Hol van az ország anyatartaléka? 57 kérdés és válasz az új családtámogatásokról

·2019.02.15

A magyar népesedés nagy problémája, hogy a második gyerekek nehezen születnek meg. Ezt orvosolja a kormány? Nem, most épp a harmadik baba világra jöttét segíti kiemelten. A tízmilliós gyerekbónusz gáláns ajánlat a fiatal pároknak, de kőkemény mindenki másnak: az egygyermekeseknek négygyerekessé kellene válniuk, a kétgyermekeseknek ötgyerekessé, hogy hozzájussanak. Összeszedtük, amit az új családtámogatási akciótervről tudni lehet. FRISSÍTÉS február 22-én: a kormány továbbra is csepegteti az információkat a családtámogatási rendszer változásának részleteiről, ezért ismét frissítettük cikkünket lejjebb, a kérdés-válaszos blokknál. A legújabb részek kékkel olvashatók. A falusi csokról szóló kérdéseket a nagyvárosokban élő nagycsaládosoknak is érdemes átbogarászniuk, még akkor is, ha eddig nem gondolkodtak ingatlanvásárlásban, viszont ingyennyaralóról mindig is álmodoztak.

Tévedés azt gondolni, hogy az országnak nincsenek demográfiai tartalékai. A középiskolai végzettségű és a fővárosi 30-35 év közötti nők, valamint az élettársi kapcsolatban élő férfiak termékenysége ma is rendkívül alacsony. Összeállításunkban azt vizsgáljuk, mennyire hathat rájuk a mostani családtámogatási csomag. Főleg, hogy szerkesztőségünk szinte ostrom alá került: olvasóink azt is tudni szeretnék, ami még nem tudható az új családtámogatásokról. Összeírtuk hát a legtöbbeket érintő kérdések listáját, és amit lehetett, megválaszoltunk a kormányzati kommunikáció alapján, a többit pedig továbbítottuk a szakállamtitkárság felé. Választ még nem kaptunk, a Fidesz-frakcióülés most tárgyal ezekről, még jogszabálytervezetek sincsenek. Cikkünk második része tehát ez a megzabolázatlan kérdésözön, egyfajta leltára annak, amit tudni lehet, és annak, amit még nem. Ígérjük, rögtön frissítjük, ha lesz mivel.

×××

A kormány tízmilliós hitele, amely három gyermek megszületése után támogatássá alakul át, erőteljesen házasságpárti, élettársi kapcsolatban élők nem juthatnak hozzá. Ez nem tipikus a magyar családtámogatási rendszerben, amelyben – az ifjú házasok adókedvezményét leszámítva – az élettársak és a házaspárok ugyanolyan kedvezményeket élveznek.

Miért tesznek most különbséget? Nem mindegy a kormánynak, hogy valaki csak összebútorozik vagy le is papírozza azt? Nem. Egyrészt a házasságkötést ösztönző intézkedésekre – adókedvezmény, csok – jól reagált a lakosság. Másrészt hatalmas a különbség a különböző családi állapotú férfiak termékenysége között. A 2017-es adatok a legfrissebbek, amelyeket kellő részletességgel ismerünk a Központi Statisztikai Hivatal Demográfiai Évkönyve alapján. A házas és nem házas férfiaknak majdnem ugyanannyi első gyermeke született: 21 000 ezer a házasoknál, 21 700 házasságon kívül.

Mondhatnánk erre, hogy a nem házasodók még termékenyebbek is, támogassa hát őket a kormány. Csakhogy a házas apukáknak 18 100 második gyermekük született, a nem házasoknak viszont csak 11 600.

A harmadik gyermekre pedig már majdnem kétszer akkora az esély, ha az édesapa házas, mintha nem (8100–4600). Nem ostobaság tehát, ha a magyar kormány preferálja a házasságot, amikor fékezni akarja a népesség fogyását. A skandináv államoknál ez nem fontos szempont, mert ott nincs lényegi különbség a párkapcsolatok stabilitásában, termékenységében, nálunk lényeges, mert van.

Az már érdekesebb kérdés, miért veti el a kormány a korábban már elváltak támogatását, hiszen nemcsak az élettársi kapcsolatok törékenyek, de a házasságok is. Miért nem jó nekik, ha valaki másodszorra próbálkozva alapít családot? Az újraházasodók körében általában magasabb a gyerekszám, hiszen az új pár is szeretne közös gyerekeket. A kormány azonban – jelenlegi ismereteink szerint – kizárja a tízmilliós támogatásból az újrapróbálkozó nőket.

A kabinet jogosan könyvelhette el sikerként, hogy az utóbbi években nőtt a nők teljes termékenységi mutatója. Ez egy képzett szám, amely azt mutatja meg, hogy ha a termékenység végig az adott év szintjén maradna, akkor száz 19-49 év közötti nő élete folyamán hány gyermeknek adna életet. 2013-ban ez a mutató 135 volt, 2017-ben 154. Ez rekordnak számít az utóbbi évtizedek magyar demográfiájában, ám még így is épp csak sikerült befognunk a hagyományosan kevés gyermeket vállaló Ausztriát és Németországot. Két olyan államot, amely régebben kezdte az egykézést, mint mi, és katasztrofálisan el is öregedett emiatt a lakossága. Ezzel nem a magyar népességpolitika érdemeit csökkentenénk, csak annyit mondunk:

azt állítani, hogy Magyarországnak nem lehetnek tartalékai, sőt ez egy „ellető” ország, nagyon messze van a valóságtól.

Célszerűbb volna a második gyermeket kiemelten premizálni. Fotó: AFP/Kisbenedek Attila

Ha így van, akkor kik azok, akik nem szülnek, pedig tehetnék? Nem a felsőfokú képzettségű nők, nem is a nyolc osztályt vagy annál kevesebbet befejezők, hanem a középiskolát végzettek körében kirívóan alacsony a gyermekvállalási hajlandóság. 2017-ben 30 500 diplomás nő adott gyermeknek életet, a csak érettségivel rendelkezők közül pedig 29 900. Annak ellenére kevesebb gyermek születik érettségizett anyától, hogy belőlük 1,7 millió él Magyarországon, miközben diplomásból csak 440 ezer van.

A középszinten képzett nők képezhetik hát az újabb aranytartalékot.

Itt jutunk el ahhoz az ellentmondáshoz, hogy állami szinten sok milliós ígéretetekkel próbálják gyermekvállalásra ösztönözni a párokat, akik a saját mikrokörnyezetükben azonnal hátrányba kerülnek, ha szülővé válnak. Egy fizikai állományhoz tartozó várandós foglalkoztatott akkora teher a munkáltatója számára, hogy az Egyenlő Bánásmód Hatóságnál folyamatosan szerepelnek a kirívó diszkriminációs esetek között a kismamákat érintő hátrányok. Ezen semmit sem változtatnak a mostani tervek.

Elsőre úgy gondolnánk, az új csomag kiemelten vonzó lehet a középszintű végzettségű, alacsonyabb bérrel rendelkező nőknek. Csakhogy ebben a körben a harmadik gyermekre tízmilliót ígérni elég merész, mert körükben gyakran már a második gyermekek sem fogannak meg. 2017-ben 15 ezer középiskolát végzett nőnek született első gyermeke, és csak 9800-nak második, 3600-nak harmadik. Célszerűbb volna tehát a második gyermeket kiemelten premizálni, az eddigi bejelentések alapján viszont nagyon nem ez történik.

hirdetés

Annyira nem, hogy már az egygyermekeseket és a kétgyermekeseket is visszaküldik a rajtvonalhoz: a tízmillió forint elnyeréséhez három „vadiúj” újszülött kell, tehát az egygyerekeseknek négygyerekessé kellene válni, mert a meglévő utódok ennél a támogatásnál nem számítanak. (A csoknál, a hitel elengedésénél, az adókedvezménynél viszont igen.)

Az aranytartalékok közé tartozik Budapest és Nyugat-Magyarország is. Az ország fővárosa rendelkezik messze a legalacsonyabb termékenységi mutatóval. Amíg Észak-Magyarországon 170 gyermek születik száz nőre vetítve, Budapesten csak 130 körül van ez a szám. Az ország nyugati sávja 140 körüli értékkel szintén az egykék birodalmának számít. A fejlettebb régióban élőket érintheti a használt lakás vásárlásánál a 35 milliós értékhatár eltörlése.

Furcsa, de minden családtámogatási változtatásra az a népességcsoport reagál a legjobban, amelyet a kormány egyáltalán nem szeretne bátorítani: a legkevésbé iskolázottak és a szociálisan legelesettebbek. Nem tudjuk, ezúttal hogy lesz, de a mostani támogatások ugyanúgy körülbástyázottak, mint a korábbiak: szociálisan rászorulók nem nagyon férhetnek hozzájuk. Még a közmunkások nagy részét is kiszűri a hároméves munkaviszony megkövetelése, a feltehetően szigorú hitelelbírálás miatt pedig az alacsony jövedelműek újabb köre akad majd fenn a rostán.

Ha őket ezúttal valóban sikerül kiszűrnie a kormánynak, akkor is ott van még az immár hagyományos pech veszélye: az igazi célcsoportok ugyanis eddig nem reagáltak jól a kormány ajánlataira.

Még leginkább a 35 év feletti diplomás nők szültek többet, tőlük viszont aligha lehet népességrobbanást várni. Pedig a kormány eddig is több gesztust tett a munkába gyorsan visszaigyekvő, a gyermek mellett dolgozni vágyó, főként városi nőknek, a bölcsődeépítési programmal pedig ismét őket segítik. (A teljes bölcsődei lefedettség sem teszi majd széleskörűen elérhetővé az aprófalvakban ezt a méregdrága intézményformát.)

Most a kabinet újabb próbát tesz. A leghangsúlyosabb bejelentés lényegében egy hároméves kihívás: aki vállal két gyereket, kap hárommilliót, aki hármat, tízmilliót markolhat fel.

×××

S hogy erről mit tudhatunk? Íme a kérdések és az adható válaszok.

A kérdéseket és válaszokat két részletben frissítettük: először február 19-én, Novák Katalin nyilatkozatai alapján, majd február 22-én, Gulyás Gergely legutóbbi kormányinfója alapján. A legújabb részek kékkel jelölve.

Mekkora összeg jár életkezdési támogatásként vagy fiatal házasok gyermekvállalási támogatásaként?

Tízmillió forint.

Csak új házasok kaphatják?

Rossz a kérdés. Nem házaspárok kapják, hanem a feleség. Mára ez úgy finomodott, hogy együtt kell igényelniük.

Tehát hány éves nő kaphatja?

18 és 40 év közötti. Az életkori korlát nem vonatkozik a férjre, ő lehet idősebb.

Frissen kell házasságot kötnie?

Nem. és eltűnt egy korábbi megkötés: eredetileg azt mondták, első házasságnak kell lennie, most már ez nem alapfeltétel. Viszont az előző házasság(ok)ból nem születhetett gyermekük.

Tessék?

Pontosan idézünk: „Ha azonban valamelyiküknek született már gyermeke, akkor legalább az egyik félnek az első házasságában kell élnie. Így például ha egy 40 év alatti, elvált, gyermekes nő újra férjhez megy egy első házasságát kötő férfihoz, akkor ők igényelhetik a támogatást.”

És ha korábban elvált?

Úgy látszik, akkor nem igényelheti.

Mi értelme ennek?

Demográfiai szempontból semmi. A nagycsaládosok egy része éppen a közös gyermekre vágyó újraházadosodó elváltakból kerül ki.

Az elváltaknak „gyermektelenségi igazolást” kell majd becsatolniuk? Egy születésösztönző programnál?

Meglehet. Valószínűleg így próbálták kikerülni a diszkrimináció tilalmát, nem lehet ugyanis valamit büntetni egy nőnél, amit engedünk egy férfinél. De most ugyanabba ütköztek, csak a gyermekeknél. Nem eshet más elbírálás alá az a kisbaba, akinek mindkét szülője elvált csak azért, mert az egyiküknek már született a korábbi házasságából gyermeke. Itt még finomítani kell a terveken. Mi lesz azokkal, akiknek élettársi kapcsolatból született gyermekük – ez több mint 45 százaléka az újszülötteknek –, ők egy újabb kapcsolatnál megkapják a hitelt? Teljes káosz. Pedig egyszerű a megoldás: ha valaki vállal még két-három gyermeket, az állam számára sem a korábbi családi állapota, sem a korábbi gyermek léte nem lehet kizáró ok.

Senki nem azt fogja nézni, ki miatt ment tönkre a kapcsolat. Fotó: AFP/Kisbenedek Attila

És ha meghalt a férj? Nem szabad eldobni az özvegyi fátylat?

Eredetileg ezt tervezték, de mára korrigáltak. Az özvegyeket a hitel szempontjával az első házasokkal azonosan bírálják el.

És ha elvált férfi veszi el az első alkalommal házasodó nőt?

Mivel a támogatás a nőknek jár, valószínűleg megteheti. Nem teljesen tiszta a kép, mert a diszkrimináció tilalma miatt olyat nem lehet tenni, hogy a férfi elválhat, a nő meg nem. Ezért ezen a ponton zavarosnak éreztük a nyilatkozatokat, rákérdeztünk.

Milyen feltételnek kell a nőnek még megfelelni?

Három év munkaviszonnyal kell rendelkeznie.

Összesen vagy folyamatosan?

Nem tudjuk. A családi támogatásoknál általában két év alatt kérnek 365 nap munkaviszonyt. Az 1095 napos munkaviszony új elem a támogatási rendszerben, nincs analógia. Rákérdeztünk.

De akkor eleve csak 19 éves nő jön számításba, mert 16 éves koráig tanköteles, utána jön három év munkaviszony?

Igen, úgy tűnik. Ez egy apró ellentmondás, jeleztük a minisztériumnak.

Mi számít munkaviszonynak?

Nem tudjuk. Megkérdeztük.

A közmunka?

Általában annak szokott, szóval valószínűleg igen

A gyed?

Furcsa lenne, ha nem számítana, de erről eddig még nem volt szó.

A gyes?

Meg lennénk lepve, ha figyelembe vennék, mert az egy alanyi jogon járó ellátás.

A gyet, főállású anyaság?

Ez sem kötött előzetes biztosítási jogviszonyhoz, vagyis nem tűnik valószínűnek.

Egyetemi, főiskolai tanulmányi jogviszony nappali tagozaton? Doktori iskola?

Eredetileg csak munkaviszonyról volt szó, azóta finomodtak a részletek. Az államtitkár most már felsőoktatási jogviszonyt is említett. Nem lenne tehát rendszeridegen olyan megoldás, hogy a felsőoktatási jogviszonyt „munkaviszonyként” ismerjék el, ma már van is ilyen, diplomás gyednek hívják.

Meglévő gyermekre igényelhető?

Nem, csak a 2019. július elseje után születettek után. A már családosok is tiszta lappal indulnak, vállalni kell hozzá még két-három gyereket.

Ha van már egy gyerkőc, akkor a 2019 július elseje után születő elsőnek vagy másodiknak minősül a támogatás szempontjából?

Elsőnek. „A támogatást azok is igénybe vehetik, akik már házasok és már van gyermekük, de csak további gyermek után kérhető a kölcsön” – így fogalmazott az államtitkár. Ez egy gyermekvállalást ösztönző támogatás, elég kemény feltételekkel.

Jól értjük, egy kétgyermekes családnak ötgyermekesnek kell lenni a tízmillióhoz?

Igen.

És ha 41 évesen jön a baba, akkor lecsúsztam?

Nem feltétlenül. A szerződés időpontjában kell a nőnek 18-40 év közöttinek lenni, szülni később is lehet. Mindez nem az érett nők ellen irányul, hogy a kormány a minél korábbi gyermekvállalást ösztönzi.

Tízmilliót kell felvenni, vagy lehet kevesebbet is?

Kevesebbet is lehet.

Mekkora kamatra adják a hitelt?

Kamatmentes.

Mekkora futamidőre?

20 évre.

Mikor kell kezdeni a törlesztést?

Úgy tűnik, rögtön a felvétel után, és maximum 50 ezer forint lehet a törlesztőrészlet havonta.

Meddig lehet felvenni?

Eredetileg három évről beszéltek, valójában három és fél lesz az, tehát 2022. végéig.

Mire lehet fordítani?

Akármire. Lakásra, világkörüli útra, lombikbébire. Szabad felhasználású.

Meddig kell az első gyermeknek megszületni?

A szerződéskötést követő öt éven belül.

Mi van, ha nem jön?

Kell kérni egy papírt a meddőségi problémáról, és be kell nyújtani a járási hivatalhoz. A járási hivatal kedvezőbb feltételeket állapíthat meg az ilyen pároknál, vagyis nem automatikusan adják meg a meddőnek bizonyuló pároknak a kamatmentességet. Nem szerencsés, ha egy ilyen érzelmileg megterhelő helyzetben méltányosságot kell kérni. Főleg, mivel tudjuk, hogy a párok 30 százaléka alapból meddőségi problémával küzd. Itt automatikus szabályozást kellene bevezetni: ha a pár szakorvosi igazolást hoz a meddőségről, akkor kamatmentességet kellene biztosítani.

És ha egyszerűen csak felvettünk hitelt, betettük a bankba és jónapot?

Ha öt éven belül nincs gyerek, akkor a piaci kamatokat visszamenőlegesen kell megfizetni, és a hitel piaci kölcsönné változik.

És ha a hatodik évben egyszer csak megjön a baba?

Fogalmunk sincs, megkérdeztük.

Minden rendben megy, öt éven belül megszületik az első baba. Mi történik?

Nem kell megszületnie, a terhesség 12. hetétől (valószínűleg így értendő Novák Katalin kijelentése, hogy harmadik hónapjától) felfüggesztik a hitel törlesztését három évre.

És nem engednek el semmit?

Nem, tényleg fiatal házasokra gondoltak, akiknél az első babák azért meg szoktak születni. A második bébik akadnak el valahol, logikus hát, hogy értük már pénz jár. Konkrétan hárommillió, ennyit írnak le a hitelből és újabb három évig szünetel a törlesztés.

És a harmadiknál?

Akkor az egész tartozást eltörlik. A harmadik baba hétmilliót ér.

Dehogy hétmilliót, hiszen addigra már egy csomó pénzt befizetett a család. Azzal mi lesz?

Jó kérdés, feltettük mi is. Valószínűleg a harmadik gyermeknél törlik a hátralékot.

Ez jelzálogkölcsön? Mire terhelik rá, ha a házasoknak nincs semmijük?

Rákérdeztünk.

Összeházasodtak, felvették a kölcsönt. Elváltak. Mi történik?

Egygyermekes példát említettek, a fennmaradó tőkerészt le kell törleszteni kamattal.

Mekkora kamattal?

Valószínűleg piacival. Frissítünk, ha kiderül.

És letörleszteni kell vagy egy összegben visszafizetni?

Novák Katalin államtitkár a „törleszteni” kifejezést használta, de várjuk a konkrét választ.

És ha van már két gyerek?

A maradék tőkerészt kell törleszteni az ismeretlen mértékű kamattal.

És ha megvan a három gyerek, de szétmentek?

Ha megvan a három gyermek, teljesítették a feltételt, elengedték a teljes tartozást.

Jó, de ki fizeti vissza a pénzt válás esetén? A nő kapta, de ha beépítették a lakásba, akkor, ugye, a fele már a férjé.

Közben módosult a terv, a hitelt a házastársak kapják. A válás során kétfelé osztják a tartozást.

És mi ez a 15 millió forint, amiről Novák Katalin beszélt?

Kétgyermekes családok tíz, háromgyermekesek 15 millió forint kamattámogatott hitelt vehetnek igénybe, és használt lakásra is jár.

Az eddigiekben tárgyalt tízmillión felül?

Igen.

És egy alacsony fizetésre is ekkora hitelt adnak?

Eredetileg azt mondták, az állam állja a hitelbírálat díját, a február 21-i kormányszóvivői tájékoztatón Gulyás Gergely kancelláriaminiszter szavaiból már az derült ki, hogy nem lesz hitelbírálat. A politikus úgy fogalmazott: csak az úgynevezett BAR-listások, vagyis valamely korábbi hitelüket rendben nem törlesztők nem részesülhetnek ebben a támogatásban, egyébként nincs jövedelmi elvárás. Kíváncsian várjuk a további fejleményeket, mert ez jelentős kockázatot hordoz az alacsony jövedelmű párok számára. Még akkor is, ha úgy érdemes szerződést kötniük, ha már jön az első baba, és háromévente indítani egy „kistestvérprogramot”. Így a tízmillióhoz úgy juthatnak hozzá, hogy egy fillért sem kell törleszteniük belőle. De azért nem fogadnánk nagy tételben arra, hogy ez minden alacsony iskolázottságú, – vagyis jelentős és tartós jövedelemnövekedéssel számolni nem tudó – párnak így sikerül.

És mi az a 35 millió forintos határ?

Volt, nincs, eltörlik a használt lakásoknál. Ezentúl 35 milliónál értékesebb használt lakásra is fel lehet használni a csokot.

Egy gyermekünk van, akkor ebből a nagy csomagból ránk semmi sem vonatkozik?

De, ha vállalnak egy második vagy harmadik gyereket.

Muszáj legalább egy testvér. Fotó: AFP/Kisbenedek Attila

És a kétgyermekeseknek is csak akkor jár valami?

Ez mindig nagy dilemma. Ha az állam ösztönözni szeretné a gyermekvállalást, akkor fizessen a már meglévő gyerekekre is, vagy csak az új babákra? A családi adókedvezménynél a már megszületett gyermek is elég volt. Most sok pénzt adnak, de ezért tényleg újra kell tervezni a családot. Például a második gyermek megszületésekor egymillió forintot, a harmadiknál négymillió forintot, a negyediktől pedig egymilliót leírnak a lakáshiteltartozásból. Nemcsak a csokból, hanem a devizahitelből is.

Vagyis a harmadik gyerek éri a legtöbbet?

Igen. Próbáltuk összeadni, csak a hitelekből 11 milliót írnak le, ha megszületik és még ott a hétszemélyes autóra járó támogatás.

Demográfiai szempontból okos lépés a harmadik gyereket támogatni egy olyan országban, amelynek felén átlagosan csak egy gyermek születik?

Nem, de ha jól számoljuk, a másodikért is négymillió forint hitelleírás jár (3+1), ami nem kevés. A kormány tele van nagycsaládosokkal, ezért nem lehet őket lebeszélni arról, hogy a harmadik gyereket jutalmazzák legjobban. És persze ez így elképesztően nagyvonalú bejelentésnek tűnt, viszont sokkal kevesebbe kerül a költségvetésnek.

Gulyás Gergely egy új családi támogatásról a falusi csokról is beszélt. Miben is különbözik ez a használt csoktól?

Az összegében. Sokkal több pénz jár 2019 júliusától az érintett településen élők számára használt lakás vásárlása, bővítés vagy korszerűsítés esetén, de csak a második és a harmadik gyermek után. Elsőszülöttnél nincs különbség, 600 ezer járt eddig is, ezután is. Második gyermeknél viszont az eddigi 1,43 millió helyett 2,6 millió forint támogatást adnak. A harmadik gyermeknél pedig a mostani 2,2 millió forint helyett tízmillió forintot fizetnek ki. Tehát a falusi csokban résztvevő településeken annyi pénzt adnak használt lakás vásárlására és bővítésre, mint amennyit másutt csak új lakásra fizetnek ki. Korszerűsítésre ennek a fele kérhető.

De mit jelent az, hogy a falusi csokban résztvevő település?

Egyáltalán nem biztos, hogy falu. 5000 lakosnál kisebb község vagy város, amelynek a népessége jelenleg nem éri el a 2003. január elseje 95 százalékát.

Ettől tényleg okosabbak lettünk. Honnan lehet azt megtudni, hogy az én városkám vagy falum érintett-e?

Ide kattintva be kell írni a település nevét, és a listából kikeresni a 2003. januári és a legutóbbi értéket. Onnantól már csak százalékszámítás.

A négygyermekes nők személyijövedelemadó-mentessége már ma is létező gyakorlat, nem?

Igen, a családi adókedvezmény miatt a legtöbb négygyermekes nő nem fizet sem járulékot, sem jövedelemadót. De csak addig, amíg a gyermekeik nem nőnek fel. Januártól életbe lépő új szabály sok mindent tényleg nem változtat meg egy 40 éves négygyermekes nő életén, de fordulatot hoz a hatvanévesekébe, akinek már az összes gyermeke kirepült. Ők idén még úgy adóznak, mintha gyermektelenek lennének, januártól viszont nem kell többé jövedelemadót fizetniük. (De járulékot igen.)

Ha a nagyszülő még dolgozik, miért menne gyedre a lánya, vagy a fia helyett?

Lehetnek olyan élethelyzetek, amikor ez segít, például, ha veszélyben van a munkahelye, és így biztosítottként ki tudja húzni a nyugdíjig. Minél sokszínűbb a családtámogatási rendszer, annál jobb.

Ez is júliustól hatályos?

Nem, jövőre lép életbe.

A hétszemélyes autók vásárlásához járó 2,5 milliós támogatás bármilyen autóra jár?

Csak új autóra, és a piacon levő hétszemélyesek közül az alap Daciara nem, mert az olcsóbb ötmillió forintnál.

Meg kell előlegezni az állami támogatást?

Nem, az állam átutalja a kereskedőnek a pénzt.

Ez is csak a jövőben megszületőkre vonatkozik?

Éppen ellenkezőleg, csak a meglévő gyerekekre.

Ki számít gyereknek?

Aki után családi pótlék jár vagy nappali tagozatos felsőoktatási hallgató.

 

Borítókép: AFP/Kisbenedek Attila

Ha tetszett a cikk, kérjük, támogassa a Válasz Online munkáját, és kövessen minket Facebookon!

Kategória: Nagytotál