Volt tőzsdeelnök: „Itthon is alapjövedelem kell”

·2020.03.22

Felkapott Facebook-bejegyzést tett közzé nemrég a Budapesti Értéktőzsde korábbi elnöke: Szalay-Berzeviczy Attila a kritikusok által neomarxistának nevezett alapjövedelmet ajánlja a magyar kormány figyelmébe a várható gazdasági károk enyhítésére. Amíg ugyanis tart a koronavírus okozta válság – mely már most komplett szektorok lenullázásával fenyeget –, a munkájukat elvesztetteknek legalább a megélhetéshez szükséges fedezetet jó lenne biztosítani, ahogy Orbán Viktor jóbarátai, Boris Johnson és Mateusz Morawiecki is teszik. A közgazdász szerint a nyugati országok soha nem látott eladósodottsággal zárják majd ezt a krízist, de ez most a kisebbik rossz. A koronavírus-válság az új 2008? Miért szállt el a forint, és mit tanulhatunk a mostani krízisből? Interjúnk.

Közgazdászi szemmel értelmezhetők már az elmúlt hetekben történtek?

– A kormányok feladata az egészségügyi rendszert helyzetbe hozni a járvány lassításával, ami a többi között a határok lezárását, karanténok elrendelését és a kijárási tilalom kihirdetését jelenti. Ez a gazdaság minden szereplőjét nehezen érintő intézkedéssorozat, de vannak, akiket szó szerint megsemmisít az első vonalban: a turizmusban, a vendéglátásban, a szórakoztatóiparban vagy a személyszállításban és légiközlekedésben dolgozók már az első nap el is veszíthették az állásukat és a jövedelmüket. Őket aztán egyesével követi a dominóelv alapján a többi szektor is. Ezzel egyszerre nullázódik le a gazdasági élet keresleti és kínálati oldala, ami teljes lefagyáshoz vezet. A vírus egyelőre ismeretlen az orvostudomány előtt, így e pillanatban tehát lehetetlen bármi biztosat kijelenteni a járvány végével kapcsolatban.

Alig tört be Európába és Amerikába a koronavírus, sok elemzés máris a 2008-as válságot hozta párhuzamként.

– 2008-ban súlyos szívinfarktust kapott a világgazdaság azzal, hogy a pénzügyi rendszere lefagyott, most viszont még csak az biztos, hogy világgazdaságnak eltört mindkét lába. Egyre nagyobb esély van rá viszont, hogy kap egy újabb szívinfarktust is, és akkor nagyobb bajban leszünk, mint 2008-ban voltunk. Ennek megakadályozásához bátran és kreatívan kell mozgósítani a nemzetgazdaságok költségvetéseit és a pénzpiacok likviditását.

Hogyan kreatívkodjanak?

– Abból kell első körben kiindulni, hogy a gazdaságnak három-négy hónapot kell átvészelnie teljesen lefagyott állapotban; ha a kormányok ennyi időn át képesek életben tartani a vállalatokat, a vállalkozásokat és a háztartásokat, akkor elkerülhetjük a legrosszabb forgatókönyvet. Ennek eléréséhez két fő csapás mentén kell haladni. Első lépésként a bajba került vállalkozások, vállalatok és a munkájukat elvesztő magánszemélyek hiteleinek törlesztését kell felfüggeszteni, de – a járulékoktól kezdve a különböző közületi szolgáltatásokig – sok mindent lehet még ingyenesen biztosítani ebben az időszakban. Második lépésként pedig

az államnak – átmeneti jelleggel – biztosítania kell egy olyan jövedelmet a válság miatt munkanélkülivé váltaknak, amely lehetővé teszi, hogy minden háztartásban legyen elég pénz ételre, gyógyszerre

és mindenféle olyan kiadásra, ami az emberi létezéshez alapvetően szükséges az elkövetkező hónapokban – amikor mindenki otthon ül majd a négy fal közt.

„Bátran és kreatívan kell mozgósítani a nemzetgazdaságok költségvetéseit.” Fotó: Fényes Gábor

Nehéz elképzelni, hogy ezt következmények nélkül meg lehet tenni.

– Most nagyon súlyos árat fizet a világ azért, mert az elmúlt néhány évtizedben a fejlett országok kormányai nem foglalkoztak egy világjárvány lehetőségével. Pedig például Bill Gates a 2015-ös TED-előadásában – amit több mint 13 millióan láttak és osztottak meg eddig a Youtube-on – bemutatta, hogy a világra már nem az atomfegyverek és a háborúk jelentik a fő veszélyt hanem egy olyan vírus, amely észrevétlenül fogja tudni megfertőzni a világot, mivel a fertőző személyek a vírus átadásakor még tünetmentesek lesznek. Gates az előadásában fel is szólította a világ vezető hatalmait, hogy mihamarabb dolgozzanak ki egy hatékony védelmi rendszert egy ilyen világjárvány ellen, amit azonnal aktiválni lehet baj esetén, különben akár 3000 milliárd dollárba is kerülhet majd egy ilyen járványkitörés a világgazdaságnak, nem beszélve milliók életéről. Miután Európát és Amerikát teljesen felkészületlenül érte a koronavírusjárvány,

az improvizált védekezés most elviszi a nyugati világot egy soha nem látott eladósodottság irányába, amit csak egy nagyon erős növekedéssel, magas inflációval vagy rendkívüli adókkal lehet később majd orvosolni.

De az adosságállománnyal és az államháztartás helyzetével most még nem kell foglalkozni, ez majd 2021 után lesz egy kezelendő probléma. Most első az életek és a munkahelyek megmentése.

Képesek vagyunk rá?

– Egy biztos:

Magyarország is már elég gazdag ország ahhoz, hogy a legveszélyeztetettebbek, valamint a nemzetgazdasága védelmében megfizethesse az ország otthonmaradásának az árát.

A 2008-as pénzügyi világválságot, majd a 2011-es eurókrízist követően Magyarország megállította az államadósság növekedését, majd azt sikerrel szorította vissza a GDP 70 százalékos szintje alá, köszönhetően a 3 százalékos szint alatt tartott költségvetési hiánynak, a beindított növekedésnek, a folyamatosan pozitív folyófizetési mérlegnek, és a mind ezeket támogató hatalmas EU-pénzeknek köszönhetően. Ezért most több mozgástere van a kormánynak a válság enyhítésére, mint bármikor valaha.

Utólag felhangosított némafilmjében Orbán Viktor is mintha ezt demonstrálta volna.

– A miniszterelnök által múlt szerdán bejelentett gazdasági intézkedések jó irányt jelöltek ki, de mint ahogy ő is jelezte, további nagyszabású lépésekre lesz szükség. A háztartások, a vállalkozások és a vállalatok hiteltörlesztésének moratóriuma nagyon fontos lépés a tűzoltásban.

Ennek a tehernek a megosztása és viselése politikai döntés lesz, de bárhogy is legyen, ez az intézkedés óriási áldozatot követel majd a bankjainktól, ezért a pénzintézetek pozitív szerepét a mostani válság elmélyülésének a megakadályozásában nem lehet eléggé hangsúlyozni.

A 2008-as összeomlást követően, amiben a teljes nemzetközi pénzügyi rendszert negatív szereplőként bélyegezték meg, a bankok nagyon komoly szabályozáson és feltőkésítésen estek át, ezért most nagyon fontos szerepet játszhatnak a 2020-as válság elleni küzdelemben.

A Forbes által is kiszúrt alapjövedelem-ötletére a miniszterelnök egyelőre nem tűnik vevőnek.

– Pedig nem látom itthon sem megkerülhetőnek az alapjövedelem mihamarabbi bevezetését mindazok esetében, akik a vírus következtében most mindenféle jövedelem nélkül maradnak. Március 20-án történelmi döntés született az Egyesült Királyságban. A szabad versenyre és a piacgazdaságra építkező kapitalizmus fellegvára, a nemzetközi pénzvilág kettes számú központja, a mindmáig a Brit Birodalom örökségét és hagyományait magában hordozó ország létező legkonzervatívabb kormánya úgy döntött, hogy a központi költségvetés terhére mostantól mindenkinek fizetést fog biztosítani, aki a jelenlegi válság miatt elveszti a munkahelyét. Ez a jövedelem az elvesztett fizetés 80 százaléka, de legfeljebb havi 2500 font (nagyjából 900 000 forint) lesz. Mindeközben a dán kormány a fizetések 75 százalékát – maximum havi 3000 eurót (nagyjából 1 millió forintot) – fizeti a bajba került állampolgárainak, a lengyelek a 40 százalékát, az Egyesült Államok GDP-jének 5 százalékát kitevő értékben mozgósítja a szövetségi költségvetést a gazdaság megmentése érdekében, az EU pedig felfüggeszti a költségvetési hiányra vonatkozó maastrichti követelményeket. Ezek a lépések egyszerűen elképzelhetetlenek voltak korábban. De szerencsére a 2008-as válság még elevenen él minden politikai döntéshozó emlékezetében, amiből mindenki nagyon sokat tanult akkor. Ezért most a kormányok sokkal gyorsabban és bátrabban mernek nagyívű döntéseket hozni, mint 12 évvel ezelőtt.

Az EU felfüggeszti a költségvetési hiányra vonatkozó maastrichti követelményeket. Fotó: Vörös Szabolcs

Kikkel kellene kezdeni a gazdasági mentést?

– Egy ilyen intézkedést minden szektorra ki kell terjeszteni, amely a járvány miatt áll le és ahol az alkalmazottak emiatt vesztik el az állásaikat. De mint említettem, a béreket és a munkahelyeket egyszerre kell megmenteni ahhoz, hogy ez a titáni gazdaságvédelmi program elérje végül a célját és lehetővé tegye a viszonylagos gyors újraindulást.

Siker esetén ezek a mentő pénzek meg fognak térülni a költségvetésnek. Viszont ha nem csinálunk semmit, akkor az sokkal többe fog kerülni az országnak. Így bátran előre kell menekülni.

De az említett két fő csapásirányon kívül a sikerhez szükség lesz az ágazatspecifikus beavatkozásra is, mert nem mindenkinek a megmentését lehet pusztán a hiteltörlesztések felfüggesztésével és a bérek átvállalásával biztosítani. Egy étterem vagy egy kávézó például nem feltétlenül rendelkezik hitellel, és ha még el is küldi fizetés nélküli szabadságra az alkalmazottait, akkor is a nyakán marad egy tetemes helyiségbérleti díj, amivel szemben – mondjuk kijárási tilalom esetén – zéró bevétel lesz kimutatható, s ez tiszta csődhelyzetet eredményez.

Magától értetődik ilyenkor, hogy elszáll a forint?

– Noha az elmúlt hetekben drámai esést produkált a hazai fizetőeszköz, ez nem a forintról szól. A magyar gazdaság sokkal felkészültebb erre a válságra mint volt bármelyik korábbira, tehát itt nincsen Magyarország-specifikus oka a heves árfolyammozgásnak. Ennek megfelelően a forint nem is egyedül zuhant, hanem a régió többi valutájával karöltve. Mivel a világ egyes számú valutája az amerikai dollár, ezért az adósságok döntő többsége zöldhasúban képződik. Ezért a gazdasági válságok természetéhez tartozik, hogy pánik esetén aki csak tudja, megpróbálja zárni az ilyen pozícióit, ami rendkívüli dollárkereslet eredményez, ráadásul ilyenkor sokan menekítik a megtakarításaikat is amerikai kötvényekbe. Ezért ilyenkor mindent eladnak a piacokon az amerikai fizetőeszközzel szemben, amit csak lehet – a forintot is.

Azt mondta, a világ tanult a 2008-as válságból. Ebből mit fog?

– Ha lehet bármi pozitívuma ennek a válságnak, akkor az az, hogy végre helyére kerülhet az egészségügy. Talán most már nemcsak katonáknak és tábornokoknak állít majd szobrokat a világ, hanem orvosoknak és laboratóriumi kutatóknak is, hiszen ebben a világháborúban most ők a nemzetek megmentői, akik a frontvonalban harcolnak és az életüket kockáztatják értünk. Meglepődnék, ha 2020 végén nem az egészségügyben dolgozókat választaná a Time magazin az év emberének.

Most mindenkinek világos lesz, hogy az egészségügyi rendszerünk felkészültsége, minősége és kapacitása Magyarország legfontosabb stratégiai és nemzetbiztonsági kérdése,

amire nagyon komoly pénzeket kell a jövőben költenie a mindenkori kormányoknak, hiszen – hasonlóan a gazdasági válságokhoz – a járványok is időről időre visszatérnek.


Nyitókép: Fényes Gábor

Ez az interjú nem készülhetett volna el olvasóink támogatása nélkül. Ha fontosnak tartja munkánkat, kérjük, legyen „előfizetőnk” akár már havi 1700 forintért, és csatlakozzon hozzánk a Facebookon!

Kategória: Interjú