Hiába a józan ész, nem tanultunk a COVID-leckéből: nem épül járványmegelőzés, Vuhan újra bekövetkezhet

·2020.08.12

COVID-sokk és felmérhetetlen gazdasági károk ide vagy oda, nagyjából ugyanolyan védtelenek vagyunk egy új világjárvánnyal szemben, mint a koronavírus előtt – figyelmeztetnek a Válasz Online-nak adott nyilatkozatban magyar tudósok. Az elmúlt 4-6 hónapban ugyanis nem történtek érdemi lépések a nélkülözhetetlennek tűnő járvány-előrejelző rendszer kiépítésére. Sőt: inkább ellenlépéseket látunk. Nagykép.

Ha úgy jövünk ki ebből a válságból, hogy nem tanulunk belőle, ha nem vagyunk képesek átvinni az előrelátás képességét, akkor a sok szenvedésnek semmi értelme nem volt – ezt Boda Zsolt politikatudós, a Társadalomtudományi Kutatóközpont főigazgatója mondta lapunknak április elején, a Szathmáry Eörs evolúcióbiológussal közös interjúban. Azóta négy hónap telt el; a COVID-19 járvány első hullámának papíron vége van, a második talán épp most kezdődik, vakcina és hatékony gyógyszeres kezelés azonban még sehol. Elvileg persze a tudósoktól a döntéshozókig mindenki egyetért abban, hogy még egy ilyen – értsd: karanténos-bezárkózós – védekezésbe az emberiség gazdaságilag biztosan belerokkan, ezért a következő pandémiát nem kezelni, hanem megelőzni és csírájában elfojtani kell, újonnan felállított járványmegelőző rendszerekről mégsem hallani.

„A szörnyű realitás az, hogy még mindig nincs ilyen protokoll. Megelőzésben nem tartunk sokkal előrébb, mint a mostani járvány kitörésekor” – mondja a Válasz Online-nak Kemenesi Gábor víruskutató.

A Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Karának adjunktusa, a Szentágothai János Kutatóközpont Virológiai laboratóriumának munkatársa inkább az ellenkező tendenciára lát példákat: az Egyesült Államokban épp a COVID-19 berobbanása előtt lőtték le a világ legjelentősebb járványkutató és -megelőző rendszerét, a PREDICT programot, és idén szorongatták meg az állatvilág és az emberi tevékenység kapcsolatának kutatására és pandémia-előrejelzésre – egyébként Gerald Durrell által – alapított EcoHealth Alliance-t is.

A PREDICT (magyarul: megjósol) célja pont az, hogy megtaláljuk a kórokozókat, mielőtt még nagy baj lenne belőlük: a programot az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Ügynöksége (USAID) alapította 2009-ben, válaszul a 2005-ös H5N1-járványra. Tízéves működése alatt a PREDICT keretében több mint 140 000 biológiai mintát gyűjtöttek különféle állatoktól (potenciális vírushordozókból), köztük több mint 10 000 denevérből. A program ötéves finanszírozási ciklusokban haladt, és egy évtized alatt mintegy 200 millió dollárt költöttek rá. A terepmunka 2019. szeptember végén fejeződött be, miután a finanszírozás lejárt, és 2020 márciusában a Trump-adminisztráció az egészet beszüntette. Nem sokkal később, a járványhelyzet súlyosbodását látva a USAID-től mégis kapott egy 2,2 millió dolláros gázfröccsöt, mely hat hónap működésre elegendő, a folytatás azonban nem egyértelmű.

Denevérvizsgálat az ebolajárvány-kezelési folyamatban: Gabon, Közép-Afrika (fotó: CHRISTOPHE LEPETIT / AFP)

Adódik a kérdés: olyan nagy kár a PREDICT-ért, ha egyszer a COVID-19-et sem bírta „megjósolni”? A helyzet az, hogy ha a világjárványt megjósolni nem is tudta, bemérni képes volt a problémát: 2018-ban a programnak köszönhetően készült tanulmány, amely egy közép-kínai tartományban leírta a túlságosan gyakori ember-denevér érintkezést és annak kockázatait.

Szintén a megelőzésről szólna a részben Magyarországon, az MTA-ról leválasztott Ökológiai Kutatóközpontban kidolgozott DAMA protokoll. A tesztfázisban már létező módszerről lapunk két interjúban is beszámolt tavasszal: Document, Assess, Monitor, Act – Dokumentálni, Értékelni, Monitorozni, Cselekedni, vagyis egységes módszertan alapján kutatni a potenciális veszélyforrásként azonosított állatfajokat, és azonnal leadni a figyelmeztetést, ha emberre is veszélyes járványkockázatot észlelnek. Kérdés, hogy az elmúlt négy hónapban történt-e előrelépés, élesbe fordult-e a DAMA bármilyen szinten.

„Ha a kérdését konkrét kutatási támogatásokra fordítom le, akkor a válasz: nem. Annak ellenére, hogy a téma aktuálisabb, mint valaha, sajnos egyelőre sem a magyar, sem a nemzetközi pályázataink nem nyertek” – mondja Földvári Gábor, az Ökológiai Kutatóközpont Evolúciótudományi Intézetének tudományos főmunkatársa, a protokollt összeállító csoport tagja. Földvári nem is lát a „tudományos piacon” a DAMA-hoz hasonlót, vagyis nem arról van szó, hogy az ötletük máshol, másoknak is eszébe jutott, netán már meg is valósították. „Ugyanilyen, a megfigyeléstől a cselekvésig az egész rendszert használó protokoll nincs máshol tervben. Egyes elemei persze léteznek: a madárinfluenza-monitoringban például folyamatosan megfigyelnek vadon élő állatokban cirkuláló influenzavírusokat. Valódi kockázatbecslés, a magas rizikójú kórokozók módszeres azonosítása, monitorozása és megelőző intézkedésekre való javaslatok azonban nincsenek.”

Ez azt is jelenti, hogy jelenleg a világon sehol sem foglalkoznak kifejezetten pandémia-megelőzési céllal az újonnan rezervoárrá, vagyis vírushordozóvá változó állatokkal.

Amelyek pedig néha közelebb vannak, mint gondolnánk: április végén Dél-Hollandiában megvolt az első olyan eset, amikor a menyétfélék közé tartozó nyércekben mutatták ki véletlenül, egy gyanús fertőzés nyomán az új koronavírust. Farmon, vagyis közvetlenül az ember mellett tartott állatokról van szó, ahol a tapasztalatok szerint a vírus ember és állat között ide-oda „közlekedett”. Ezeket a fertőzési és átadási – szakszóval: transzmissziós – dinamikákat a tudósoknak időben ki kell ismerniük, mert csak akkor van lehetőségük előre jelezni, hogy a látszólag eltűnt kórokozó melyik állatból fog legközelebb az emberre átterjedni.

De ki rak rendet Afrikában?

A hatékony járványmegelőzés nagy problémája, hogy a világnak olyan vírusügyi „forrópontjain” kellene hatni, amelyek a nemzetközi együttműködés szempontjából igencsak problémásak: afrikai (fél)diktatúrákban vagy a kommunista óriásállamban, Kínában. Őket kellene rávenni, hogy kooperáljanak a PREDICT- vagy DAMA-szerű rendszerekkel, higiéniai és húspiaci fronton pedig viselkedjenek rendesen. Márpedig az ebolajárvány tanulsága, hogy már egy segélyszervezet kitelepülése és egy mobilkórház-építés is hatalmas nehézség egy-egy afrikai válságövezetben.

„A világon sok helyen létező, alapvető probléma, hogy a kutatás és a döntéshozatal egyszerűen nem ér össze. Annak, hogy mi leírunk valamilyen vírust a hozzá tartozó kockázattal, a legritkább esetben van intézkedésekben megfogható következménye” – mondja Kemenesi Gábor. Szerinte a másik ok, amiért nincs döntéshozatali figyelem a megelőzésre, egészen egyszerű: még tart a járványkezelés, ezért mindenhol a „tűzoltásra” koncentrálnak. Extrém mennyiségű pénz, erőforrás ömlik annak érdekében, hogy minél gyorsabban legyen gyógyszer és vakcina az új koronavírus ellen.

Mindezt Földvári Gábor az Ökológiai Kutatóközpontból úgy kommentálja: nemcsak a politikusokon van nagy nyomás a rövid távú eredmények elérése miatt, hanem a tudósokon is. „A pályázati szervek is olyan kutatásokat részesítenek előnyben, amelyek közvetlenül és rövid távon »megtérülnek«. Emiatt az azonnali eredményeket ígérő pályázók mögött könnyen háttérbe szorulnak a hosszútávon megtérülő kutatások” – mondja Földvári.

Merthogy a DAMA- és a PREDICT-szerű programokkal van egy kis gond: kiépítésük igencsak hosszadalmas, és ha jól működnek (magyarán nincs baj), a külvilág számára szinte egyáltalán nem látszanak.

Német terepbiológusok munka közben, 2020 nyarán (illusztráció) Fotó: Andreas Arnold/dpa

Földvári Gábor szerint a DAMA-protokoll megfelelő kiépítéséhez nagyjából öt évre lenne szükség, egyszeri költségként pedig EU-szinten néhány 10, világszinten néhány 100 millió euróra. „A legkomolyabb tétel a munkaerő megfizetése: sok új terepbiológust kellene képezni, akik a mintavételt végzik. És persze lenne molekuláris biológiai és bioinformatikai feladat is bőven: a természetben előforduló vírusok, baktériumok, potenciális kórokozók nagy része feltáratlan jelenleg” – sorolja Földvári. Persze a rendszer beindításához lehetne meglevő infrastruktúrákat, laborokat, egyetemi kutatóhelyeket is használni, vagyis nem kellene a nulláról kezdeni.

A költség soknak tűnik, de az elmúlt időszakban megtanulhattuk, hogy a gazdaság leállításánál bármi olcsóbb: az Ázsiai Fejlesztési Bank korábbi számításai szerint a COVID-19 járvány miatt keletkezett veszteségek globálisan elérhetik az 5-8 billió (milliószor millió) dollárt.

Kemenesi Gábor reméli, hogy annak a pénznek legalább egy része, ami járványkezelésre megy és ment, ezt követően a megelőzésre fordítódik. „Még mindig nehéz elmagyarázni a megelőzés fontosságát a döntéshozóknak. Ha egy tudós azt mondja, rákellenes gyógyszert fejleszt, arra rögtön rávágják, hogy persze, ez kell, nesze, itt a pénz! Ha viszont én azt mondom, hogy erdőirtást mérnék föl és denevéreket vizsgálnék… az már közel sem olyan egyértelmű” – érzékelteti a Szentágothai János Kutatóközpont tudósa.

Majd azért sorol néhány kedvező folyamatot is. Szerinte Magyarországon nagyon jó irányba mutat, hogy elindult a Nemzeti Laboratóriumok Programirányítási Rendszere, és megszületett a Virológiai Nemzeti Laboratórium is, amely nemcsak a járványkezelésben, de a megelőzésben is bevethető. A pécsi egyetemi víruskutató csapat pedig denevérvirológiában nagyjából ott tart, ahol a németországi kollégáik. „Olyan szinten tudunk kutatni, mint amit amerikai laborokban látunk. Ez nagyon fontos fejlemény” – mondja Kemenesi.

Teendő van még bőven: különböző számítások szerint az emberiségnek jelenleg a világon előforduló kórokozók mindösszesen 10 százalékáról van tudomása. Egyelőre hasonlóan védtelenek vagyunk a még ismeretlen világjárványok ellen, mint amilyenek a COVID előtt voltunk. „Már most is, amikor még ég a ház, és naponta rengetegen halnak bele világszerte az új koronavírusba, muszáj lesz előre gondolkodni. A következő járvány lehet ennél nagyobb, halálosabb. Előbb kell megtalálni a kórokozókat, minthogy ők találnának ránk” – zárja Földvári Gábor.


Nyitókép: Fertőtlenítés a koronavírus–járvány kezdeti fázisában, Kenyában (fotó: YASUYOSHI CHIBA / AFP)

Ez a cikk olvasóink támogatása nélkül nem készülhetett volna el. Ha fontosnak tartja munkánkat, kérjük, legyen „előfizetőnk” akár már havi 1700 forintért, és csatlakozzon hozzánk a Facebookon!

Kategória: Nagytotál