Ketyeg az óra, stratégia nincs – magyar főorvos jelenti a svéd vírusfrontról

·2020.04.01

Svédország 5-600 koronavírus-fertőzés után befejezte a tömeges teszteket, nem rendelnek el hatósági karantént, a gyerekek még mindig iskolába járnak. Szakos Attila két évtizede él Svédországban. A stockholmi főorvost arról kérdeztük, mennyire látja megalapozottnak az itthoni sajtóban gyakran jó példaként emlegetett svéd járványkezelési modellt.

– Éppen akkor látogatott haza Magyarországra, amikor a közép-európai országok sorra zárták le a határokat, így Budapestről az éjszaka közepén kellett autóval visszaindulnia stockholmi otthonába. Nem akármilyen utazás lehetett. 

– Amikor Magyarországon is regisztrálták az első igazolt fertőzéseket, azért utaztam haza, hogy idős édesanyámmal és a családommal találkozhassak, és személyesen mondjam el nekik: komolyan kell venniük a fertőzésveszélyt. Odafelé az út olyan volt, mint a háború előtt lehetett az utolsó békeév, Katowicében március hatodikán a pincérek még megnéztek bennünket, miért alkoholozzuk a kezünket, tartjuk a távolságot másoktól. Azután viszont bombaként robbant, hogy a szlovákok másnap reggeltől lezárják a határt, azután a csehektől is ezt lehetett hallani. A magyar külügy nagyon korrekt felvilágosítást adott, fél óra alatt csomagoltunk össze, az éjszaka közepén indultunk vissza Svédországba. Úgy jutottunk át az utánunk lezáródó határokon, mint Indiana Jones ugrik egyik szikláról a másikra, amelyek azután a mélybe zuhannak. Lengyelországban akkor már nyoma sem volt a békebeli hangulatnak, az út mellett szkafanderes emberek álltak, meghőmérőztek bennünket. Svédországban, a kikötőben viszont egy teremtett lélek sem állított meg minket, senkit nem érdekelt, honnan jöttünk.

– Most azért kellett az interjút néhány órával elhalasztanunk, mert a környezetében is megbetegedett valaki. Pedig a magabiztos svéd nyilatkozatokat hallva azt hinnénk, alig vannak új fertőzöttek. 

– Sok beteg van körülöttem. Svédországban a fertőzés epicentruma Stockholm és a tőle délre eső régió, a legtöbb igazolt fertőzött, kórházban ápolt és halott is itt van. Ám semmi biztosat nem tudunk, csak annyit, hogy kevés vizsgálatot végeznek, és azt, ebből mennyi lesz a pozitív.  

– Most éppen 4026. Nem kevés

– Nem. A halálesetek száma pedig néhány nap alatt 105-ről 180-ra ugrott. 

– Szeretnénk megérteni, mi történik Svédországban. Orvosként ön jobban belelát a rendszerbe. Miért állították le a teszteléseket? Miért tértek le a svédek arról az útról, amit addig követtek?

– A védekezés első részében ugyanaz történt, mint Magyarországon és a világ többi részén. Ha találtak egy fertőzöttet, akkor a kontaktjait is megpróbálták felkutatni, leszűrték őket. Szisztematikusan dolgoztak. 

hirdetés

– Egészen ötszáz-hatszáz esetig ezt csinálták. Nagyjából odáig, ahol most mi tartunk.

– Igen, aztán váltottak, felhagytak ezzel a stratégiával, arra hivatkozva: olyan magas már a fertőzöttek száma, hogy nem lehet megmondani, ki kitől kapta el. Azóta senki mást nem tesztelnek, csak a kórházi kezelést igénylő súlyos betegeket.

Stockholmban még a fertőzöttel kapcsolatba került egészségügyi dolgozóknál sem végeznek laboratóriumi vizsgálatot, csak akkor, ha nehezen pótolható kulcsszereplőről van szó. 

– És ha tünetei vannak? 

– Ha ezek koronavírus-fertőzésre utalnak, és ettől még be tud jönni dolgozni, akkor tesztelik. Ha ennél súlyosabbak, akkor otthon kell maradnia, és nem tesztelik. Érti már, miért mondom, hogy nem lehet komolyan venni a statisztikát, amikor az a kérdés, hány beteg van Svédországban? 

– Most mégis tesztelnek, mégpedig véletlenszerűen kiválasztott ezer embert. 

– Szeretnék megnézni, milyen lehet az átfertőzöttség. 

– Az országos ajánlás szerint nem pusztán a tömeges teszteléssel hagytak fel, de karantént sem rendelnek el. Jól értem?

– Ha egészséges vagy, menj és dolgozz, akkor is, ha van beteg a környezetedben. Viszont a legenyhébb felsőlégúti tünetekkel is maradj otthon, de csak a megszűntüket követő 48 óráig. Utána mehetsz dolgozni. Az egészségügyi dolgozókra is ez vonatkozik. A 70 év felettieket arra kérik, maradjanak otthon és a hozzátartozók se látogassák őket.

– Kötelezően? 

– Semmi sem kötelező, itt minden a közbizalmon alapul. Magyarországon ezt nehéz megérteni. Svédországban például a védőoltás sem kötelező, a szülők mégis beoltatják a gyerekek 95 százalékát. A kommunikáció középpontjában az egyén felelőssége van: a hatóság csak kér, az egyén dönt. A falunkban például vannak olyan idős emberek, akik megelégelték az egyedüllétet: „Meghívtam a teljes családomat, ételt rendeltem, és olyan jól éreztük magunkat” – mondta egyikük. Megosztott a társadalom, és ebben a kommunikációnak is szerepe van. Egyrészt azt mondják, nagyon komolyan kell venni a vírust, de nem hoznak szigorú szabályokat, és az érvelés sem igazán következetes. Az egészségügyiek védőfelszerelésére vonatkozó követelményeken is enyhítettek. Az új koronavírussal fertőzött betegeket rövidujjúban is el lehet látni, és ha például valaki másfél méterre van egy intenzív osztályon a súlyos állapotú betegtől, még maszkot sem kell viselnie.

Szakos Attila Stockholmban

– A világban sok ezer egészségügyi fertőződik meg még szigorú védekezési szabályok mellett is. Megőrültek, nem ismerik az adatokat?

 Inkább arról lehet szó, hogy a védőfelszerelések elérhetőségéhez alakítják a követelményeket. Persze komoly ellenállásba ütköztek. Az orvosok azt mondták: aki leírta ezt a szabályt, mutassa meg, hogyan csináljuk. A védőfelszerelést az ellátó osztályokról egy ideje már központi készletbe gyűjtötték és onnan igényelhető. Az egészségügyiek legnagyobb félelme most az, hogy kifogyhatnak a megfelelő személyi védőfelszerelésből és ki lesznek téve a fertőzés kockázatának. A közvetlen környezetemből is van olyan kolléga, aki lélegeztetőgépen van.

– Idős? 

– Nem, 60 év körüli és krónikus alapbetegsége sem volt.

– Az eddigi tapasztalatok szerint azokban az országokban, ahol nem vezetnek be korlátozó intézkedéseket, az intenzív osztályokon elviselhetetlenné válik a nyomás.

 Emelkedik, készülnek is erre. Svédországban kevés az aktív (gyógyító) fekvőbetegágy, kevesebb mint egyharmada a magyar kapacitásnak. Ez vonatkozik az intenzív osztályokra, a lélegeztetőgépek számára is. Az európai listák végén vagyunk.

– De ebből az következik, hogy még jobban kellene vigyázniuk.

– Mindenesetre tábori kórházat építenek az „itteni Hungexpo” területén, a hadsereg 600 ágyat állít fel, abból 200 az intenzív. Hasonló kórházat helyeznek készenlétbe Göteborgban is.

A meglévő intézmények sorban zárják be a betegellátó osztályaikat, és tervszerűen képezik át a személyzetet a Covid-19-es betegek ellátására.

Bevonnak olyanokat, akik a közvetlen betegellátásban nem vesznek részt, önkéntesként medikusokat és nővérhallgatókat készítenek fel. Önkéntes alapon reaktiválják a frissen nyugdíjba vonult egészségügyieket, amivel nem mindenki ért egyet. Mindenesetre nagyon gyorsan jelentkezett mintegy 5000 önkéntes.

– Arra készülnek tehát, hogy minél előbb átessenek a fertőzésen? Vagy azért nem védekeznek, mert nincsenek eszközeik?

– Mi jut eszébe először Svédországról?

– Rénszarvas? Húsgolyó? Ikea?

– Mit lát az Ikeában? Elképesztően magas szintű logisztikát, és éppen ez hozza a legrosszabb helyzetbe az országot most a járvány során. 

– Mert az a jó raktáros, aki kis készletből is mindent ellát? 

– A járványig így volt. Nem ültek a készleteken, nincsenek tartalékaik. Úgy vegye, ahogy mondom. Ráadásul a régiók „békeidőben” önálló életet élnek Svédországban, és a mostani helyzetben nagyon nehéz a készletgazdálkodást országosan összehangolni. 

– Kórházi ágyból is ezért van olyan kevés, mert a svéd egészségügy rendkívül jól szervezett?

– Igen, úgy gondolkodnak, legyen inkább egynapos ellátás, oldják meg a szakrendelőkben, a háziorvosi rendelőkben vagy internetes, telefonos tanácsadással, amit lehet. 

– Lélegeztetni viszont sem távgyógyítással, sem a háziorvosnál nem lehet. 

– Nem. 

– Van önöknek egy járványügyi fenegyerekük, Anders Tegnell, a svéd Közegészségügyi Hatóság vezetője, aki szembe megy az egész világgal.

– Fenegyerek? Ennél Svédországban egyesek sokan jóval durvább jelzővel illetik. Az embernek az az érzése, hogy feltételezéseket megalapozott tényekként tálal. Nem véletlen, hogy a Karolinska Intézet és a göteborgi Chalmers Egyetem professzorainak vezetésével aláírásgyűjtésbe kezdtek, és közel kétezer tudós követeli nyílt levélben Tegnell szerintük nem megfelelő karantén- és szűrési stratégiájának megváltoztatását a kormánytól.

Nem tudom, mikorra sikerül például lebontani a fejekben azt a tévhitet, hogy a koronavírus-járvány olyan, mint az influenza.

Átfertőződik a lakosság döntő hányada és csak arra kell vigyázni, hogy ez ne történjen túl gyorsan. A megfertőzöttek azután immunitást szereznek, és ha elég sokan lesznek, akkor megóvják a maradékot, mert nagyon ritkán találkoznak majd olyan emberrel, akitől elkaphatnák a vírust.

– Nyájimmunitás. 

– Igen, szép elv, de a gyakorlatban nem tudjuk, hogy az új vírus hogyan viselkedik. Úgy, mint a calici, ami fertőzés után soha nem ad tartós védettséget, és az újrafertőzött beteg tünetei sem lesznek enyhébbek, mint első alkalommal? Vagy úgy, mint a bárányhimlő, amely csak egyszer fertőz meg minket? Nincs rá tudományos bizonyíték, ahogy arra sem, a megszerzett immunitás minden esetben jó hatással lesz az emberekre. 

– Hogyan lehetne rossz hatással? Az ellenanyag védelmet nyújt.

– Nem mindig, például a Dengue-láznál inkább ront a beteg állapotán, ha újrafertőződik a vírustól. A 2003-ban járványt okozó SARS-vírusnál is voltak ennek jelei.

Az embernek néha az az érzése, hogy vagy vannak tények, amiket tud a hatóság, de nem árulja el őket, vagy csak a reményeire alapoz.

A másik gyakran hangoztatott érv, hogy ha jön a nyár, akkor véget ér a járvány. A magyar vendégeim persze csak mosolyognak ezen, mert ők a svéd nyárban néha még a hosszúujjút sem vetik le. Ha pedig megnézi, hány fok van most Kairóban, akkor azt látja, nálunk nyáron sem lesz sokkal melegebb, és Egyiptomban is egyre több a fertőzés.

– Jó, ezt laikusok mondogatják, de a járványügyi hatóság első embere csak nem állít ilyet. 

– Dehogynem. Hétfőn a televízióban például virológus és matematikus mutogatta a járványügyi görbéket, és nagyon elégedettek voltak az értékekkel. A pénteki adat tényleg jól nézett ki, azt lehetett hinni, hogy a svéd halálozási görbe még a németnél is jobb lesz. Azután megugrottak a számok, a hírek pedig arról szólnak, hogy három orvos és két nővér fekszik az intenzíven Stockholmban. 

– Nem hisz a svéd modellben? 

– Az azt megalapozó halálozási számokban nem hiszek. Nem gondolom, hogy ezekre bármit lehet alapozni. 

– Ön a halál szakértője. Patológus. Mi a baj a számokkal?

– Nem végzünk halottvizsgálatokat az igazoltan vírusmentes elhunytak kivételével.

– Magyarországon sem. Vigyáznak a patológusokra.

– Igaz, de Magyarországon kedvezőbb a helyzet, a halottakat leszűrik a vírusra. 

– „Azon elhunytak esetében, akiknél felmerül a Covid-19 fertőzés gyanúja” – így szól az országos tisztifőorvos utasítása. 

– Svédországban viszont egyáltalán nem vesznek mintát a halottaktól, tehát ha korábban életében nem vizsgálták meg, akkor a haláleset rejtve marad.

Ezt a sötét, rejtett számot soha nem fogjuk megtudni. Azért az árulkodó, hogy a sajtóban másfél héttel ezelőtt közöltek fotót néhány halott-tárolásra való hűtőkonténerről egy kórház udvarán.

– Több halottra számítanak?

– Igen, és hűtőkonténerekre senki sem emlékszik szezonális influenzánál, lélegeztetőgépeket sem kell tömegével venni, kórházi ágyakat felszabadítani. A politika viszont összezár emögött az ember mögött, holott még a kormányhoz közelálló sajtó, például a Dagens Nyheter is kritikus hangot üt meg a svéd védekezési modellel kapcsolatban. Mi belealudtunk a kétszáz év békébe – így fogalmaznak.

Tábori kórházat alakítanak ki a svéd hadsereg katonái a Stockholmi Nemzetközi Vásár (Stockholmsmässan) egyik pavilonjában 2020. március 30-án. Fotó: AFP/Jonathan Nackstrand

– Az egész modell mögött tehát nem más védekezési filozófia, hanem egyszerű eszközhiány van? 

– Eszköz, személyzet, reagens. Nincs, nem is lehet kész infrastruktúra egy ekkora kihívásra. Mostanra kezd beérkezni felszerelés Európából, Kínából és belföldi ipari üzemekből is. Tegyük hozzá, hogy azért így sem szűrtek keveset, január óta 36 ezer tesztet végeztek.

– Nem, Svédország is nagyjából tízmillió lakosú, és mi 14 ezer tesztnél járunk. Főorvos úr, mindketten egy-egy óriási emberkísérletnek vagyunk a résztvevői. Csak ön Svédországban, mi meg odahaza. 

– Nem a svéd emberek választották ezt, senkit sem kérdeztek meg arról, akarunk-e a világtól eltérő gyakorlatot folytatni. Svédországban még mindig működnek az óvodák és az általános iskolák. Csak mától tiltják meg például az idősotthonokban a látogatást. Közben pedig azzal érvelnek, hogy azokban az országokban sincs a karanténnak hatása, ahol elrendelték, így itt sem lenne.

– Csakhogy ez nem igaz.  

– Attól függ, honnan nézi. Másnap persze, hogy nem lesz hatása, a betegségnek van lappangási ideje, a súlyosabb tünetek sem az első nap jelentkeznek, a súlyos esetek lefolyása pedig több hét. Legalább négy-öt hétig kell várni egy járványügyi intézkedés kedvező eredményeire.

Mint egy sakkjátszmában: az ötödik-hatodik lépésig előre kell gondolkodni. Most ez a stratégiai gondolkodás hiányzik. Pedig az óra ketyeg, a vírus nem vár, a döntéseket gyorsan kell meghozni.

Mintha azt szeretnék, hogy a kecske is jóllakjon és a káposzta is  megmaradjon, járvány se legyen, a gazdaság is működjön.

– Mindenki ezt szeretné, de sajnos ez lehetetlen. Hogyhogy ezt a svédek nem tudják?

– Tudta, hogy a svéd miniszterelnöknek nincs diplomája, és az egyetlen befejezett képzettsége egy egyéves hegesztő-tanfolyam? A svéd kormány Európában párját ritkítóan alacsony képzettségű, sok esetben az egyes miniszterek iskolai végzettsége nem is ad kellő tudásalapot az általuk betöltött tisztségre, és az a benyomása az embernek, mintha nem látnák át a mostani helyzetet. Sokan vitatják Svédországban is az elképzeléseket, és ha lassan is, de azért változnak talán a dolgok. Stockholm jövő héttől napi ötezer tesztet fog végezni, és újra nyilvánosságra hozzák a területi adatokat is. Még ha az emberek bizalma töretlen is a kormány vezető pártjában és miniszterelnökében, vannak kritikus hangok és felteszik a kérdést: ha az egész világ mást mond, nem lehet, hogy mégsem mindig mindent a svédek tudnak jobban? Persze azt is hozzáteszik: még ha legtöbbször ez így is van…


Nyitókép: Vörös Szabolcs

Ez az interjú nem készülhetett volna el olvasóink támogatása nélkül. Ha fontosnak tartja munkánkat, kérjük, legyen „előfizetőnk” akár már havi 1700 forintért, és csatlakozzon hozzánk a Facebookon!

Kategória: Interjú