Nem hazafiatlan, aki bírálja az új NAT-ot [HetiVálasz 1×10]

·2020.02.20

Eheti adásunkban a Nemzeti alaptanterv ügyét vesszük elő. Nagy vitákat kavart ugyanis múlt heti anonim páros iskolaigazgató-interjúnk. Miért csak így nyilatkoztak intézményvezetők 2020-ban? Hol csúszik félre a NAT-vita? Milyen kormányzati hozzáállás húzódik az egész mögött?

Az adás meghallgatható a fenti lejátszóablakra kattintva. Ha az nem jelenne meg, kattintson ide. Ha asztali számítógépen, laptopon hallgatnának minket, vagy egyszerűen letöltenék az adásokat mp3-formátumban, szintén Lybsin-oldalunkat keressék. Ha telefonon keresztül csatlakoznának műsorunkra, a Spotify mellett iTunes-on (más néven Apple Podcasts), TuneIn Radio-n és Pocket Casts-on is megtehetik. Podcastunk RSS-csatornája ezen a hivatkozáson található.

Részletek a beszélgetésből:

Bódis András: „Van több 10 ezer pedagógus és még több szülő, nagyszülő az országban, vagyis nem lehet unalmas ez a téma, még akkor sem, ha sokszor halljuk ezt a három betűt, hogy NAT. Miután nem volt róla társadalmi egyeztetés, az jól láthatóan most zajlik. […] Teljes félreértés, hogy itt mindenekelőtt hazafias vagy nem hazafias nevelésről szól a vita. A hazafias szó talán egyszer szerepel leírva a múlt heti páros interjúnkban. A nekünk név nélkül nyilatkozó iskolaigazgatók sem azt nézték, hogy ez most hazafias vagy nem hazafias, hanem egyszerűen a saját tanári közösségeikben élnek, és végrehajthatatlannak gondolják ilyen rövid idő alatt egy új NAT és a hozzá kapcsolódó kerettantervek, helyi tantervek és az érettségi követelmények bevezetését, ezért rettegnek attól, hogy mi fog következni az elkövetkezendő hónapokban és szeptemberben.”

Élő Anita: „Vitatkoznék azzal, hogy Herczeg Ferenc nem alkalmas arra, hogy az oktatás része legyen. Mert alkalmas szemelvényként. Ha arról van szó, hogy hogyan oktassanak egy Trianon utáni életérzést, ami Magyarországon volt, vagy hogy ha arról van szó, hogy – és ebben Wass Albert és Herczeg is nagyon jó szerző – művelődéstörténetileg a lektűr milyen szerepet tölt be az irodalomban, akkor erre szemelvényként nagyon alkalmasak. De nem kötelező olvasmányként, ahogy az új NAT előírja.”

Borbás Barna: „Van a magyar oktatási rendszernek egy sajátossága, hogy azok a diákok járnak jól, akik jó tanárhoz kerülnek. Kevés az olyan oktatási intézmény, ahol például el lehet mondani, hogy akármilyen tanárhoz kerül a diák, megtanul angolul. Ha éppen a jó tanárhoz kerül, akkor igen, ha a nem jóhoz, akkor nem. A gyerekek előrejutásában a családnak, az árnyékoktatásnak (vagyis a különóráknak) és egy-egy jó tanárnak van szerepe. Ezt kellene felszámolni. Most viszont a NAT-ot látva népszerű tanárok már arról írnak, hogy hogyan fogják itt vagy ott megkerülni, sutyiban becsempészni még ezt vagy azt a tananyagba.”


Ez az adás nem készülhetett volna el olvasóink támogatása nélkül. Ha fontosnak tartja munkánkat, kérjük, legyen „előfizetőnk” akár már havi 1700 forintért, és csatlakozzon hozzánk a Facebookon!

Kategória: Podcast