Legyen idén családi karácsony? Öt szempont a döntéshez

·2020.12.04

Az ország nagy része szabad karácsonyt akar, ám több európai országgal szemben a magyar kormány csak a jövő héten dönt arról, hogyan lazít az ünnepek alatt a korlátozásokon. Orbán Viktorék nincsenek könnyű helyzetben: a nyugatiak a könnyítések után is nagyjából ott lesznek, ahol Magyarország most. A 67 milliós Franciaország például célul tűzte ki, hogy ötezernél alacsonyabb napi esetszámnál lehet szabad karácsony, és hat ember találkozását javasolják maximum, mi viszont jelenleg is tarthatunk tíz fős családi rendezvényeket. A döntést teljesen összekutyult járványügyi adatok, drámaian romló halálozás mellett kellene meghozni, de hiába leng ki a vírusszámláló, már előre bejelentették, hogy enyhíteni fognak. Négy szempontot mutatunk a döntéshez, és egy ötödiket, ami mindent visz.

Utoljára Belovai István érezhette úgy magát, amikor a CIA kémeként a szovjetek magyarországi atomfegyverei után nyomozott, mint manapság egy egészségügyi újságíró. Az operatív törzs által megjelentetett számokat ugyanis nem közölni kell, hanem megfejteni, mint egy titkos kódot, azután izgulni, sikeres volt-e az akció. Írásunkban most erre teszünk kísérletet. Számításainkat a kormány hivatalos adataira alapozzuk, s számbavesszük: szigorúan járványügyi szempontból itt van-e az ideje a lazításnak, nem fogunk-e súlyos árat fizetni ezért januárban vagy februárban. 

Az szinte biztosra vehető, hogy enyhítenek a korlátozásokon. Gulyás Gergely kancelláriaminiszter kedden arról beszélt, hogy speciális szabályok jönnek az ünnepekre, a döntést a következő héten hozzák meg. Nem hatásvadászatból várakoztatnak minket, tényleg nehéz a dolguk, hiszen az elmúlt napokban drámaian romlott a járványhelyzet. Csak éppen azt nem tudni, hogy azért, mert összekutyulták az adatokat, vagy valóban sokkal többen fertőződnek meg. 

Magyarországon így is, úgy is nagyon magas az új pozitívak, a lélegeztetőgépen levők és a halottak száma. Az emberek azonban szabad karácsonyt akarnak, és a politika nyilván meg is fogja adni nekik. 

Nem lesz ez másként Nyugat-Európa legtöbb országában sem, de ők egészen más helyzetből indulnak. Ausztriában és Szlovákiában például az egész lakosságra kiterjedő antigén szűréssel biztosítják be az ünnepeket, és a december elején kezdődő enyhítés csak a negatív tesztet bemutatókra érvényes, a többieket karanténba zárják. 

1. Az új fertőzöttek számának alakulása

Megalapozhatja a lazítást? kérdéses

Noha az elmúlt napokban jelentősen nőtt a hivatalosan jelentett új esetek száma, valószínűsítjük, hogy Magyarországon az elmúlt hetekben inkább lassult a járvány, az új fertőzöttek száma pedig országosan is visszaesett. Meredek kijelentés, tudjuk. Magyarázatot követel. 

Kétféle esetszám létezik: a hivatalos és a tényleges. Nem azért, mert a kabinet manipulálja az adatokat – a fertőzöttek igazi száma mindig, minden országban rejtve marad, és soha senki nem tudja, mekkora is volt valójában. 

Mi értelme akkor a hivatalos országos adatoknak? Minden országnak adott minőségű az egészségügye és a járványügye. A hiányos adatok is beszédesek, mert mindig ugyanolyan hiányosak: ugyanabból a nézőpontból és ugyanakkora résen keresztül látunk rá a járványra, így érzékelni tudjuk a változásokat, azok irányát és sebességét is. A közölt számokból következtethetünk a ragály kiterjedtségére és arra, melyik szakaszában járunk, ezek alapján rendelik el a korlátozásokat és oldják fel azokat.

A magyarországi esetszámok egyfajta trendvonalat követnek, ám a múlt héten a számok egyszercsak „leugrottak” a korábbi vonalról, és egészen másként kezdtek el viselkedni. A növekedés múlt csütörtökön jelent meg először, amikor az egészségügyi dolgozók szűrésének adatait, a frontharcosok körében elvégzett antigéntesztek közül a pozitívokat hozzáadták a hivatalos számokhoz. Mindezt úgy kell képzelni, mintha egy hatalmas palánk mögött állnánk, és csak annak résein keresztül látnánk rá a járványra, most viszont változtattak a nézőponton és a rés méretén. Hirtelen jobb lett a rálátásunk, és több esetet észlelhettünk. Ám azt nem tudjuk, valóban a fertőzöttség mértéke lett-e nagyobb, vagy csak az, amennyit ebből láthatunk. 

A számokat egy különösen fertőzött réteg adatai növelhették meg, több mint négyezer kiszűrt kórházi dolgozó, pedagógus és a szociális területen foglalkoztatottak teszteredményei. A nemzetközi gyakorlattól eltérően ezeket bekeverhették a „normál” tünetes betegek és kontaktjaik leletei közé. A kutyulás eredménye: már nem lehet következtetni a járvány alakulására, a napi értékek rángatózni kezdtek, két-háromezres különbségek alakultak ki közöttük. A régi „tiszta” számok (értsd: a nagy szűrés adatait nem tartalmazók) helyett „kevert” adatok (a tömeges antigénteszteket is figyelembe vevők) jelentek meg. Ha a számok mégis maguktól emelkedtek ilyen durván, akkor egyértelmű felelőtlenség arra bátorítani az ország lakóit, hogy szenteste több család együtt ünnepeljen.

Mutatjuk miért gondoljuk azt, hogy talán mégis a rés mérete torzítja a látványt. Az utolsó „tiszta” adat a múlt szerdai volt, ábránkon a kék oszlopok mutatják az új fertőzések összesített számát szerdától szerdáig, a világoskék vonal pedig ezek növekedési-csökkenési arányát mindig a korábbi hét napot tekintve száz százaléknak.

Jól látszik: október végén egyik hétről a másikra még 70 százalékos volt az új fertőzések számának emelkedése, majd a növekedés üteme lassulni kezdett, végül a múlt héten az újonnan pozitívnak találtak száma már csökkenni kezdett, nem is kevéssel, 18 százalékkal. A járvány lassulása egy hetek óta tartó trendbe simult bele, a vonal nem hektikusan változik, viszont még így is csak egyszer járt a vörös vonal alatti tartományban, amely már nem a lassulást, hanem a tényleges csökkenést jelzi. 

Ábránk alapján azt mondhatnánk, hogy a korábbi intézkedések sikeresek voltak, és a karácsonyi ünnep idején egy kis lazítás talán nem indítana el újabb járványhullámot, ha a családok a krónikus betegekre és idős emberekre vigyázva ünnepelnek. 

Csakhogy fogalmunk sincs, mi történt múlt szerda óta, mert azóta csak a hirtelen megugró „kevert” számokat látjuk, amelyek ugyanúgy lehetnek tömeges tesztelés, vagyis az intézmények megtisztulásának jelei, mint a járvány újbóli fellángolásáé. Még azt sem tudjuk, legalább a döntéshozók ismerik-e a tiszta adatokat, hogy azok alapján felelősen tudjanak dönteni. 

2. A fővárosi járványgörbe

Megalapozhatja a lazítást? igen

A kódfejtés következő elemeként azt állítjuk, hogy Budapesten akár a „tiszta”, akár a „kevert” számokat nézzük, második hete csökken az új fertőzések száma, múlt héten 16-17 százalékkal. Még mindig magas érték, de az irány kedvezőnek ígérkezik, és karácsonyig még van remény az újabb javulásra. Emiatt a fővárosban nem tűnik felelőtlenségnek, hogy a hatóságok lazítsanak a szabályokon. (Kivéve, ha közben a tesztek száma is visszaesett itt, amit nem tudhatunk.)

A magyar kormány nem kedveli a területenként eltérő korlátozást, és valószínűleg a lakosság is nehezen viselné, ha Budapesten szabad lenne a karácsony, de például a nagyon sok új fertőzöttet jelentő Békésben megmaradnának a jelenlegi korlátozások. Ugyan ezeket betartva is lehet együtt ünnepelni, hiszen tízfősnél nem nagyobb családi találkozások jelenleg is engedélyezettek, de azért nehéz elképzelni úgy a karácsonyt, hogy este nyolcra mindenkinek haza kell érnie, és fél hatkor tartják az éjféli misét. 

3. Az egészségügy teherbírása

Megalapozhatja a lazítást? még nem tudható

A lélegeztetőgépen levők száma az egyik kulcsa annak, hogy egy kormány mikor enyhíthet a szabályokon, hiszen ez az egészségügy legszűkebb keresztmetszete. Az elmúlt hetekben jelentősen enyhült az orvos- és nővérhiány, miután leállították a nem sürgős műtéteket, és ez több ezer fővel emelte a koronavírussal kapcsolatban bevethető egészségügyiek létszámát. Kis lélegzethez jutottak az orvosok és a nővérek, a fertőzöttek pedig jobb ellátáshoz. 

Az egészségügyi kapacitásokat a foglalt kórházi ágyak és a lélegeztetettek számához mérik, az elsőben még vannak tartalékok. Az operatív törzs naponta nyilvánosságra hozza az adatot, hogy hány ember van lélegeztetőgépen, mi pedig hétről hétre összesítjük. November első hete óta azt észleljük, hogy a növekedés üteme lassul. Az előző heti 41 százalék helyett 32 százalékkal nőtt a lélegeztetett napok száma, egy héttel később húsz százalékkal, a múlt héten kilenccel, azóta lényegében stagnál ez az érték. Mindez reménykeltő, csak éppen nem elég. Akkor lehet felelősséggel lazítani a szabályokon, ha a helyzet ténylegesen és jelentősen javul.

Mindenki szabad karácsonyt szeretne, és nem akar arra gondolni, hogy ennek ára van – az önfeledtség január végén, február elején újabb kórházi hullámot indíthat el.

4. Sokkoló halálozási adatok

Megalapozhatja a lazítást? nem tudható

Önmagában a halálozási adat romlása még nem akadályozza meg a szabad karácsonyt. Mindenesetre a múlt héten 24 százalékkal emelkedett ez a szám, és azóta annyi rossz hír érkezett, hogy a múlt heti csúcs (156) már inkább mélységnek tűnik a csütörtöki 182 haláleset felől szemlélve. Ám az adatokban vélhetően az október végi, november eleji hirtelen megugró fertőzések következményeit látjuk most, az akkor megbetegedők közül sokakat most veszítenek el. 

Koronavírustesztet végeznek a Szegedi Tudományegyetem orvostanhallgatói a békéscsabai Jankay Tibor Két Tanítási Nyelvű Általános Iskolában 2020. december 2-án. MTI/Rosta Tibor

A magyar járványügy egy fontos adatot elhallgat előlünk: nem tudjuk, hányan halnak meg intézményi fertőzés (kórházi, szociális otthoni) és a közösségi (ezen kívüli) következtében. Minden ember halála óriási veszteség, ám a kétféle halálesetet eltérő módszerekkel kell megelőzni. Az intézményi veszteségeket gyakori teszteléssel és karanténnal: az otthonok lakóin a lakosság teljes kijárási tilalma sem segít, hiszen ezek az intézmények amúgy is hónapok óta zárva vannak. A szabad karácsonyról a kormánynak nem az összes haláleset, hanem az intézeteken kívüli fertőzések miatt elveszített betegek száma alapján kellene döntenie. (Ahogy tavasszal is tette.)

Erre vonatkozó számot hónapok óta nem láttunk, viszont az utóbbi napokban több idősotthoni tömeges fertőzésről is hírt kaptunk. Legjelentősebb a soproni volt, ahol 230 gondozott közül 105-en kapták el a vírust. Egerben 60 gondozó és gondozott közül 54 lett pozitív, a békési magyarbánhegyesi fogyatékos otthonban 88 ellátott és 33 gondozó fertőződött meg, Nagykanizsán pedig tíz idős ember halt meg. Az intézeti fertőzések ugrásszerűen növelhetik a halálozási adatokat.  

A szociális dolgozók antigén teszttel való szűrésén közel négy százalékos arányban találtak víruspozitív személyeket, a kórházakban két százalékosban, tehát mindkét intézményfajtában igen jelentős az átfertőzöttség. Az operatív törzs látja ezeket a számokat, és a politika figyelmébe ajánlhatja őket.

Van egy másik intő jel is, ez pedig a Központi Statisztikai Hivatal által nyilvánosságra hozott heti összhalálozási szám, amely a járvány kezdete óta sosem volt ilyen kedvezőtlen, pedig még csak november első héténél tartanak az adatok közlésében. Most először látjuk a Nyugat-Európában már tavasszal megismert jelenséget, hogy százával lehetnek olyan koronavírusos halottak, akik nem kerülnek be a hivatalos statisztikákba. Nem azért, mert el akarják titkolni őket, de orvosaik nem gondolnak rá, hogy egy infarktus vagy stroke mögött is a vírust kell keresni. 

A 45. héten 659 hivatalos koronavírusos haláleset történt, ám ennél többen, 898-an haltak meg még a legrosszabb halálozású, 2016-os évhez mérten is. Ha az elmúlt öt év legsúlyosabb halálozású 45. hetéhez hasonlítjuk az ideit, akkor azt látjuk, hogy a 40-44 évesek között 18 százalékos (!) volt a növekedés, a 45 és 54 évesek között pedig 4-5 százalék. A 65 esztendőnél idősebbeknél viszont több mint 40 százalék a növekmény, a nyolcvan évnél idősebbeknél 30-32 százalék. 

5. A politikai szempontok

Megalapozhatja a lazítást? igen

Az európai országok novemberben sorban rendeltek el hosszú hetekre 24 órás kijárási korlátozást, és egészen minimális számú ember találkozását engedélyezték csak, hogy az esetszámaik csökkenni kezdjenek és így bebiztosítsák a szabad karácsonyt. A magyar kormány azonban nem szigorította az este nyolctól érvényes kijárási korlátozást, aminek persze sokan örültek. Így alakult ki a helyzet, hogy a brit, szlovák, osztrák vagy francia szigorhoz képest a magyarok jöhettek-mehettek, a családok összegyűlhettek, és az este nyolc órától elrendelt kijárási tilalom is enyhének számít. Nem önmagában, csak a többi országhoz képest. 

Két hétnél rövidebb időre nem érdemes korlátozást bevezetni, ezért már az advent kezdetén nyilvánvalóvá vált, hogy a magyar kormány nem jelenthet be újabb szigorítást. Nem feltétlenül a járványhelyzet miatt, azon éppen lett volna mit javítani, egyszerűen lekésett róla. A„járványlaborban”, Ausztriában megtették, bezárták a boltok többségét és a munkába járáson kívül csak a létszükségleti cikkekért lehetett kimozdulni otthonról. A karácsonyi vásárlási szezonban ennek olyan súlyos gazdasági következményei lettek volna, amit a magyar miniszterelnök nem vállalt, és a lakosság sem támogatott. 

A barcelonai Santa Llucia vásárt, Európa legrégebbi karácsonyi vásárát a járvány ellenére is megtartották. (Fotó: Joan Valls/NurPhoto/AFP)

A zárlat kiváltható lett volna a népesség átszűrésével is, de már az is nagy dolog volt, hogy legalább néhány hivatásrend számára tömeges tesztelést biztosítottak november végén. Mindebből az is következik, hogy nem esett vissza jelentősen a fertőzöttek száma, napi négyezer (vagy közel hétezer) fertőzöttnél Magyarország úgy lazít majd a nyugati országok példáját követve, hogy közben kihagyott egy fontos lépést: a további szigorítást. 

Ahány ország, annyi javaslat: a skótoknál például a karácsony alatt az otthonokban is tartani ajánlott a két méteres távolságot az ünneplők között, és a szabályok lazítása ott azt jelenti, hogy nyolcnál többen nem lehetnek együtt, viszont a 14 év alatti gyerekeket nem számolják. A buborékszabály az Egyesült Királyságban azzal jár: ha 48 órán belül bármelyiküknél tünetek jelentkeznek, vagy pozitív lesz a tesztjük, akkor a buborék minden tagja számára kötelező lesz a karantén. 

A franciáknál a szabad karácsonynak kemény feltétele van: ötezer alá kell mennie december 15-ig az újonnan felfedezett esetek számának, és ennek először csak vasárnap sikerült megfelelniük. Mintha nálunk 750-es határt szabott volna a kabinet, és a galloknál akkor is csak hat ember találkozhatna a javaslat szerint, de persze nem étteremben vagy szállodában, hanem szigorúan otthon. A bejelentés hírére összeomlott a francia vasúttársaság elővételi rendszere, annyian szerettek volna jegyet vásárolni, hogy rokonlátogatásra induljanak. A franciáknak is elegük van már a korlátozásokból, ahogy mindenki másnak is. (Az oltás azonban idén még nem segít, a leghamarabb oltani kezdő briteknél is csak az egészségügyiek és néhány sérülékeny csoport jut hozzá, de ők már a jövő héttől.)

A németek „mini amnesztija” is messze van a normál karácsonytól: ott két háztartás, legfeljebb tíz ember találkozhat az ünnep alatt, ha nem romlanak addig az adataik. 

Itthon az összekutyult járványügyi mutatószámok eközben több ponton is romló helyzetet jeleznek, a lakosság viszont enyhítést vár. Holott már a szigorú hétköznapok is lazábbak nálunk, mint másutt a szabad karácsony lesz.

Mit tehetünk mi magunk?

Hiába szeretnénk még a vírus létezéséről is elfelejtkezni, a kórokozó pontosan ugyanolyan tulajdonságokkal rendelkezik majd karácsonykor, mint máskor. Terjedéséhez nincs ideálisabb a nagy találkozásoknál, amelyek hosszú ideig tartanak zárt térben, sokan vesznek részt rajtuk, esznek-isznak, italoznak, énekelnek. Ha a kormány úgy dönt, hogy ezekre az összejövetelekre lehetőséget ad, saját családunk védelme elsősorban a mi feladatunk lesz. Hasznos tanácsot azonban nehéz adni. Vannak családok, ahol a fiatalok önkéntes karanténba vonulnak, hogy biztonságban ünnepelhessenek a szülőkkel, nagyszülőkkel, de ezt kevesen tudják megtenni. Mások az ünnepség minél nagyobb részét szabadtérre viszik. A mi klímánkon kereszthuzatban nem kellemes decemberben vacsorázni, de így is csökkenthető a fertőzésveszély. Az sem lesz népszerű, aki 15 percenként ki szeretné tárni az ablakot, hogy így nehezítse a vírus átadását.

Nem biztos, hogy az idősek elfogadják, hogy a régen látott családtagokkal ne ölelkezzenek, puszilkodjanak, az étkezésen kívül az ünnep alatt is maszkot viseljenek, ne énekeljenek a fa alatt, legyen ez valóban csendes éj. Még a legkönnyebben az kivitelezhető, ha eszünkben tartjuk: az ünnepi asztalnál az étkezés mindenkinek nagy kockázat, ezért egymástól minél nagyobb távolságot tartva ültessük le a családtagokat.


Nyitókép: Karácsonyi bevásárlás Krakkóban. Fotó: Dominika Zarzycka / NurPhoto / AFP

Ez a cikk olvasóink támogatása nélkül nem készülhetett volna el. Ha fontosnak tartja munkánkat, kérjük, legyen „előfizetőnk” akár már havi 1700 forintért, és csatlakozzon hozzánk a Facebookon!

Kategória: Nagytotál