Strabag Demokraták Szövetsége: így nőtt össze a Fidesz a korábbi főmumus osztrák óriáscéggel

·2019.01.29

Két hónapja egy Mérföldkő nevű hazai mérnökcégben „örök” szövetséget kötött a Fidesz és a Strabag holdudvara – szúrta ki a Válasz. A koalíciókötés valóban gazdaságtörténeti mérföldkő, hiszen bő tíz éve Kövér László még SZDSZ-kollaboránsként, balliberális háttérfinanszírozóként azonosította az osztrák óriásvállalatot (vö. „Strabag Demokraták Szövetsége”). Azóta több jel is utalt a legújabb kori osztrák-magyar kiegyezésre.

A nagy Strabag-sztori alapjai, dióhéjban:

  • A sógorok lobbistája, Aczél Zoltán együtt ült be fontos testületekbe a Nemzeti Együttműködés Rendszere egyik oszlopával, Nyerges Zsolttal.
  • A 2010 előtti kartellbotrányokban, BKV-ügyletekben megégett Strabag-kört egy percre sem küldte büntibe a jobboldali hatalom: a társaság továbbra is hasíthat az állami tendereken – és közben példamutató lelkesedéssel támogatja a miniszterelnök kedvenc sportját, a focit.
  • Egy Aczél apja által jegyzett bécsi érdekeltség nemrég már a „magyar királyi építő”, azaz a Duna Aszfalt tulajdonostársaként alapíthatott horvátországi céget.
  • Ám még ez is csak előjátéka volt a mostani cikkünk apropóját jelentő közös budapesti Mérföldkő-vállalkozásnak. A Válasz megmutatja, hogyan nőtt össze, amiről tíz éve még senki sem hitte volna, hogy összetartozik.

×××

Orbán Viktor úgy kezdte a politikai újévet, hogy maga tartotta az eredetileg Gulyás Gergely kancelláriminiszterre szignált kormányinfót. Néhány médium aztán az irányítottnak tűnő közbeszerzésekkel, a korrupció jelenkori egészségtelen mértékével is szembesítette a házigazdát, ő pedig igyekezett egyértelművé tenni: „Nincs elfogadható szintje a korrupciónak. Érdemes elgondolkodni (…), hogy mi volt 2010 előtt. Nem volt növekedés, csökkent a közvagyon, emelkedett az adósság, részben azért, mert a pénz nagy részét ellopták.”

Noha e logikai felépítményt az Index már kritikai elemzés alá vette, mi most nem merészkednénk ilyen messzire. Csak annál az egy premisszánál maradnánk, hogy „a pénz nagy részét” 2010 előtt ellopták. Hogy lehet ilyesmit mondani, ha egyszer a Fidesz időszakában kudarcba fulladt az úgynevezett elszámoltatás – tehát alig-alig találunk olyan ügyészségi iratot s pláne bírósági verdiktet, amelyik megerősítené a miniszterelnök értékítéletét?

I. Az előzmények

Mindenkit megnyugtatunk: egyáltalán nem túlzás lopásról beszélni. Erre leginkább a Gazdasági Versenyhivatal, az EU-szervek és a sajtó tényfeltáró munkája adott okot. A GVH például az MSZP–SZDSZ-érában elkövetett kartellezésekért többször megrótta a mára Európa hatodik legnagyobb építőipari csoportjává terebélyesedett Strabagot (mivel mind autópályaépítési, mind vasúti ügyekben bizonyítva látta a piacfelosztási gyakorlatot). Mi több: a versenyhatóság akkori elnöke, Nagy Zoltán szinte kérlelte a szociálliberális kormányzatot, ugyan zárja már ki az árfixáláson kapott jogsértő cégeket a későbbi állami tenderekből.

Később a Fidesz újabb lopásügyi munícióhoz jutott: a párt az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) 4-es metrós vizsgálati anyagára alapozva még 2017-ben is kommunikációs kampányt tudott indítani az enyveskezű baloldal ellen (mondván, ez a beruházás volt „minden idők legnagyobb magyar korrupciós botránya”). Ebben a dokumentumban szintén többször szerepel a Strabag-név, sőt az OLAF-munkával párhuzamosan futó brit, osztrák és magyar nyomozások az Alstom-metrókocsik beszerzése ügyében is megemlítettek olyan, a pénzfolyamba gyanúsan beiktatott tanácsadócégeket (Medgyessy Péter exkormányfő egyik érdekeltsége mellett), amelyek a Strabag híres-hírhedt, magyar-osztrák vegyes kötődésű lobbistáihoz, Aczél Zoltánhoz, apósához, Terner Gézához, illetve Alexander Zachhoz tartoztak.

Tíz éve a Heti Válaszban egész cikksorozatot szenteltünk annak, hogy a Strabag miként tartotta a szoci időkben a kapcsolatot – a fenti trión keresztül – a magyar politikai-gazdasági felvilággal. Majd egy 2017-es, az Átlátszó által közreadott bécsi ügyészségi irat Alstom-témában is úgy fogalmaz: Aczél, Terner és Zach „azzal volt gyanúsítható, hogy tudatos és akaratlagos együttműködésben 2005 eleje óta Ausztriában és Magyarországon magyar hivatalos személyeknek, az ő javukra vagy politikai pártok javára anyagi előnyt nyújtottak, hogy a nemzetközi üzleti forgalomban 2006-ban megkapják az Alstom vállalatok számára a Budapesti Közlekedési Vállalatnak (BKV) a 2-es és 4-es metróvonalra vonatkozó, metrószerelvények szállításával kapcsolatos szerződést, illetve, elfogult okokból előnyben részesítsék őket, vagy egyáltalán előnyt szerezzenek a nemzetközi versenyben.”

Hiába azonban az OLAF-jelentés, a nemzetközi ügyészségi felbuzdulás és Jávor Benedek EP-képviselő témakövetése, mára az osztrákok lényegében ejtették a Strabag-lobbisták Alstom-kalandjának vizsgálatát, a brit nyomozás is felmentésekbe torkollt, egyedül a magyar hatóságok üldözgetik vesztegetés miatt az állítólag Izraelben bujkáló Terner Gézát. Közben a vej, vagyis Aczél Zoltán a nyilvánosságban néha megismétli, hogy a Strabag-aktát az Osztrák Legfelsőbb Bíróság már régen becsukta (bűncselekmény hiányában), illetve ő aztán Alstom-ügyben is patyolat tiszta.

II. Aczél Zoltán: az ember, akit mindenki szeret

Ha tehát igaz, amit Orbán Viktor mondott január elején, hogy 2010 előtt sok pénzt loptak el állami tendereken, nemigen gondolhatott másra, mint a Strabag közreműködésével megvalósított kartellcselekményekre, illetőleg „minden idők legnagyobb magyar botrányára”, a 4-es metróprojektre – hiszen ezek valóban jól dokumentált, nemzetközi mércével is gigantikusnak látszó korrupciógyanús esetek. Még úgy is, hogy végül nem vonultak csapatostul börtönbe a bűnszervezetek állítólagos tagjai. Akkor volnának tehát következetesek a Fidesz-erőtér szereplői, ha soha semmilyen alkut, üzletet nem kötnének sem a Strabaggal, sem a lobbistáival.

Pláne, hogy Kövér László már 2006-ban megalapozta az osztrák óriásvállalat elleni hangulatot – azzal, hogy nagy nyilvánosság előtt Strabag Demokraták Szövetségének becézte az ősellenség SZDSZ-t. Hasonló tónusban nyilatkozott az akkor még csak fővárosi Fidesz-listavezető Tarlós István, és az archívumok a 2010-es váltás utánról is őriznek olyan közleményeket, amelyekben az új kormányerő szimplán csak Strabag-koalícióként emlegeti a baloldali ellenzéket. Orbán Viktor pártja persze most is bőven találhatna fogást a bécsi–villachi multin, hiszen a cégcsoport tulajdonosi körében máig ott van a régi liberális pártfinanszírozóként ismert Hans Peter Haselsteiner és családja, a felügyelőbizottságot pedig egy volt szocdem csúcsfej, az egykori kancellár, Alfred Gusenbauer elnökli.

Oleg Gyeripaszka, Putyin jóbarátja. Fotó: Sputnik/Vladimir Astapkovich

A részvényesi struktúrából és a vállalattörténetből azonban még egy fontos információ kiolvasható. A Strabag Group 25,9 százaléka a Vlagyimir Putyin orosz elnökhöz igen-igen közel álló oligarcháé, az Egyesült Államok szankciós listáján „egy kicsit” még mindig szereplő Oleg Gyeripaszkáé. Vagyis Ausztria zászlóshajója mögött valamennyire Moszkva is ott áll. Hogy a Keletre nyitó magyar jobboldal esetleg emiatt lett-e elnézőbb az osztrák féllel, nem tudhatjuk, de egy biztos:

miközben a Fidesz és környéke 2012-ig még csak-csak kritizálgatta a „szoclib” Strabagot, a mélyben már 2009-től barátkozni kezdett a bécsi lobbistákkal.

Mára pedig egy közös budapesti vállalata is lett a NER-nek és az egykor az MSZP–SZDSZ-t is az ujja köré tekerő Aczél-érdekkörnek. Nézzük sorjában az eseményeket!

1. Aczél Zoltán 2009-ben váratlanul bekerült a köztévés lottósorsolásokat gyártó Hung-Ister Zrt. felügyelőbizottságába (és 2011-ig ott is maradt). Olyan személyiségek voltak a társai testületben, mint a Fidesz-bizalmas (értsd: akkor még Simicska-lekötelezett) Nyerges Zsolt, valamint az MSZP-pénztárnok Puch László jobbkezeként működő ügyvéd, Dávid Gyula. A Strabag kijárója tehát afféle hídemberként szolgált a leköszönő és a leendő hatalom számára egyaránt fontos beszállítónál.

2. Aczél Zoltánnak 2010-ben a Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút (GYSEV) Zrt.-ben, pontosabban a magyar állam többségi, illetve az Osztrák Köztársaság és a Strabag kisebbségi befolyásával működő közlekedési vállalat felügyelőbizottságában is helyet szorítottak (és azóta sem tették ki onnan). Hősünk természetesen az osztrák építőcég delegáltja, ugyanakkor a közgyűlési jegyzőkönyvek szerint Ausztria tartózkodott Aczél megválasztásakor – szemben a frissen alakult Fidesz-kormány képviselőjével, aki lelkesen támogatta a „vérfrissülést”.

3. A 2010-es választási esztendőben Aczél Zoltán az RTL Klubot működtető Magyar RTL Televízió Zrt. igazgatóságába is beülhetett – megint csak Nyerges Zsolt társaságában. A Fidesz gazdasági hátországáért 2015-ig felelő Simicska Lajos később maga árulta el, hogy Orbán Viktor régi terve volt a német hátterű csatorna megszerzése, de végül a nyolc-kilenc évvel ezelőtti és a későbbi kísérletek sem értek célt (egyelőre).

4. Aczél Zoltán apósa, a magyar rendőrség által jelenleg körözött Terner Géza feltűnt a külügyi tárca által szervezett magyar kereskedőházi hálózat szubszaharai egysége mögötti céghálóban.

5. Bár az újságolvasók többsége talán ma is úgy emlékszik a Strabagra, mint az MSZP–SZDSZ-korszak kedvenc infrastruktúrafejlesztő cégére,

az osztrák mamut valójában 2015–2016-ra vált a magyar építőipar igazi bajnokává

– csoportszintű árbevételben megelőzve mind a Közgépet, mind a „simicskátlanítás” jegyében helyzetbe hozott Duna Aszfaltot, mind Mészáros Lőrinc érdekeltségeit. Érdekesség, hogy Orbán Viktor ugyanebben az időszakban ismerte el: aktívan beleszól abba, hogy ki nyerjen egy-egy nagyobb közbeszerzést. A kormányfő tehát biztosan értesült arról, hogy a 2010 előtti kartellezések, pártfinanszírozásgyanús umbuldák egyik főszereplője, a Strabag jobban hasít a magyar állami tendereken, mint a „komcsik” idején. A bécsi partner tényleges jövedelmezősége (bevételarányos nyeresége) persze elmarad a Fidesz-udvar építőipari kulcsvállalatainak 20-25 százalékos profitrátájától, ám a NER-világ második szintjén már-már bérelt helye van a Strabagnak.

6. Az elmúlt két évben a Strabag állandó, szintén osztrák gyökerű konzorciumi társat fogadott maga mellé az emblematikus magyarországi beruházásaihoz (például a Szeged–Hódmezővásárhely-tramtrain kivitelezéséhez, a székesfehérvári Vidi-stadion felhúzásához, az M85-ös gyorsforgalmi út egyik szakaszához vagy a Budapest–Hatvan-vasút megújításához). Az Aczél Zoltán apja által vezetett, korábban teljesen ismeretlen Belfry PE Kft.-ről van szó, amely bár papíron nem a Strabag-lobbista fiúé, mégis – mint cikkünk utolsó részében bizonyítani fogjuk – annyira közel áll hozzá, hogy nyugodtan a nevére vehetné.

7. Az állami tendereken aratott friss győzelmek után a Strabag és a Belfry elkezdte vadul támogatni a Fidesz-kormány „nemzetstratégiai” jelentőségű focicsapatait: a felcsúti Puskás Akadémiának jelenleg mindkét cég kiemelt szponzora, Mészáros Lőrinc eszéki klubját „csak” a semmiből előbújt Belfry, a Vidit pedig a Strabag pénzeli. Utóbbi a Magyar Idők nevű kormánylap anyagi megtámasztásában szintén közreműködött – legalábbis az újság felületein megjelent csíkhirdetések erről tanúskodnak.

Átfedések a Puskás, az Eszék és a Vidi támogatói között

8. Egy bő éve arra is megérett az idő, hogy az Aczél papa által vitt Belfry-csoport közös horvátországi vállalkozást alapítson a Duna Aszfalttal – praktikusan Eszéken, Mészáros Lőrinc második otthonában – Osijek Asfalt d.o.o. néven.

9. És mára elérkeztünk a mérföldkőhöz, pontosabban a Mérföldkő Közlekedési Fejlesztő és Szolgáltató Kft.-hez. A mérnökcégről eddig a Budapest–Velencei-tó–Balaton-bicikliúthálózathoz kapcsolódó hírek „farvizén” lehetett hallani; ez a társaság biztosított forgalomszámlálót a fejlesztésekhez. A kft. 2017-es árbevétele meghaladta az 526 millió forintot, de tavaly ennél is jelentősebb dolgok történtek vele. Augusztusban először az Aczél-féle Belfry Holding jelent meg a Mérföldkő tulajdonosi körében – az eredetei cégbirtokos, a Flavus Mérnökiroda mellett. Majd decemberben, azaz szűk két hónapja a titokzatos Themis Magántőkealapnak is lett egyharmadnyi üzletrésze. Ez utóbbi entitás mögött álló személyekről hivatalos tudásunk nem lehet, tény viszont, hogy annak idején ugyanebből a „pénzeszsákból” fizették ki a Mészáros Lőrinc által használt legelső magánrepülőt, melyről már mi is írtunk itt a Válaszon. Az említett magántőkealap NER-illatúságát csak fokozza, hogy kezelője nem más, mint a felcsúti milliárdos MKB Bankjának elnöke, Jaksa János (a Minerva Zrt.-n keresztül).

Azt ma még nem látjuk, pontosan miért kell közös magyarországi mérnökvállalat a Fidesz holdudvarát szolgáló Themisnek és a Strabag kvázi társvállalataként működő Belfry-csoportnak, de a „házasságot” ezennel érvényesnek nyilváníthatjuk. (Ahogy írtuk, a jegyben járás a külföldi Osijek Asfalt-biznisszel kezdődött.)

III. Kié tehát a Belfry?

Ahogy már jeleztük, a Belfry papíron nem Aczél Zoltáné, de olyan közel áll a címeres Strabag-lobbistához, hogy akár a nevére is vehetné. Ezt az összefüggést néhány hónapja a G7 gazdasági portál már észlelte, de a Válasz további adatokat talált a bizonyításhoz.

Akkor a részletek: egyrészt a cégcsoport anyavállalata a bécsi bejegyzésű Belfry Holding GmbH, melynek a frissen szerzett Mérföldkő-darab mellett négy magyarországi leánya van. Név szerint: Belfry CC, Belfry RE, Belfry MS és Belfry PE Kft. Az első az egyenlők között egyértelműen a PE márkajelű egység (amely nem teljesen új, hiszen a TRSZ Gyenge és Erős Áramú Hálózatépítő Kft. felvásárlásával, átnevezésével nyerte el mai alakját). Ez a társaság már a 2017-es kezdőévben is 7,3 milliárd forintos árbevételt produkált – de a közbeszerzési sikerszéria láttán bátran állíthatjuk: a határ a csillagos ég.

Jelenleg az összes Belfry előtagú kft.-t és az osztrák holdingközpontot is Aczél Tamás András – ahogy írtuk: Aczél Zoltán édesapja – ügyvezeti. A hivatalos tulajdonos azonban nem a szülő, nem a fiú, nem valamely más családtag, hanem egy Daniel Neubauer nevű bécsi ügyvéd irodája. A jogászkolléga kulcsfontosságú figura az Aczél-klubban: a már korábban is linkelt ügyészségi dokumentumból kiolvasható, hogy Ausztriában éppen ő védte Zoltánt a korrupciós vádakkal szemben. Szintén nem lényegtelen információ, hogy az Aczél Zoltán édesanyja nevét viselő magánalapítvány kiállításait rendre a Strabag, illetőleg a Neubauer-iroda tulajdonában álló Belfry támogatja. Szintén beszédes, a Belfry PE Kft. és az Aczél Zoltán elismert érdekeltségeként jegyzett AZH Holding Zrt. közösen állt neki egy balatonberényi naperőmű-beruházásnak (majd adta tovább tavaly a Péberény Ingatlanhasznosító Kft. nevű projektcéget).

Summa summarum: a Belfry teljes szimbiózisban működik az Aczél családdal, beleértve Zoltánt is, akinek legfontosabb tulajdonsága tehát, hogy a Strabag (és az Alstom) megbízottjaként kiszolgálta az MSZP–SZDSZ-rendszert, a Simicska–Nyerges-időszakot, most pedig a Mészáros Lőrinc nevével fémjelezhető aranykort.

A Fidesz tehát valóban fontos embert idomított magához, csak közben – járulékos veszteségként – az egykor az SZDSZ-re illő „Strabag Demokraták Szövetsége” gúnynevet is magára ragasztotta.

 

Borítókép: dpa/Oliver Berg

Ha tetszett a cikk, kérjük, támogassa a Válasz Online munkáját, és kövessen minket Facebookon!

Címkék: sztori