Koronavírus: „Lehet kártérítési per Kína ellen” [HetiVálasz 1×19]
Csütörtök van, újra itt a HetiVálasz, a Válasz Online hetente jelentkező podcastadása. Olyan nézőpontból vizsgáljuk a koronavírust, amilyenből eddig szinte csak amerikai republikánus héják merték: mennyiben tehető felelőssé Kína a járvány elterjesztéséért, és ha Pekingnek voltak mulasztásai a vírussal kapcsolatos kommunikációban, akkor kötelezhető-e arra, hogy – a háborúban vesztes országokhoz hasonlóan – valamiféle jóvátételt fizessen azoknak az országoknak, amelyek részben a kezdetben hiányos kínai közlés miatt most dollármilliárdokat kénytelenek a védekezésre költeni, gazdaságaik visszaesése várhatóan kétszámjegyű lesz, miközben a vírus ezres nagyságrendben szedi áldozatait? Műsorunk vendégeit, Salát Gergely Kína-kutatót, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem docensét, illetve Lattmann Tamás nemzetközi jogászt a Válasz Online két újságírója Ablonczy Bálint és Stumpf András kérdezi, a műsorvezető Vörös Szabolcs.
Az adás újfent online eszközök segítségével készült, a hangminőségért elnézést kérünk. Meghallgatható a fenti Spotify-ablakra kattintva. Ha az nem jelenne meg, közvetlen link itt. Ha asztali számítógépen, laptopon hallgatnának minket, vagy egyszerűen letöltenék az adásokat mp3-formátumban, a legegyszerűbb, ha felkeresik Lybsin-oldalunkat. Ha telefonon keresztül csatlakoznának műsorunkra, a Spotify mellett, iTunes-on (más néven Apple Podcasts), TuneIn Radio-n és Pocket Casts-on is megtehetik. Podcastunk RSS-csatornája ezen a hivatkozáson található.
Idézetek a műsorból:
Mi most Kína üzenete a világnak?
Salát Gergely: „Azt akarja kommunikálni, hogy »mi is nagy bajban voltunk, de megtanultuk, mi az egyetlen helyes módja a koronavírus-járvány kezelésének«, és ezt a kínai módszert szeretnék megtanítani a világnak, mert annyira jófejek. Kína azt akarja sugallni, hogy ők tudják a knowhow-t – hiszen már túl vannak rajta sikeresen –, és lám-lám az ostoba külföldiek nem fogadják meg a jótanácsokat, nem azt csinálják, amit a kínaiak.”
Milyen alapon lehetne felelősségre vonni Kínát?
Lattmann Tamás: „Nagyon nehéz megtalálni azt, hogy érdemben, konkrétan milyen felelősséget próbálnánk Kínára telepíteni. Ennél is sokkal nehezebb megtalálni azokat a konkrét jogi előírásokat, amiknek a megsértését fel lehetne róni Kínával szemben. (…) A szakmában van gondolkodás, hogy milyen alapokon lehetne nemzetközi jogi igényeket előterjeszteni. Az egyik a WHO alapító nemzetközi szerződése, amelynek 75. cikke lehetővé teszi, hogy az alapokmány megsértése esetén a részes államok perelhessék egymást a Nemzetközi Bíróság előtt.
Elméletben nem teljesen kizárható, hogy valamilyen állam hirtelen pert indítson Kína ellen, de akkor is meg kell találni azokat a konkrét cikkeket, amiket megsértett.
Az egyik ilyen az információátadással való késlekedés, itt jelentősége van annak, hogy helyi orvosokat elnyomtak: abszurd módon ez, a mi olvasatunkban jogellenes lépés segíthet Kínának egy ilyen perben. Ugyanis a WHO alkotmánya szerint az információátadás kötelezettsége akkor nyílik meg, amikor ezek az információk az adott országon belül nyilvánosságra kerülnek. Mivel maga a kínai kormány próbált tenni az ellen, hogy nyilvánosságra kerüljenek, ezért érvelhetővé válik a nemzetközi jog szintjén, hogy itt nem történt nemzetközi jogsértés.”
Miért reagál érzékenyen Kína arra, ha bárki a felelősségüket és a jóvátételt szóba hozza?
Salát Gergely: „A kínaiak évtizedek óta azon dolgoznak, hogy az ország nemzetközi befolyását, tekintélyét és megbecsülését helyreállítsák. A népköztársaság identitása arra épül, hogy a 19. század közepétől a 20. század közepéig jöttek a csúnya nyugatiak meg a japánok, és Kínát gyarmatosították, kifosztották – ez részben igaz is –, viszont (…) az egész nyugati világ ellenérdekelt abban, hogy Kína befolyása növekedjen és helyreálljon a presztízse. Erre egy ilyen helyzetben, amikor küzdenek azért, hogy elismertessék a saját legitimitásukat és nagyságukat a világgal, bejön egy járvány, ami óriási arcvesztést okozott, egy pillanat alatt összeomlott az az önbizalom, amit évtizedek óta építgettek. Ebből akarnak most kijönni egy olyan kommunikációval, aminek az egyik eleme a maszkdiplomácia – »mi mindenkinek segítünk« –, egy másik a koronavírussal kapcsolatos tudás megosztása, illetve a tiltakozás mindaz ellen, ami őket tenné felelőssé a koronavírusért.”
Mennyire lett domináns Kína az eredetileg a nyugati világ logikája szerint kiépült nemzetközi intézményrendszerben?
Lattmann Tamás: „A multipolaritás megjelenik a politikai dominanciákban is; nem biztos, hogy ettől boldogok leszünk a következő időszakban, de meg kell találni azokat a módokat, amikkel érvényesülni tud az európai kultúrkör. Ez azért bonyolult, mert bizonyos éles politikai helyzetekben – például a Közel-Keleten – még maga az európai kultúrkör sem tud egységes álláspontot képviselni, globális szinten ezért érdekérvényesítési gyengülés fog beállni. (…) Nem örülünk neki, de meg lehet benne találni a helyünket, csak át kell alakítani azt, ahogy a világról gondolkodunk Európában, és ki kell tudnunk állni az általunk fontosnak tartott érdekekért.”
Nyitókép: Stumpf András, Salát Gergely, Lattmann Tamás és Ablonczy Bálint
