A libernyákozás prosztóság – vendégünk Prőhle Gergely [HetiVálasz 41]

·2020.10.01

Mai adásunk apropóját Németország szolgáltatja: szombaton lesz éppen 30 éve, hogy az NSZK és az NDK hivatalosan is egyesült, ezzel pedig egy korszak végérvényesen lezárult az európai történelemben. Sikertörténet-e az eltelt három évtized? Mi volt a magyarok szerepe az újraegyesítésben, és milyenek ma a kétoldalú kapcsolatok? Mit jelent a liberális hagyomány Európában és Magyarországon? Többek között ezekről szól a HetiVálasz, a Válasz Online podcastja, melynek vendége Prőhle Gergely, a Habsburg Ottó Alapítványt vezető egykori diplomata, volt berlini nagykövet.

Az adás meghallgatható a fenti Spotify-ablakra kattintva. Ha az nem jelenne meg, közvetlen link itt. Ha asztali számítógépen, laptopon hallgatnának minket, vagy egyszerűen letöltenék az adásokat mp3-formátumban, a legegyszerűbb, ha felkeresik Lybsin-oldalunkat. Ha telefonon keresztül csatlakoznának műsorunkra, a Spotify mellett, iTunes-on (más néven Apple Podcasts), TuneIn Radio-n és Pocket Casts-on is megtehetik. Podcastunk RSS-csatornája ezen a hivatkozáson található.


Néhány idézet a műsorból

Arról, hogy sikertörténet-e a pont 30 éves német újraegyesítés

„Ha megnézzük Németország politikai térképét, ha megnézzük, hogy a kereszténydemokrata és a szociáldemokrata erők hol erősebbek, akkor megállapítható, hogy a hagyományosan katolikus részek kereszténydemokraták, a hagyományosan protestáns részek pedig inkább szociáldemokraták. Ezek nagyon mélyen ülő mentalitástörténeti összefüggések. Ezzel együtt kell értelmezni, amikor azt mondom: a német egység alapvetően sikertörténet. Nézzük csak meg, hogy micsoda iszonyatos pénz ment át nyugatról keletre. Gyakorlatilag harminc éve a társasági adó és a személyi jövedelemadó nagyjából hét százalékát különítik el arra, hogy a fejlesztést támogatni tudják. Ezen kívül programok sokasága zajlik mind a mai napig, amely elő kell, hogy mozdítsa a nyugat és a kelet közötti különbségek leküzdését.

Németország és Magyarország viszonyáról 30 éve és ma

„Helmut Kohl kancellár bármennyire is volt történész, bármennyire is volt érzékeny az európai kisállamok története iránt, azért az a pillanat, amikor annak idején Antall Józsefnek ezt javasolta, hogy Horn Gyulát tartsa meg külügyminiszternek, az valami olyan mértékű politikai érzéketlenségről tesz tanúbizonyságot a kelet-közép-európai realitásokkal kapcsolatban, hogy az ember itt azért egy pillanatra elgondolkodik.”

[…]

„Németország az újraegyesítéssel közép-európai ország lett. Ezt jó, ha tudomásul vesszük. Nem pedig nyugat-európai, és igazából a kezdetektől sem volt az. A német szellemi életben ez a fajta különállás pont oda vezethető vissza, hogy nekik ez a keleti affinitásuk – ami Poroszország miatt teljesen természetes módon van meg – tört elő. Ilyen értelemben a német gazdaság kicsit mindig lengyel, cseh, magyar és szlovák gazdaság is. Nem gondolnám, hogy ezt nekünk gyarmatosításnak kell tekinteni.”

Liberalizmusról és libernyákozásról

„Otto Graf Lambsdorff, a német FDP, a liberális párt néhai elnökének gondolkodása a példa arra, hogy nem kell megtagadnunk a liberális múltat ahhoz, hogy polgári, konzervatív bőrünkben otthonosan érezzük magunkat. Nekem nagyon nagy élmény volt a Lambsdorffal való találkozás, és mind a mai napig meghatározó. […] A Mandinernek adott interjúban is elmondtam, hogy nekem nem esik jól a libernyák szóhasználat. Ez egyszerűen prosztó. Nem tudok rá jobb jelzőt. […] Ahhoz, hogy a liberális címszó alatt végtelen sok baromságot beszélnek Európa-szerte, sajnos kétség nem fér. De ne felejtsük el, hogy Orbán Viktor is a Liberális Internacionálé alelnöke volt annak idején, és a liberalizmus már akkor is több különböző hagyományt jelentett egyszerre.”


Ez az adás nem készülhetett volna el olvasóink támogatása nélkül. Ha fontosnak tartja munkánkat, kérjük, legyen „előfizetőnk” akár már havi 1700 forintért, és csatlakozzon hozzánk a Facebookon!

Kategória: Podcast