A kultúrharc háttere, az 1918-as összeomlás és az Álomvölgy Őrzői [HetiVálasz 1×02] – Válasz Online
 

A kultúrharc háttere, az 1918-as összeomlás és az Álomvölgy Őrzői [HetiVálasz 1×02]

Borbás Barna
| 2019.12.19. | Podcast

Itt a HetiVálasz, a hangos hetilap második adása. Online rádióműsorunk fő témája ezúttal a december 11-én megszavazott új kultúrtörvény, illetve a kultúrafinanszírozás átalakításának háttere. Beszélünk ezen kívül az 1918-19-es magyar katonai összeomlást tárgyaló új kötetről és az Álomvölgy Őrzői nevű, a minap egyedülálló politikai összefogást felmutató természetvédő kezdeményezésről is.

https://open.spotify.com/episode/1INJMIeBDu28eQeuaKGpeK

Az adás meghallgatható a fenti Spotify-ablakban. Közvetlen link itt. Amennyiben Soundcloudról követnék a műsort, itt tehetik meg. Podcastunk RSS-csatornája ezen a hivatkozáson található. Immár fent vagyunk az iTunes platformján is!

×××

Második adásunk fő témája a december 11-én megszavazott új kultúrtörvény – melyet Áder János köztársasági elnök műsorunk felvételével egy időben írt alá –, illetve a kultúrafinanszírozás átalakításának háttere. Az ügyet Bódis András és Stumpf András beszélik ki. Témaválasztásunk oka, hogy elsőként lapunk írt arról , hogy egy fiókban levő törvénytervezet szerint a kormányzat radikálisan átalakítaná vagy meg is szüntetné a Nemzeti Kulturális Alapot. Végül december 11-én nem ezt a változatot szavazta meg a Tisztelt Ház, de a tervezet létét később többen megerősítették. Munkatársaink segítenek értelmezni, hogy mi és miért történik a kultúrafinanszírozás átalakításában. Két idézet:

Bódis András: „Sokakkal ellentétben nem gondolom, hogy Orbán Viktor azzal kel és fekszik, hogy két év múlva nem szeretne liberálisokat látni a művészvilágban. Semmilyen érdeke nem fűződik ahhoz, hogy ne legyen liberális színház vagy baloldali nézetrendszert valló kultúrtényező. Egy elve van: normatív alapon minél kevesebb állami pénz menjen oda különböző szervezetekhez. A cél inkább az, hogy azt lehessen mondani: aki kér, az kaphat is – de kérni kell. Tőlem, az államtól, kormányzattól.”

Stumpf András: „A hatalom szempontjából a központosítás és a lojalitás önmagában álló érték. A kontrollhelyzet megtartása a legfontosabb szempont a különböző rendszerek megszervezésénél. […] Téved, aki azt gondolja, hogy a Magyar Idők/Magyar Nemzetben kezdett kultúrharcos cikksorozatával ismertté vált Szakács Árpád áll ezek mögött a folyamatok mögött. Ezeket a játszmákat mindig a miniszterelnök irányítja. Kit emelek fel? Kit rakok le? Ki érezheti fontos embernek magát a kultúrában, kinél kell kilincselni? – ezek nagyon jó játékok hatalmi szempontból.”

Az adás második blokkja Révész Tamás hadtörténész új könyvéről szól. A 100 éves mítosz vége: nem azért veszett el az ország, mert „nem akartak katonát látni” – ez volt a címe a minap megjelent interjúnknak, ahol Ablonczy Bálint kérdezte a könyv szerzőjét. Podcast műsorunkban megtárgyaljuk, miért fontos kutatni az 1918-19-es katonai összeomlást.

Végül interjút készítettünk Szigeti Balázzsal, az Álomvölgy Őrzői nevű civil összefogás szóvivőjével. Az Álomvölgy Budakeszi és Budaörs határában, a Csíki-hegyek lábánál fekvő, védett természeti terület. Az itt található kaptárkövek a kulturális örökség részét képezik. A völgyet ’90-ig lőtérként használta a Belügyminisztérium, a privatizáció alatt viszont Baumgartner Antal autószalon-tulajdonos résztulajdonába került. A befektetők nemrég „juhászlakásoknak” nevezett luxuslakások építésének előkészületeit kezdték meg, markolóval esve a védett kaptárköveknek is. Az Álomvölgy Őrzői nevű civil összefogás azért különleges, mert a beruházás ellen össze tudott fogni fideszes és ellenzéki politikusokat: a minap rendezett tüntetésükön közösen tüntetett kormánypárti polgármester és Szél Bernadett ellenzéki parlamenti képviselő. Petíciójukat már több ezren aláírták. Idézet Szigeti Balázs podcastunknak adott nyilatkozatából:

„A beruházás még el sem indult, de a Duna-Ipoly Nemzeti Park egyik bejárása után olyan jegyzőkönyv született, mely szerint ez Magyarország egyik leglátványosabb természetkárosítása […] A Baumgartner úrnak itt egy döntést kell meghozni. Úgy akarja befejezni pályafutását, hogy Magyarország egyik legbrutálisabb természetpusztításával írja be a nevét a történelemkönyvbe, vagy vesz egy mély levegőt és a szívére hallgat.”

Műsorvezető: Vörös Szabolcs. Szerkesztette: Borbás Barna.

Ha fontosnak tartja munkánkat, kérjük, legyen „előfizetőnk” akár már havi 1700 forintért, és csatlakozzon hozzánk a Facebookon!

#Heti Válasz