„Ami most Magyarországon történik, tényleg nem hagyhattam szó nélkül”

·2019.01.24

„Nekünk erdélyieknek, akik elnyomásban éltünk, magyarnak lenni mindig büszkeség volt, de ezt már nem hagyhattam szó nélkül” – mondja a Válasznak Vánky Eszter, aki 2018 végéig volt hazánk tiszteletbeli konzulja Norvégiában. Lemondott ugyanis, nálunk pedig az erről szóló, Szijjártó Péternek küldött levelét is elolvashatják. A döntés nem egyik napról a másikra érett meg benne: mostanra látja úgy, hogy Magyarországon a demokrácia egészséges működésének alapvető feltételei hiányoznak.

Lemondott posztjáról Magyarország trondheimi tiszteletbeli konzulja. Vánky Eszter még december 18-án írta meg az erről szóló levelét Szijjártó Péter külügyminiszternek, de a Bem térről azóta sem érkezett válasz, még annyi sem, hogy tudomásul vették a döntést. A protokoll szerint a minisztériumnak ez ugyan nincs előírva – hiszen a tiszteletbeli konzul nem tartozik a külügy hivatásos állományába –, ugyanakkor Vánky 2012-ben kezdődött (vagyis hat éven át végzett), önkéntes alapon vállalt munkája befejeztével az ilyesmi legalábbis elvárható.

A Válasz birtokába került lemondólevél szerint a távozása előtt az egykori tiszteletbeli konzul „növekvő aggodalommal” figyelte, hogy az utóbbi években

„Magyarország kormánya mind jobban letért a liberális demokrácia jól bevált útjáról”, a közmédiát „a kormány szócsövévé változtatta”, ellehetetlenítette a kormánykritikus sajtót és rádiót, szükségtelen beruházásokkal „saját párthívei mértéktelen gazdagodását segítette elő, az országot a korrupció és a nepotizmus országává változtatta”.

Azt is írja, hogy az utolsó csepp a „rabszolgatörvény súlyosan szabálytalan elfogadása, a független bíráskodást megkurtító közigazgatási bíróság létrehozása, valamint mentelmi joggal rendelkező országgyűlési képviselők törvényes tevékenységének megakadályozása, majd a köztelevízió épületéből történt erőszakos eltávolítása volt”.

Mi az, hogy tiszteletbeli konzul?

A pozícióra vonatkozó előírásokat a jelenleg is hatályos 1995-ös külügyminiszteri rendelet szabályozza. Ennek alapján tiszteletbeli konzul lehet az, aki a fogadó ország (jelen esetben: Norvégia) vagy Magyarország olyan állampolgára, „aki közmegbecsülést élvez, továbbá társadalmi állása, vagyoni helyzete, büntetlen előélete, képzettsége révén alkalmas az e tisztséggel járó feladatok teljesítésére, és vállalja azok ellátását”. Posztjára a külügyminiszter nevezi ki, és – a nagykövetségeken, illetve a konzulátusokon keresztül – a működését is ő irányítja. A tiszteletbeli konzul hatásköre konzuli kerületében nem kizárólagos, ott konzuli feladatokat a fogadó államban működő diplomáciai vagy hivatásos konzuli képviselet is elláthat. Munkájáért semmilyen juttatást nem kap, és a saját költségén biztosítja az általa vezetett konzuli képviselet helyiségeit, berendezését és felszerelését.

„Soha nem volt semmilyen politikai kötődésem, nem is voltam soha magyar állampolgár – mondta Vánky Eszter a kezdetekről, amikor a Válasz utolérte Trondheimben. – Jeszenszky Géza akkori oslói nagykövet kért fel a feladatra, amit végül örömmel vállaltam, mert tisztáztuk, hogy bár már akkor sem értettem egyet mindenben az Orbán-kormánnyal, a véleménykülönbség 2012-ben még nem volt akkora, hogy akadályozza a kinevezést.” Az 57 éves, székelyudvarhelyi születésű (majd Ceaușescu Romániájából családjával 10 évesen Svédországba emigrált) szülész-nőgyógyász kutatóprofesszor leginkább tudományos területen próbálta megteremeteni a kapcsolatot a norvég város egyeteme és a SOTE között. Emellett a mai napig tevékeny támogatója a hátrányos helyzetben felnövő, tehetséges erdélyi gyerekeket felkaroló Nyilas Misi Egyesületnek.

Trondheimi látkép a Nidelva folyóval. Fotó: Robert Harding/Roberto Moiola

De miért pont most adta be a lemondását, amikor a magyar kormánynak már a korábbi (és a levelében sorolt eseményeknél jóval fajsúlyosabb) döntéseit is heves bírálat érte, mentora, Jeszenszky Géza pedig a Norvég Alapokat kezelő magyar civilek vegzálása után – hivatalosan azzal az indokkal, hogy egy könyvön szeretne dolgozni –, 2014 októberében lemondott? (A Norvég Alapok pénzosztási gyakorlatának visszásságaira még 2013 nyarán a Heti Válasz hívta fel először a figyelmet, de a kormányzat későbbi túlhúzásait sem hagytuk szó nélkül.) „Soha nem voltam politikailag aktív, soha nem voltam magyar állampolgár, a magyar politika és közélet nem központi része a hétköznapjaimnak, mert egészen mással foglalkozom. Ettől még érdekel, mi történik Magyarországon; egyre több cikk jelent meg a nyugati sajtóban, és egyre többször kezdték kérdezni tőlem, mi történik Magyarországon. Soha nem voltam radikális szocialista, hanem – mint a legtöbb erdélyi, aki a kommunizmus elől menekült el – polgári érzelmű vagyok, de ami most történik Magyarországon, azt már tényleg nem hagyhattam szó nélkül” – mondja erről Vánky Eszter.

A trondheimi tiszteletbeli konzulátusunk – itt még a címerpajzzsal

Persze nem egyik napról a másikra érett meg benne a döntés. Nyaranta, amikor Magyarországra látogatott, az tűnt fel neki, hogy

„Budapesttől az osztrák határig kitapétázták az utat unióellenes plakátokkal, ami nagyon rossz szájízt adott, és feltűnő volt, hogy a közrádióból kikoptak a komoly politikai viták”.

Szerinte ma Magyarországon gyengülőben van a demokrácia, külföldi szemmel pedig érthetetlen a miniszterelnök környezetének hirtelen gazdagodása.

„Nekünk erdélyieknek, akik elnyomásban éltünk, magyarnak lenni mindig büszkeség volt, szeretjük és ápoljuk a kultúránkat, de nagy csalódás, amikor a magyar kormány kisajátítja magának, hogy ők az egyedüli igazi, becsületes hazafiak. Ez nem így van: sokan figyeljük aggodalommal, ami történik, és meggyőződésünk, hogy az Európával való ellenségeskedés – meg az, hogy az ellenzék ma már ellenség, mintha ők az országnak semmi jót nem akarhatnának – nem jó a magyarságnak” – mondja Vánky Eszter, akinek lemondása január 1-jétől hatályos.

A távozással egy időben a tiszteletbeli konzulátust jelző címer is lekerült trondheimi otthonukról.

 

Borítókép: Vánky Eszter a trondheimi egyetemen. Fotó: Frida H. Gullestad

Ha tetszett az írás, kérjük, támogassa a Válasz Online munkáját, és kövessen minket Facebookon!

Címkék: sztori