Fordulat? Három hét csökkenés után először nőtt a COVID-tesztek száma idehaza

·2020.10.19

Három hét csökkenés után most először nőtt a Magyarországon elvégzett koronavírus-tesztek száma: az emelkedés négy százalék az egy héttel korábbihoz viszonyítva. A vizsgálatok száma a 39. hét óta folyamatosan visszaesett, és még mindig heti tízezerrel van a szeptember 14-én kezdődő hét szintje alatt. A tesztek jelentőségét mi sem mutatja jobban, mint az: a múlt heti 4 százalékkal több vizsgálat 22 százalékkal emelte meg a fertőzöttek számát az előző héthez képest.

Mivel a napi esetszámok ingadoznak a hétvégi pihenőidőszak miatt, a járványügyi szakemberek nem a napi, hanem a heti összesített adatokat elemzik. A Nemzeti Népegészségügyi Központ azonban nem hoz nyilvánosságra heti elemzéseket, pedig a múlt hét, az év 42. hete figyelemre méltó változásokat hozott. 

1. Több teszt

Három heti csökkenés után először emelkedett a tesztek száma. Magyarországon eddig a legtöbb vizsgálatot a 38. héten, a szeptember 14-ével induló hét napban végezték, akkor 78 ezer embert vizsgáltak összesen. A kormány hatósági árat vezetett be a PCR-tesztekre, a 19 950 forintos ár pedig elriasztotta a magánszolgáltatók egy részét. A 39. héten öt százalékkal, majd a következőn újabb nyolc százalékkal, két hete pedig 3 százalékkal esett vissza a vizsgálatok száma.

Az egyetlen járványügyi jó hír az, hogy a csökkenés megállt, emeljük hát ki: trendtörésben bizakodhatunk, a múlt héten közel négy százalék növekedéssel, immár 69 ezer laborvizsgálatot végeztek. 

Nem lesz könnyű a visszazárkózás, mert a szeptemberi csúcshéthez képest heti szinten közel tízezerrel kevesebb vizsgálatot végzett a magyar egészségügy. Bár a magyar politikusok hajlamosak egy járványkezelési evidenciából politikai ügyet kreálni, e tesztelés szigorúan szakmai kérdés. Nagyjából olyan evidencia, mint a növénytermesztésben a trágyázás és a locsolás hatása. A több tesztelés csökkenti a fertőzések számát, mivel időben el lehet különíteni a vírus terjesztőjét védtelen környezetétől. Mivel nincs védőoltás, nincs vírus elleni gyógyszer, az állam – a maszkviselési fegyelem megkövetelésén túl – csak teszteléssel és kötelező karanténnal tudja lassítani a vírus terjedését. A tesztek számának növekedése reményt ad arra, hogy Magyarország aktívabb járványkezelésbe kezd, és felhagy azzal, hogy a tesztelés visszafogása miatt lényegében leengedett pajzzsal küzd a vírus ellen. 

2. Rekordszámú fertőzött jut száz elvégzett tesztre

Az úgynevezett pozitivitási ráta először emelkedett a 12 százalékos szint fölé (12,1 százalék). Mivel a koronavírus nem okoz egyértelmű tüneteket, ezért sok gyanús esetet kell tesztelni ahhoz, hogy a valóban fertőzötteket nagy biztonsággal megtalálják. A WHO azt ajánlja az államoknak, hogy tartsák ötszázalékos szinten a tesztek pozitivitási arányát, vagyis addig növeljék a számot, amíg ezen a tartományon belül marad. Az európai járványügyi ügynökség (ECDC) ajánlata 3 százalék. 

Magyarországon már szeptember első hete közepén is 5,4 százalék volt a pozitivitási ráta, azóta minden héten emelkedik. A tesztelés kisebb számú növelése nem tudta megtörni a tendenciát, a héten először jutott a kritikus 12 százalékos szint fölé. Mindez azt jelzi, hogy a napi esetszámok nem megbízhatók, nincsenek valós adataink a járvány alakulásáról. Tünetes fertőzöttek is viszonylag nagy számban lehetnek úgy közöttünk, hogy nem tudnak a vírus jelenlétéről a szervezetükben.

3. A valaha volt legtöbb új fertőzött

Négy százalékkal több teszttel 22 százalékkal több fertőzöttet tudtak kimutatni a múlt héten. Szombaton megdőlt az országos (1791) és a fővárosi (368) napi rekord. 

Ha az egész heti számokat figyeljük, akkor azt látjuk, hogy az ország egy megyéjében csökkent minimálisan az új fertőzöttek száma az előző hetihez képest (Jász-Nagykun-Szolnokban), négy megyében – esetenként igen magas esetszám mellett – stagnált (Békés, Csongrád, Győr-Moson-Sopron, Somogy). A maradék 15 megyében nőtt az új fertőzések száma. Kiugró az emelkedés Tolnában (110 százalék). Heves, Pest és Vas megyében (60 százalék), Komárom-Esztergomban (50 százalék). Budapesten 20 százalék feletti a növekedés.

4. Sokkal több súlyos eset

A héten nyolcvan százalékkal emelkedett a koronavírus miatt kórházban töltött napok száma. A járványügyi hatóságok nem a betegek számát közlik, hanem azt, hogy egy adott napon hányan vannak kórházban. Nem tudjuk, hogy ez hány beteget jelent, ezért az adatokat heti szinten összesítjük. Két hete összességében mintegy 6200 kórházban töltött napot jelöltek meg, ezen a héten már több mint 11 ezret.

A lélegeztetőgépen levő betegek száma még meredekebben nőtt: 130 százalékkal magasabb, mint az egy héttel korábbi adat. 

5. Vidéken halálosabb a koronavírus

A múlt héten negyven százalékkal több olyan ember halt meg, akinek a szervezetében kimutatták a koronavírus jelenlétét, háromszor dőlt meg ez a szigorú rekord (33). Az elhunytak közül 25-en voltak fővárosiak és 149-en vidékiek, vagyis az arány 1:6, miközben az úgynevezett aktív fertőzöttek (vagyis a még nem gyógyultak) aránya 1:2. 


Nyitókép (illusztráció): AFP/Pool/Belga Mag/Benoit Doppagne

Ez a cikk olvasóink támogatása nélkül nem készülhetett volna el. Ha fontosnak tartja munkánkat, kérjük, legyen „előfizetőnk” akár már havi 1700 forintért, és csatlakozzon hozzánk a Facebookon!

Kategória: Gyorshír