

Megfelel a valóságnak? A kezdeti fázisnál igen. 

Budapest 1,7 millió lakosából 63 ezren fertőződtek meg eddig igazoltan. Nehéz lenne rájuk építeni az éttermek, klubok, mozik, színházak újraindítását. Később, a tömegessé váló oltásokkal azonban a védett személyek száma gyorsan nőhetne.

4. A kedvezmény büntetné azokat a fertőzötteket, akik a kevés teszt miatt nem váltak igazolt pozitívvá.”

Megfelel a valóságnak? Igen, és tömegeknél.

A tesztek korlátozott hozzáférése miatt még az olyan fejlett járványügyű országokban, amilyen Franciaország is, csak 10-ből 1 koronavírusos eset válik igazolttá, kilenc rejtve marad.

Magyarországon az első hullámban a tesztek alacsony száma miatt alakult ez így, a második hullám közepétől pedig azért, mert gyakori tapasztalattá vált, hogy háztartásonként csak egy koronavírusost vizsgáltak meg. A többi családtagot csak akkor, ha súlyosra fordult az állapotuk és kórházba kerültek. Így most akár százezernyi olyan fertőzött lehet, aki önhibáján kívül nem rendelkezik igazolással. 

4. „Ezt a fajta kedvezményt bevezetni következetlenség.”

Megfelel a valóságnak? Igen

Az elmúlt hónapokban azokat is karanténba kényszerítették, akik már természetes immunitást szereztek, átestek a betegségen. Az egészségügyben például rendre előfordult, hogy egy beteg vagy egy kolléga fertőződése esetén újra és újra elrendelték a zárlatot annak minden hátrányával együtt.  Ha most a járványügy úgy véli, a fertőzésen való átesés fél évre immunitást biztosít, akkor az elmúlt kilenc hónapban miért nem gondolta úgy? 

5. A nyilvántartások kezdetlegesek.”

Megfelel a valóságnak? Tudnánk mesélni. 

Magyarországon jelenleg 19 ezren vannak hatósági házi karanténban, miközben 145 ezer aktív fertőzöttet tartanak nyilván. Gyakori, hogy a kontaktszemélyeket, családtagokat elfelejtik vesztegzár alá helyezni, néha még magukat a betegeket is. Most viszont nyár közepéig

visszamenőleg 150 ezernél is több embernek kellene kiadni az igazolást, majd folyamatosan bevonni a vírusútlevelet, amikor letelik a védettség hat hónapja. Mindez hatalmas teljesítményt kívánna a magyar járványügytől.

Úgy ráadásul, hogy közben minden idők legnagyobb és leggyorsabb oltási kampányát kellene lebonyolítania. 

6. „Ez a kedvezmény nem felel meg a társadalmi igazságosság kritériumainak.”

Megfelel a valóságnak? Értékrendi kérdés.

Vírusigazolást az emberek a mostani járványban is használtak, csak éppen nem hivatalosat. Az elit tagjai rendszeresen teszteltették magukat, és így utazgattak külföldre vagy kisebb baráti társasággal Magyarországon belül egy-egy házat kibérelve. Angol nyelvterületen elterjedt az „immunelit” (antibody elite) kifejezés, alkalmi randizásnál ugyanis ellenanyag-tesztekkel bizonyították egymásnak, hogy már átestek a fertőzésen, így a másik biztonságban van.

Most a társadalom szegényebb, a fertőzésen átesett rétege is ugyanolyan szabadon mozoghatna, mint a jómódúak, mert az állam minden védett polgárának kiadná a vírusútlevelet.

Koronavírusteszthez vesz mintát egy iskolai dolgozótól a Pécsi Tudományegyetem orvostanhallgatója Kaposváron a mentőállomás mellett kihelyezett konténernél 2021. január 2-án. Fotó: MTI/Varga György

Érvek az vírusútlevél, vagyis a fertőzősen már átesetteknek nyújtható kedvezmények ellen

1. Egészségi állapotunk, betegségeink a legszemélyesebb, védett adataink.”

Megfelel a valóságnak? Abszolút. 

Sem egy légitársaságnak, sem egy étterem ajtónállójának, sem egy mozi jegykezelőjének nincs köze hozzá, hogy korábban megfertőződtünk-e. Esetenként olyan személynek kellene bemutatnunk a paszportunkat, akinek a személyink elkéréséhez sincs joga. 

2. Nem is minden fertőzött szervezetében alakul ki elegendő ellenanyag!”

Megfelel a valóságnak? Mai tudásunk szerint nem.

A menlevél minden olyan gyógyult személynek járna, aki 6 hónapon belül fel tud mutatni egy pozitív tesztet.

New York-i kutatók 30 ezer fertőzött vérét vizsgálva 90 százalékuknál találtak magas ellenanyagszintet. Közülük 121 vérét három és öt hónap múlva is elemezték, és csak kisebb mértékű csökkenést találtak.

A La Jolla kaliforniai immunológiai intézet kutatása szerint is hosszabb ideig fennállhat a védettség. A kutatók 41 egykori koronavírusost követtek legalább hat hónapig vérük ellenanyag-tartalmát vizsgálva, és az derült ki, hogy legalább fél évre védettségük alakulhatott ki, mert az ellenanyagszint ugyan csökken, de az immunrendszerünk „emlékezetéért” felelős sejteket ez nem érintette. Egyre több tehát a tudományos bizonyíték a védettség mellett.

3. „A kedvezmény hamis biztonságérzetet ad a fertőzésen korábban átesetteknek!”

Megfelel a valóságnak? Nem vennénk rá mérget.

Nem egyszerű megmondani, mi tekinthető a betegség kiújulásának és mi teljesen új fertőzésnek. A covid gyakran hosszú ideig tart, az öt-hat hétig tartó koronavírus-fertőzés hétköznapinak számít. A tudósok ezért azokat az eseteket fogadják el újrafertőződésként, amelyeknél bizonyítani tudják a vírusok különbözőségét is. (Vagyis eltérő szerkezetét.) A drága vizsgálatra pedig se pénz, se idő nincs egy járványhelyzetben.

Az egyik legtöbb – ez utóbbi kritériumnak megfelelő újrafertőződést – eddig Qatarból jelentették, ott 54 betegnél találtak erős bizonyítékot arra, hogy másodszor is elkapták a vírust. Ám ez sem túl magas, 0,01 százalékos rizikónak felel meg.

Egy főként sajtóhírekből összeollózott összeállításban több európai újrafertőződésről szóló adat is szerepel, és némelyik megbízhatónak látszik, mert a járványügyi hatóság a hír forrása. Ám az újrafertőződés így is nagyon ritka.

4. Növeli a társadalmi különbségeket.

Megfelel a valóságnak? Valószínűleg.

Az víruspasszusnak van történelmi előzménye, New Orleansban ugyanis a sárgalázjárvány idején a betegségen átesetteket más jogok illették meg, mint a még nem fertőződötteket. A hatás drámai volt, ijesztően növelte a társadalmi különbségeket, nyomorba taszította a kórokozó ellen nem védettek tömegeit. 

Az immunigazolás ellenzői ennek alapján azzal érvelnek, hogy a társadalom legszegényebb rétege orvoshoz is nehezen jut, nemhogy tesztelési lehetőséghez. Így eleve hátrányból indul, miközben a védettségről szóló igazolás jelentős előnyt biztosít majd a munkaerőpiacon. 

×××

Számos érvet és ellenérvet szedtünk sorba a korábbi fertőzöttek előnyhöz juttatásáról, dönteni azonban nem döntünk az olvasók helyett. Most lássuk, milyen érvek vetődnek fel a vakcinaútlevél kapcsán, amit azok kapnának, akiket már beoltottak a vírus ellen.

A vakcinaútlevél előnyei, amit azok élveznének, akik már megkapták az oltást

1. „Buborékot képez az oltottaknak.

Megfelel a valóságnak? Igen.

Ha nincs vakcinaútlevél, akkor kezdetben a már oltottakat sem lehet feloldani a maszkviselés, a kijárási korlátozás szigorú szabályai alól. A vakcinaútlevél segít buborékot képezni az oltottak számára, abban az időszakban, amikor még kevesen vannak. Hiszen vélhetően ők lesznek majd együtt a repülőkön, koncerteken, mozitermekben.

Ez azért fontos, mert nem minden oltott személy szerez védettséget. Nézzük a Pfizer vakcináját, amely kimagasló mértékben, 95 százalékban hatásos. Ez annyit jelent, hogy az oltottak 95 százalékban nem betegszenek meg, de öt százalékban igen. Ha az oltottak társaságában vannak, akkor ritkábban találkoznak fertőző esettel, tehát sokkal nagyobb biztonságban érezhetik magukat, mintha nem oltottak között lennének. De ha az oltottak 95 százaléka nem betegszik meg, ez egyben azt is jelenti, hogy nem képesek fertőzni sem? Vagyis a maradék öt százalékra és a nem oltottakra is veszélytelenek? 

Kihez fordulhattunk volna illetékesebbhez, mint Karikó Katalinhoz az oltás ötletgazdájához, a BioNTech alelnökéhez: „Annyit tudunk, hogy a vakcinával oltott emberek ilyen arányban nem betegednek meg. A klinikai vizsgálaton részt vetteknek akkor kellett jelentkezniük, amikor betegnek érezték magukat, tehát különböző szimptómáik lettek, mint torokfájás, köhögés, láz stb. Ebben az esetben tesztelték őket” – mondja.

Karikó Katalin lapunknak adott nyilatkozata azt jelenti, hogy az oltottak zöme nem betegszik meg, de lehetnek tünetmentes vírushordozók közöttük, akik esetleg fertőzhetnek, ám jóval kisebb arányban, mint a nem oltottak. 

Vagyis a vakcinaútlevél egyszerre adhat szabadságot és biztonságot az oltottaknak, akik együtt élvezik majd a tágabb lehetőségeket. Ha nincs vakcinapaszport, akkor a védőoltás az oltottak számára sem hozza el a szabadságot. Nekik is maradna a maszk, a korlátozás, mint a társadalom minden tagjának, akár évekig, amíg az átoltottság eléri a megfelelő szintet és ki nem alakul a nyájimmunitás. 

2. „A kedvezmény ösztönöz a védőoltásban való részvételre.”

Megfelel a valóságnak? Igen.

A modern társadalmak tagjai hozzászoktak, hogy elsősorban egyénként gondoljanak magukra, a járvány viszont közösségként érint minket, ezért a saját szempontjaink mellett a közösségünk (iskolánk, munkahelyünk, templomunk, városunk, hazánk) szempontjaira is figyelemmel kell lenni.

Főként azért, mert

nem lehet mindenkit oltani. Például a Pfizer vakcina nem adható (egyelőre) 16 évnél fiatalabbaknak, lázas betegeknek, várandós anyáknak. Vagyis a társadalom 16-17 százaléka akkor sem oltathatja magát, ha szeretné. A vakcinaútlevél ösztönözné a lakosságot a védőoltás beadatására. 

3. Visszaadná alkotmányos szabadságjogaink egy részét.

Megfelel a valóságnak? Igen.

Alapvető szabadságjogaink csorbulnak a járvány miatt, nem mozoghatunk szabadon, tűrnünk kell a korlátokat, mert emberi életek vannak veszélyben. Ám ha az embereket beoltják, vagy átestek a betegségen, és egy ideig nem betegedhetnek meg, semmilyen indoka sincs a korlátoknak. Ha nem vagyok senkire veszélyes, miért kell otthon ülnöm?

Az nem elegendő érv a kijárási korlátozásra, hogy az oltásellenes szomszédot idegesítené, ha a másik szabadon sétálgat este nyolc után, miközben neki otthon kell ülnie.

Klinikai szakápoló a Pfizer-BioNTech koronavírus elleni vakcinájával a balassagyarmati Kenessey Albert kórház oltópontján 2020. december 31-én. Fotó: MTI/Komka Péter

Ellenérvek vakcinaútlevéllel szemben, amit azok használhatnának, akik már megkapták az oltást

1. Az oltás önkéntes, nem lehet kötelezővé tenni.”

Megfelel a valóságnak? Igen.

A koronavírus ellen az államok nem teszik kötelezővé az oltást. A magyar kormány sem tervez ilyet, ám valamivel ösztönöznie kellene az oltást magas arányban elutasító lakosságot. Azoknak az országoknak a vezetőin, ahol alapból magas az oltási hajlandóság (németek, angolok), nincs ilyen nyomás, ők azzal érvelnek, hogy tiszteletben kell tartani az emberek önrendelkezési jogát. Ami az oltást vállaló számára pozitív ösztönző, azt az elutasítók büntetésként élhetnék meg. Az önkéntesség és a büntetés pedig nem egyeztethető össze. 

2. A kedvezmény aláássa a közösség összetartó erejét.

Megfelel a valóságnak? Igen.

A magyar társadalom még azt is nehezen viselte, hogy területileg eltérő szabályok legyenek, amikor Budapesten tavasszal később oldották fel a korlátozást, mint vidéken. A személyenként eltérő korlátok vélhetően még nagyobb feszültséget szülnének.  

3. Elveszne a szabadság levegője.

Megfelel a valóságnak? Attól tartunk, igen.

Ha a vakcina- vagy vírusútlevél bármilyen fajtáját elfogadják, akkor a társadalom egyik felének több szabadságjoga lesz, mint a másiknak. Ha nem ellenőrzik és szankcionálják a szabályok betartását, akkor az káoszt szül.

Így viszont a parkban focizó immunpasszosokat a rendőrök ugyanúgy igazoltathatják, mint a házibulit tartó beoltottakat. Ahogy Kínában, a világ legnagyobb immunútleveles országában ez rendszeresen megtörténik.

Az állam mobilapplikációkon keresztül polgárai minden lépését figyeli; ez az egyik oka annak, hogy a nyugati demokráciák többsége idegenkedik az ötlettől, de legalábbis szenvedélyes vita kíséri a megvalósításukat.

4. Egy mutánsvírus feleslegessé teheti az egészet.”

Megfelel a valóságnak? Még nem tudjuk.

Angliában a nagy sajtóvisszhangot kiváltó kenti vírus mellett megjelent egy dél-afrikai változat is. Boris Johnson miniszterelnök azonnali zárlatot rendelt el az országban, hogy megakadályozzák a mutáns terjedését, mert tudósok azt gyanítják, hogy három félelmetes tulajdonsággal is rendelkezhet: 1) a PCR teszt nem mutathatja ki olyan biztonsággal, mint a korábbi kórokozókat; 2) sokkal gyorsabban terjedhet; 3. megváltozhatott a „koronája”, vagyis a tüskefehérjéje, amely alapján a fertőzésen átesettek és az oltottak immunrendszere felismerheti a kórokozót;

Egyelőre még minden feltételes módban van, a szigetország azért zárkózik be Skóciával együtt, hogy biztonságban legyenek, amíg a tudósok választ adnak ezekre a kérdésekre.

Reméljük olyanokat adnak, amelyek nem teszik feleslegessé az egészségügyi útlevelek melletti és elleni érveket. Akkor megint a nullponton lennénk, és csak álmodhatnánk az elveszített szabadság visszaszerzéséről.


Nyitókép: illusztráció (Válasz Online)

Ez a cikk olvasóink támogatása nélkül nem készülhetett volna el. Ha fontosnak tartja munkánkat, kérjük, legyen „előfizetőnk” akár már havi 1700 forintért, és csatlakozzon hozzánk a Facebookon!

Kategória: Nagytotál