Lázár „atombombát” dobott az igazságszolgáltatásra: újraindul a Feneketlen-tavi nyomozás?

·2020.10.21

Kevesen észlelték, de a hétfői Lázár János-interjúnk a magyar igazságszolgáltatás kendőzetlen bírálatába torkollt. A volt kancelláriaminiszter egyértelművé tette: a hatóságok anélkül sikálták el a Feneketlen-tavi ingatlanmutyit, hogy őt – a bizonyítékok gazdáját ­– tanúként kihallgatták volna, noha „az nyilvánvaló bűncselekmény volt”. A Válasz Online ügyészségi és rendőrségi forrásai szerint egy ilyen nyilatkozat után hivatalból újra lehet indítani a nyomozást, ám ez a döntés még nem született meg, „csak érik”. Egy biztos: a botrány kulcsszereplője, Henn Péter (nyitóképünkön balra) megint kijött a fényre. A cserkészmozgalomhoz kapcsolódó egyik alapítványt saját céljaira használva magániskolát alapított Budaörsön.

Lázár János sosem volt konfliktuskerülő politikus, ám a lapunknak adott minapi monstre interjúban önmagára is rálicitált. A beszélgetés legvégén lényegében egy korrupciós bűneset elszabotálásával vádolta meg a rendőrséget és az ügyészséget – s mindezt nem nyelvbotlásból vagy hirtelen felindulásból tette, hiszen a szöveget írásban is jóváhagyta.

Az egykori kancelláriaminiszter az általunk feltárt Buda Gardens-történet miatt ment most neki az igazságszolgáltatásnak; valószínűleg azért ily’ hevesen, mert a cselekményt épp „alatta” követték el. Konkrétan arról volt szó, hogy a Miniszterelnökséghez tartozó ÉMI Nonprofit Kft. korabeli irányítója, a Magyar Cserkészszövetség exvezetőjeként is jegyzett (de az ifjúsági szervezet éléről addigra kiszorított) Henn Péter a saját köreinek privatizált egy XI. kerületi, Feneketlen-tó melletti állami óriástelket – s a közreműködők több száz millió forintos felárral adták rögtön tovább a szerzeményt egy ingatlanfejlesztőnek. Lázár még a 2017-es első cikkeink megjelenése előtt eltávolította Hennt az ÉMI éléről, majd további vizsgálódásra utasította a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalt, s végül a volt cégvezér bizalmasait is kisöpörte az állami szférából.

Mivel a teljes sajtó beszámolt a kancelláriaminiszter „vérengzéseiről”, mindenki biztosra vehette, hogy Lázár János valódi koronatanú, a bizonyítékok gazdája, akit elsőként kell megkeresnie a Buda Gardens-ügyben eljáró BRFK korrupció és gazdasági bűnözés elleni főosztályának. Ehhez képest a rendőrség másfél éve bűncselekmény hiányában, gyanúsított megnevezése nélkül zárta le a nyomozást.

Hétfői interjúnkból pedig kiderült, hogy a Miniszterelnökség volt vezetőjét egyáltalán nem hallgatták ki tanúként. Lázár szó szerint ezt nyilatkozta lapunknak: „Mindegy, mit mond a rendőrség meg az ügyészség, az nyilvánvaló bűncselekmény volt.”

Majd így folytatta: „Egy ember, akit kineveztünk oda igazgatónak, visszaélt a közbizalommal és meg is lopta az államot. Ezen nem tompított, hogy kirúgtam őket és az sem, hogy az adásvétel megkötése után félmilliárd forinttal még megemeltük a vételárat. Utólag. Nagyon durva, valódi korrupciós ügy volt.”

A Lázár-interjú megjelenése után mozgósítottuk formális és informális rendőrségi és ügyészségi kapcsolatainkat, ezeket a kérdéseket szegezve nekik: maradhat-e következmény nélkül, ha a 2018-ig regnáló Orbán-kormány második embere ilyen súlyú kijelentéseket tesz; a mostani nyilatkozata hatására újraindítják-e a nyomozást; miért nem hallgatták ki tanúként a volt minisztert? A Fővárosi Főügyészség hivatalos válaszában rögtön továbbdobta a labdát: „Az eljárást a BRFK szüntette meg a felderítési szakaszban, amikor a nyomozást a törvény alapján önállóan, ügyészi irányítás nélkül végzi, maga határozza meg a kihallgatandó személyek körét. Az eljárás folytatásnak feltételeit a büntetőeljárási törvény szabályozza. A leírtak alapján kérdéseinek megválaszolására a BRFK jogosult, javasoljuk, keresse meg a rendőrséget.” Így is tettünk, ám onnan válasz helyett csak lakonikus tényközlés érkezett, amely szerint a Budapesti Rendőr-főkapitányság az eljárást anno megszüntette. Azaz nem mondtak semmit.

Név nélkül nyilatkozó igazságszolgáltatási forrásaink viszont egybehangzóan állítják: egy nyomozás lezárása nem emelkedik jogerőre, mint egy bírósági ítélet, ennek következtében bármikor újraindítható, ha friss adat, körülmény merül fel. „Márpedig, ha az ÉMI-t felügyelő volt miniszter nyíltan azzal vádolja korábbi alárendeltjét, hogy meglopta az államot, és az igazgató bűnös cselekedetét szerinte az sem tompítja, hogy utólag módosítottak valamit a kirívóan értékaránytalan privatizációs áron, akkor atombombával van dolgunk” – mondja egyik informátorunk. Másik forrásunk szerint a Lázár-interjúban szereplő új tényeket, illetve a volt kancelláriaminiszter tanúkénti kihallgatásának elmaradásáról szóló információt hivatalból észlelnie kell a felettes ügyészi szerveknek, „majd nemigen történhet más, mint a nyomozás újraindítása”.   

Nagy kérdés persze, mennek-e valamire egy másodszor is megnyitott nyomozással a Feneketlen-tó közelében élők, akik három évig küzdöttek, hogy az ÉMI-terület végfelhasználója – a Schmidt Mária-féle BIF Nyrt.-nek is dolgozó DVM Group – ne emeljen tájseb méretű irodaházat a kertvárosias környezetbe. Pláne azután, hogy bár a XI. kerület új DK-s polgármestere a kampányban a tiltakozó civilek mellé állt, László Imre végül csak lefaragni tudta a beruházó gigantomán terveit. A kocka már annyira el van vetve, hogy a helyi képviselőtestület szeptember végén elfogadta a telekre vonatkozó új kerületi építési szabályzatot, s ezzel zöld jelzést adott a nagyszabású ingatlanfejlesztésnek. „Az irodatömb felhúzását aligha lehet megakadályozni. Ez olyan jogászi mestermunkát igényelne, amely egyértelműen és gyorsan bizonyítja, hogy Henn Péterék a terület privatizációja során bűnösen összejátszottak a végső tulajdonos-beruházóval. Ha rendes nyomozás lett volna az elmúlt három évben, talán megkérdőjeleződhetne a DVM Group jóhiszemű váráslói mivolta. Így azonban, hogy hamarosan indul az építkezés, viszont egyelőre nem indult újra a büntetőeljárás, bírósági úton szinte képtelenség kikényszeríteni a projekt azonnali felfüggesztését” – mondja ügyészségi forrásunk.

Mindezek után egy tisztázandó téma maradt nyitva: milyen karriert választott magának Henn Péter, akiről Lázár János állítja, hogy „meglopta az államot”? Kijött-e újra a fényre, rehabilitálta-e önmagát? Újra vállalkozik-e, mint főcserkész korában, amikor – sok társát is felháborítva – egyesületi, alapítványi és céghálózatot font az ifjúsági szervezet köré? (E struktúrát a cserkészszövetségen belül Páterisztánnak becézték, amely fogalom a volt ügyvezető elnök mozgalmi nevéből – Páter – képződött.) A fenti kérdésekre röviden így szól a válasz: Henn magániskolát alapított Budaörsön, és ehhez a cserkészek egyik „fiókalapítványát” használta fel. Tehát hiába szakított vele a mozgalom már 2015 végén, az általa idén gründolt Creascola „innovatív nyolcosztályos gimnázium” léte igazolja, hogy hajlamos vissza-visszanyúlni a múltjához.

A Creascola épülete Budaörsön

Nézzük mindezt részletesebben, a vonatkozó dokumentumokkal és az érintettek nyilatkozataival megtámasztva. Noha az utóbbi években nem tűnt aktívnak, máig létezik egy Magyar Jamboree Alapítvány (MJA) nevű entitás, melynek írásban rögzített célja: a cserkész világtalálkozókon, nemzetközi táborokban a magyar fiatalok „kinntartózkodásának anyagi támogatása, különösen a hátrányos helyzetű családokból származók kiutazásának lehetővé tétele”. Az MJA 2014 végén megvásárolta a korábban egyházi és cserkészkötődésű Creascola Közösségi Iskolák Továbbképzési és Szolgáltató Nonprofit Kft.-t – amely aktus persze a legkevésbé sem következett az alapítvány eredeti küldetéséből, mégis megtörtént. Henn először 2019 legvégén, a Buda Gardens-nyomozás lezárása után jelentette be a budaörsi sajtóban, hogy 2020 szeptemberétől fizetős magániskolát indítanak – „véletlenül” Creascola néven –, amely az állami normatív támogatás mellett a szülők havi 130 ezer forintos hozzájárulására épít majd (a plusz 200 ezres beiratkozási díj mellett).

Idén februárban aztán az MJA képviselője, a máig a cserkészszövetség pénzügyi vezetőjeként dolgozó Kovács András határozatban rögzítette, hogy a Creascola Nonprofit Kft. a jövőben tényleg alap- és középfokú oktatási intézményt fog működtetni. Be is indult a toborzókampány, s Henn Péter minden fórumon az iskola alapítójaként mutatkozott be (ma is így szerepel az intézmény holnapján). A fenntartó kft. formális ügyvezetője mégsem ő, hanem régi barátja és mentora, Pontyos Tamás, tulajdonosa pedig – mint írtuk – az MJA. Pontosabban: az alapítvány csak volt tulajdonos. Közvetlenül az idei tanévkezdés előtt, augusztus 31-én Pontyos megvásárolta a Creascola-céget 10 millió forintért.

A bagatell összegért tehát egy komplett, minden engedéllyel rendelkező, állami normatívára és szülői hozzájárulásokra jogosult, profin kialakított bérleményben működő iskolát kapott.

Az adásvételi dokumentumban a cserkészprofilú MJA ráadásul felhatalmazta az ügyvezetőt, hogy azonnali hatállyal jegyeztesse be tulajdonjogát, noha a teljes árat csak idén decemberig kell kifizetnie.

Megkeresésünkre Henn Péter azt mondja: „Egy újfajta pedagógiai megközelítésben működő nyolcosztályos középiskola ötlete évekkel ezelőtt született meg bennem. Ezt nagy örömmel és érdeklődéssel osztottam meg barátaimmal és olyan ismerősökkel, akikkel szakmai kapcsolatom volt. Így találkoztunk össze kollégámmal és barátommal, Pontyos Tamással is, aki a Creascola Nonprofit Kft. ügyvezetőjeként érdeklődött az ötlet iránt.” Pontyos pedig úgy fogalmaz lapunknak: az iskola hivatalos alapítója az általa vezetett és immár birtokolt cég, „egyszemélyben gyakorlom a fenntartói jogokat, abban sem Henn Péternek, sem más természetes személynek semmilyen jogosultsága nincsen és nem is lehet”. Az ügyvezető elismeri, hogy a Creascola-induláshoz szükséges feltételek megteremtésében aktív szerepet vállaltak egyes diákok szülei, köztük Henn Péter is, de annak semmi jogi relevanciája nincs, hogy az iskola ötletgazdája alapítóként jelenik meg honlapjukon, ez „csupán a megbecsülés kifejezése afelé az ember felé, aki ennyit tett a kezdeményezés megvalósulásáért”.

A „tiszteletbeli” alapító és a hivatalosan bejelentett fenntartó között persze a valóságban nincs ilyen éles határvonal, ezért bátorkodunk Henn-iskolának titulálni a Creascolát. Az intézmény honlapjának adatvédelmi tájékoztató fejezetében például elérhetőségként még lapzártánkkor is Henn magáncégének (Edulab Kft.) mailcíme, továbbá a volt ÉMI-főnök mobilszáma szerepel (a képernyőmentéseket iktattuk), noha kérdéseink elküldése óta számos helyen „belepiszkáltak” a webfelületbe. Tudakoltuk az MJA-tól is, miért adták ilyen olcsón – és miért épp a tanévkezdés előtt – az iskolájukat Pontyosnak. Erre az alapítványt képviselő Kovács András úgy felel: az adásvétel főbb részei üzleti titoknak minősülnek, egyébként pedig az értékesítéssel kapcsolatos előzetes tárgyalások „már márciusban elkezdődtek, de a pandémiás helyzet és a nyári szabadságolások után csak augusztus végén lett megkötve a szerződés”. Mindez akár igaz is lehet, ám mint írtuk, Kovács már hetekkel március előtt Hennék érdekében módosította a Creascola Kft. létesítő okiratát.

Így került hát a cserkésszövetség holdudvarából „nettó magánkézbe” a Creascola nevű kft. és iskola. És ahogy a XI. kerületi Buda Gardens-beruházás, úgy a budaörsi intézményalapítás, -működtetés is visszafordíthatatlannak tűnik. Utóbbi persze nem tragédia: egy jó iskolának nyilván több a haszonélvezője (diák, szülő, tanár, fenntartó), mint a Feneketlen-tavi ingatlanpanamának.


Ezt a cikket nem közölhettük volna olvasóink támogatása nélkül. Ha fontosnak tartja munkánkat, kérjük, legyen „előfizetőnk” akár már havi 1700 forintért, és csatlakozzon hozzánk a Facebookon!

Kategória: sztori