A beteg magzat kötelező megszülése a vallásos lengyeleknek is sok – ebbe beleroppanhat Kaczyński rendszere

·2020.10.31

A rendszerváltás óta a legnagyobb demonstrációt tartották Varsóban az abortusz szabályozásának szigorítása miatt. Bár a lengyel és a magyar kormányt az európai politikában általában egy lapon szokás említeni, ami most történik, az éppen az alapvető különbséget mutatja: míg a Fidesz barométerpolitikát folytat, s szinte kizárólag a bázisának, valamint a többségnek tetsző intézkedéseket hoz, Jarosław Kaczyński egyébként is gyengélkedő rendszere a járvány kellős közepén húzott olyat, amit még a vallásos lengyelek többsége sem helyesel. Minden azt mutatja: a lengyel vezetés valóban világnézeti alapon áll, amely most felülírta a politikai racionalitást is. Beleroppanhat a Kaczyński-rendszer.

Keressük a módját, hogy a Válasz Online olvasóinak minél több és gazdagabb tartalmat adjunk. A hírversenybe továbbra sem szállunk be, de időről időre, amikor valami tényleg fontos esemény történik, mostantól gyorselemzéssel jelentkezünk. Olyasmi ez, ami egy lépéssel túl van a híren, de egy lépéssel még innen van a mélyebb, több időt igénylő elemzésen: azt akarjuk egy-egy rövid és aktuális írással megmutatni, hogy történt valami a világban, amire érdemes odafigyelni, és néhány szempontot is adunk, hogy miért gondoljuk így.

Ami történt:

Pénteken újabb hatalmas tömegtüntetés volt Varsóban az abortuszt gyakorlatilag betiltó alkotmánybírósági döntés miatt. Lengyelországban egy hete tart a politikai válság, és a tüntetések ereje az elmúlt napokban folyamatosan növekedett. A legnagyobb demonstrációt péntek este rendezték, a Strajk Kobiet (Női Sztrájk) nevű feminista, abortusztilalom-ellenes mozgalom szervezésében hatalmas tömeg vonult Varsóban a Dmowski körforgalomtól a Żoliborz negyedbe, ahol Jarosław Kaczyński, az országot irányító PiS (Jog és Igazságosság) párt vezetője lakik. Az esti felvonulás négy kilométer hosszan kígyózott végig a városon, a városháza szóvivője 100 ezerre becsülte a demonstrálók számát. A héten zajlott tüntetéssorozat keretében országosan 430 ezren vonultak utcára 410 településen. Ez azt jelenti, hogy a rendszerváltás óta a legnagyobb tüntetés zajlott Lengyelországban.

Annak ellenére vonultak ilyen sokan utcára, hogy Andrzej Duda konzervatív köztársasági elnök péntek délután bejelentette, hajlandó enyhíteni a szabályozáson, és törvényjavaslatot terjeszt be, amely mégis lehetővé tenné a magzati rendellenességek esetében a terhesség megszakítását – igaz, csak azokban az esetekben, amikor orvosilag megállapítható, hogy a magzat holtan, vagy előbb-utóbb feltétlenül halálhoz vezető rendellenességekkel jönne világra.

A részleges meghátrálás azonban kevés a tüntetőknek, a Strajk Kobiet vezetője, Marta Lempart már két napja is azt nyilatkozta, hogy nem érik be kevesebbel, mint egy népszavazás kiírásával az abortusz teljes legalizálásáról. Ezenkívül jogállamiságot, az igazságszolgáltatás és az Alkotmánybíróság függetlenségét is követelik. A mozgalom felállított egy konzultatív tanács nevű testületet, ami a kormány lemondásáról lenne hajlandó tárgyalni. Mindebből úgy tűnik, már nemcsak az abortusztilalom ügyéről van szó, hanem általános kormányváltó szándékú mozgalom született.

Amiért ez számít:

  • Lengyelországban az abortuszt eddig egy 1993-ban elfogadott törvény szabályozta, amely a világon a legszigorúbbak közé tartozik, és a korábbi, megengedőbb szocialista szabályozást váltotta fel. Az abortusz csak három esetben volt engedélyezett: (1) ha az anya élete veszélyben van; (2) nemi erőszak esetén; (3) akkor ha a magzat súlyosan és visszafordíthatatlanul sérült.
  • 2016-ban történt egy kísérletet a szabályozás további szigorítására, miután az abortuszellenes mozgalom 450 ezer aláírást gyűjtött össze. A törvénytervezet ellen fekete ruhában tüntettek a nők, nagyjából százezren vonultak utcára. A javaslat mögül kihátrált az egyház, mert az illegális abortusz börtönbüntetéssel sújtását a püspöki konferencia elfogadhatatlannak tartotta. Miután a kormánypárt is meghátrált, a tervezetet a szejm nagy többséggel leszavazta.
  • Tavaly ősszel 119 (többségében kormánypárti) képviselő az Alkotmánybírósághoz fordult. A PiS befolyása alatt álló testület október 22-én úgy döntött, hogy az 1993-as szabályozás harmadik pontja ellentétes a lengyel alkotmánnyal, vagyis eltörölte azt a lehetőséget, hogy a magzat súlyos betegsége, rendellenessége esetén az abortusz elvégezhető.
  • Lengyelországban tavaly 1110 legális terhességmegszakítást végeztek, ami az ország nagyságához képest rendkívül alacsony (bár az ezredforduló óta folyamatosan növekvő) szám, és a szabályozás szigorúságát mutatja. (Összehasonlításként: a jóval kisebb Magyarországon tavaly több mint 25 ezer abortusz történt). Az abortuszok 98%-át a magzati rendellenesség indokolta, vagyis az Alkotmánybíróság döntése szinte teljesen felszámolná a legális abortusz lehetőségét.
  • A valóságban sokkal több abortusz történik, részben illegálisan, részben pedig külföldön. A tényleges számokról csak becslések vannak, amelyek évi 8 és 200 ezer között mozognak. Sok lengyel nő utazik Németországba, hogy ott végeztesse el a beavatkozást.
Gyülekeznek a tüntetők a varsói Kultúra és Tudomány Palotája melletti Dmowski körforgalomnál 2020. október 30-án. Fotó: AFP/Wojtek Radwanski

A PiS reakciójából arra lehet következtetni, hogy a konzervatív kormányzatot váratlanul érte a heves tiltakozás. Lengyelországban a koronavírus-járvány miatt jelenleg szigorú korlátozások vannak érvényben, hasonlóan szinte mindegyik európai államhoz. Ez azt jelenti, hogy nyilvános rendezvényeken és gyűléseken legfeljebb öt ember vehetne részt, egymástól másfél méteres távolságra.

Jarosław Kaczyński rendszere valószínűleg arra számított, hogy ebben a helyzetben meg lehet hozni egy olyan intézkedést, amivel 2016-ban egyszer már kudarcot vallottak.

Amikor a tüntetések kirobbantak, Mateusz Morawiecki miniszterelnök a járványra hivatkozva kérte a beszüntetésüket. A kétségtelenül súlyos fertőzésszámokra való hivatkozás azonban a tüntetők oldaláról inkább cinizmusnak tűnhet. A Black Lives Matter mozgalommal összefüggő nyár eleji tiltakozások az Egyesült Államokban és Nyugat-Európában, vagy a Lukasenka elnök rendszere elleni demonstrációk Belaruszban megmutatták, hogy a járvány miatti korlátozásokat a mindennapi életben tudomásul veszik az emberek, de a politikai jogok és a demonstrációk korlátozását nem. Egy erős indulatokat megmozgató közéleti történés hatására a csendes hétköznapok egyik pillanatról a másikra fordulnak át lázas társadalmi felfordulásba. Ugyanezt látjuk megismétlődni most Lengyelországban.

Amit a jövő hozhat:

Jarosław Kaczyński néhány nappal ezelőtt még harciasan nyilatkozott. Egy Facebook-videóban kiállt az Alkotmánybíróság döntése mellett, és azt mondta, egyházellenes nihilizmus motiválja a tiltakozókat. „Meg kell védeni a lengyel templomokat, mindenáron meg kell védeni őket”jelentette ki arra utalva, hogy a tüntetéseknek valóban erős egyházellenes éle van, és több templomot is értek vandál támadások. Ezzel szemben Andrzej Duda elnök pénteki bejelentése a törvény enyhítéséről jelentős elmozdulást jelez.

Nemcsak a demonstrációk nagysága miatt kezdett meghátrálni a kormány, hanem azért is, mert a közvélemény-kutatások szerint a PiS népszerűsége hanyatlóban van. A Kantar kutatóintézet friss felmérése szerint a konzervatív szövetséget jelenleg csak a választók 26 százaléka támogatja, míg a CBOS-nél ugyanez a szám 31 százalék. Mindkettő jelentős, majdnem tíz százalékos csökkenés a tavaszi adatokhoz képest, és azt jelenti, hogy a sokszínű ellenzék támogatottsága összességében már jóval nagyobb a konzervatív jobboldalénál. A változás trendszerű, és már május óta tart, a mostani krízis csak tovább ronthatja a kormánypárt helyzetét. Az idén nyári elnökválasztást csak egy hajszállal nyerte meg a PiS által támogatott, öt éve hivatalban lévő Andrzej Duda, aki a második fordulóban 51 százalékot szerzett, míg kihívója, Rafał Trzaskowski varsói polgármester 49 százalékot ért el.

Jarosław Kaczyński rendszere tehát gyengélkedőben van, mégis komoly kockázatot vállalt az abortuszra vonatkozó szabályozás szigorításával.

A lépést évek óta tervezték, és nagyon úgy tűnik, hogy a világnézeti megfontolások erősebbek voltak a politikai racionalitásnál. „Küzdünk érte, hogy még a nagyon nehéz terhességek, amikor a gyermek biztosan meghal, nagyon deformált, is szüléssel végződjenek, hogy a gyermeket meg lehessen keresztelni, el legyen temetve, legyen neve” mondta még 2016-ban Kaczyński.

„Az én testem – Az én választásom” – hirdeti egy tüntető a lengyel abortusztörvény miatt tartott budapesti szolidaritási demonstráción 2020. október 28-án. Fotó: Válasz Online/Vörös Szabolcs

Az abortusz szinte teljes tilalma azonban csak a PiS keményvonalas támogatóinak körében népszerű, egy 2018-as felmérés szerint az emberek 70 százaléka nem ért egyet azzal, hogy megtiltsák az abortuszt abban az esetben, ha a magzat súlyosan sérült (még a PiS támogatóinak 40 százaléka is ezen az állásponton volt). A Gazeta Wyborcza napilap által készíttetett felmérés szerint a válaszadók 73 százaléka nem ért egyet az Alkotmánybíróság döntésével, és a vallásosak körében sincsenek többségben a támogatók. Ugyanakkor az abortusz teljes legalizációját is csak a válaszolók 22 százaléka helyesli.

A lengyel társadalom nagyon megosztott az abortusz kérdésében, de a szigorítási kísérletnek nem volt meg a társadalmi támogatottsága, és ezért a konzervatív jobboldali kormányzat komoly árat fizethet: olyan lejtőre kerülhet, ahonnan nem biztos, hogy van visszaút.

Mindeddig általában a jobboldal (a magyar jobboldal is) vádolta demokráciaellenességgel, a népakarat semmibevételével a progresszívokat világszerte, amikor alkotmánybíróságok, azaz elit jogászi testületek kötelező döntést hoztak az abortusz, vagy éppen az azonos neműek házasságának érzékeny témájában. Persze, hiszen ezek a döntések, például az Egyesült Államokban, rendre lazítottak az addigi szabályozáson. Érdekes lesz megfigyelni, hogy a nép feje fölött ugyanígy átnyúló, szintén az Alkotmánybírósággal intéztető lengyel megoldás kiváltja-e ugyanezeket a reakciókat.


Nyitókép: az abortusz szigorítása elleni demonstráció Varsóban. Fotó: AFP/Pierre le Tulzo

Ez a cikk olvasóink támogatása nélkül nem készülhetett volna el. Ha fontosnak tartja munkánkat, kérjük, legyen „előfizetőnk” akár már havi 1700 forintért, és csatlakozzon hozzánk a Facebookon!

Kategória: Gyorshír