Nem hazafiatlan, aki bírálja az új NAT-ot [HetiVálasz 1×10]
Eheti adásunkban a Nemzeti alaptanterv ügyét vesszük elő. Nagy vitákat kavart ugyanis múlt heti anonim páros iskolaigazgató-interjúnk. Miért csak így nyilatkoztak intézményvezetők 2020-ban? Hol csúszik félre a NAT-vita? Milyen kormányzati hozzáállás húzódik az egész mögött?
Az adás meghallgatható a fenti lejátszóablakra kattintva. Ha az nem jelenne meg, kattintson ide. Ha asztali számítógépen, laptopon hallgatnának minket, vagy egyszerűen letöltenék az adásokat mp3-formátumban, szintén Lybsin-oldalunkat keressék. Ha telefonon keresztül csatlakoznának műsorunkra, a Spotify mellett iTunes-on (más néven Apple Podcasts), TuneIn Radio-n és Pocket Casts-on is megtehetik. Podcastunk RSS-csatornája ezen a hivatkozáson található.
Részletek a beszélgetésből:
Bódis András: „Van több 10 ezer pedagógus és még több szülő, nagyszülő az országban, vagyis nem lehet unalmas ez a téma, még akkor sem, ha sokszor halljuk ezt a három betűt, hogy NAT. Miután nem volt róla társadalmi egyeztetés, az jól láthatóan most zajlik. […] Teljes félreértés, hogy itt mindenekelőtt hazafias vagy nem hazafias nevelésről szól a vita. A hazafias szó talán egyszer szerepel leírva a múlt heti páros interjúnkban. A nekünk név nélkül nyilatkozó iskolaigazgatók sem azt nézték, hogy ez most hazafias vagy nem hazafias, hanem egyszerűen a saját tanári közösségeikben élnek, és végrehajthatatlannak gondolják ilyen rövid idő alatt egy új NAT és a hozzá kapcsolódó kerettantervek, helyi tantervek és az érettségi követelmények bevezetését, ezért rettegnek attól, hogy mi fog következni az elkövetkezendő hónapokban és szeptemberben.”
Élő Anita: „Vitatkoznék azzal, hogy Herczeg Ferenc nem alkalmas arra, hogy az oktatás része legyen. Mert alkalmas – szemelvényként. Ha arról van szó, hogy hogyan oktassanak egy Trianon utáni életérzést, ami Magyarországon volt, vagy hogy ha arról van szó, hogy – és ebben Wass Albert és Herczeg is nagyon jó szerző – művelődéstörténetileg a lektűr milyen szerepet tölt be az irodalomban, akkor erre szemelvényként nagyon alkalmasak. De nem kötelező olvasmányként, ahogy az új NAT előírja.”
Borbás Barna: „Van a magyar oktatási rendszernek egy sajátossága, hogy azok a diákok járnak jól, akik jó tanárhoz kerülnek. Kevés az olyan oktatási intézmény, ahol például el lehet mondani, hogy akármilyen tanárhoz kerül a diák, megtanul angolul. Ha éppen a jó tanárhoz kerül, akkor igen, ha a nem jóhoz, akkor nem. A gyerekek előrejutásában a családnak, az árnyékoktatásnak (vagyis a különóráknak) és egy-egy jó tanárnak van szerepe. Ezt kellene felszámolni. Most viszont a NAT-ot látva népszerű tanárok már arról írnak, hogy hogyan fogják itt vagy ott megkerülni, sutyiban becsempészni még ezt vagy azt a tananyagba.”
