Koronavírus: „Lehet kártérítési per Kína ellen” [HetiVálasz 1×19]

·2020.04.23

Csütörtök van, újra itt a HetiVálasz, a Válasz Online hetente jelentkező podcastadása. Olyan nézőpontból vizsgáljuk a koronavírust, amilyenből eddig szinte csak amerikai republikánus héják merték: mennyiben tehető felelőssé Kína a járvány elterjesztéséért, és ha Pekingnek voltak mulasztásai a vírussal kapcsolatos kommunikációban, akkor kötelezhető-e arra, hogy – a háborúban vesztes országokhoz hasonlóan – valamiféle jóvátételt fizessen azoknak az országoknak, amelyek részben a kezdetben hiányos kínai közlés miatt most dollármilliárdokat kénytelenek a védekezésre költeni, gazdaságaik visszaesése várhatóan kétszámjegyű lesz, miközben a vírus ezres nagyságrendben szedi áldozatait? Műsorunk vendégeit, Salát Gergely Kína-kutatót, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem docensét, illetve Lattmann Tamás nemzetközi jogászt a Válasz Online két újságírója Ablonczy Bálint és Stumpf András kérdezi, a műsorvezető Vörös Szabolcs.

Az adás újfent online eszközök segítségével készült, a hangminőségért elnézést kérünk. Meghallgatható a fenti Spotify-ablakra kattintva. Ha az nem jelenne meg, közvetlen link itt. Ha asztali számítógépen, laptopon hallgatnának minket, vagy egyszerűen letöltenék az adásokat mp3-formátumban, a legegyszerűbb, ha felkeresik Lybsin-oldalunkat. Ha telefonon keresztül csatlakoznának műsorunkra, a Spotify mellett, iTunes-on (más néven Apple Podcasts), TuneIn Radio-n és Pocket Casts-on is megtehetik. Podcastunk RSS-csatornája ezen a hivatkozáson található.


Idézetek a műsorból:

Mi most Kína üzenete a világnak?

Salát Gergely: „Azt akarja kommunikálni, hogy »mi is nagy bajban voltunk, de megtanultuk, mi az egyetlen helyes módja a koronavírus-járvány kezelésének«, és ezt a kínai módszert szeretnék megtanítani a világnak, mert annyira jófejek. Kína azt akarja sugallni, hogy ők tudják a knowhow-t – hiszen már túl vannak rajta sikeresen –, és lám-lám az ostoba külföldiek nem fogadják meg a jótanácsokat, nem azt csinálják, amit a kínaiak.”

Milyen alapon lehetne felelősségre vonni Kínát?

Lattmann Tamás: „Nagyon nehéz megtalálni azt, hogy érdemben, konkrétan milyen felelősséget próbálnánk Kínára telepíteni. Ennél is sokkal nehezebb megtalálni azokat a konkrét jogi előírásokat, amiknek a megsértését fel lehetne róni Kínával szemben. (…) A szakmában van gondolkodás, hogy milyen alapokon lehetne nemzetközi jogi igényeket előterjeszteni. Az egyik a WHO alapító nemzetközi szerződése, amelynek 75. cikke lehetővé teszi, hogy az alapokmány megsértése esetén a részes államok perelhessék egymást a Nemzetközi Bíróság előtt.

Elméletben nem teljesen kizárható, hogy valamilyen állam hirtelen pert indítson Kína ellen, de akkor is meg kell találni azokat a konkrét cikkeket, amiket megsértett.

Az egyik ilyen az információátadással való késlekedés, itt jelentősége van annak, hogy helyi orvosokat elnyomtak: abszurd módon ez, a mi olvasatunkban jogellenes lépés segíthet Kínának egy ilyen perben. Ugyanis a WHO alkotmánya szerint az információátadás kötelezettsége akkor nyílik meg, amikor ezek az információk az adott országon belül nyilvánosságra kerülnek. Mivel maga a kínai kormány próbált tenni az ellen, hogy nyilvánosságra kerüljenek, ezért érvelhetővé válik a nemzetközi jog szintjén, hogy itt nem történt nemzetközi jogsértés.”

hirdetés

Miért reagál érzékenyen Kína arra, ha bárki a felelősségüket és a jóvátételt szóba hozza?

Salát Gergely: „A kínaiak évtizedek óta azon dolgoznak, hogy az ország nemzetközi befolyását, tekintélyét és megbecsülését helyreállítsák. A népköztársaság identitása arra épül, hogy a 19. század közepétől a 20. század közepéig jöttek a csúnya nyugatiak meg a japánok, és Kínát gyarmatosították, kifosztották – ez részben igaz is –, viszont (…) az egész nyugati világ ellenérdekelt abban, hogy Kína befolyása növekedjen és helyreálljon a presztízse. Erre egy ilyen helyzetben, amikor küzdenek azért, hogy elismertessék a saját legitimitásukat és nagyságukat a világgal, bejön egy járvány, ami óriási arcvesztést okozott, egy pillanat alatt összeomlott az az önbizalom, amit évtizedek óta építgettek. Ebből akarnak most kijönni egy olyan kommunikációval, aminek az egyik eleme a maszkdiplomácia – »mi mindenkinek segítünk« –, egy másik a koronavírussal kapcsolatos tudás megosztása, illetve a tiltakozás mindaz ellen, ami őket tenné felelőssé a koronavírusért.”

Mennyire lett domináns Kína az eredetileg a nyugati világ logikája szerint kiépült nemzetközi intézményrendszerben?

Lattmann Tamás: „A multipolaritás megjelenik a politikai dominanciákban is; nem biztos, hogy ettől boldogok leszünk a következő időszakban, de meg kell találni azokat a módokat, amikkel érvényesülni tud az európai kultúrkör. Ez azért bonyolult, mert bizonyos éles politikai helyzetekben – például a Közel-Keleten – még maga az európai kultúrkör sem tud egységes álláspontot képviselni, globális szinten ezért érdekérvényesítési gyengülés fog beállni. (…) Nem örülünk neki, de meg lehet benne találni a helyünket, csak át kell alakítani azt, ahogy a világról gondolkodunk Európában, és ki kell tudnunk állni az általunk fontosnak tartott érdekekért.”


Nyitókép: Stumpf András, Salát Gergely, Lattmann Tamás és Ablonczy Bálint

Ez az adás nem készülhetett volna el olvasóink támogatása nélkül. Ha fontosnak tartja munkánkat, kérjük, legyen „előfizetőnk” akár már havi 1700 forintért, és csatlakozzon hozzánk a Facebookon!

Kategória: Podcast