A szovjet megszállás a második világháborút követően korántsem történt olyan problémamentesen, mint azt évtizedeken át sulykolták a tankönyvekben. Magyar civilek több erőszakoskodó szovjet katonát is meggyilkoltak. Baráth Magdolna történész olyan sosem látott dokumentumokat talált orosz levéltárakban, amelyeket a szovjet elhárítás készített a gyilkosokról. A megszállók azonban nem a valóságot rögzítették. A következő történet takarmánytolvajról, félrevert harangról, egy megölt magyarról és egy meglincselt orosz katonáról szól. Meg egy önkéntes tűzoltóparancsnokról, aki magára vállalta a gyilkosságot, hogy megmentse minden tizedik falusi férfi életét. Következzen a pusztasomorjai Sipőcz István történetének kettétört darabja, amit lapunk a nyolcvanadik évfordulóra illesztett össze.
Bővebben >>>Szokolay Domokos történész tárta fel a Dallam-csoport, egy nyugati bekötöttségű második világháborús magyar kémakció történetét. Merthogy volt ilyen: az amerikaiak megpróbáltak budapesti hálózatot építeni és politikai befolyást szerezni, hogy Magyarország forduljon szembe a németekkel és lépjen ki a háborúból. A titkos akcióhoz kapcsolódott a Fradi korai korszakának két legendája: Tóth Potya István és Kertész Géza. A fociedzők halált megvető bátorsággal álltak bele a konspirációba – nem rajtuk múlt, hogy tragédia lett a vége.
Bővebben >>>Az atombomba amerikai kifejlesztésének nem volt alternatívája, japán városok elleni bevetésének viszont több is. Például a be nem vetés, melynek legelső és leghangosabb képviselője az a Szilárd Leó volt, aki hat évvel korábban még arról győzködte az elnököt, hogy indítsanak nukleáris programot a nácik ellen. Szilárd haláláig küzdött annak a fegyvernek a megfékezéséért, amelynek létrehozásában részt vett. Kollégája, Wigner Jenő szerint viszont a bomba korábbi kifejlesztése életeket menthetett volna. És a történelem annyira bonyolult, hogy kettejüknek lehetett egyszerre igaza. Összeállítás a hirosimai pusztítás 80. évfordulóján.
Bővebben >>>A leginkább beszorított helyzetben, valódi vezetők és fegyverek nélkül is létezett, cselekedett egy másik Magyarország – mondják az Ellenállók 1944–45 című minap megjelent nagy történelmi tabló szerkesztői. A kötet a Magyarországon 80 évvel ezelőtt véget ért II. világháború egykor eltagadott, később leginkább elfelejtett szereplői, a német- és nyilasellenes ellenállók közül 104-et mutat be rövid portrék formájában. Hogyan fér meg egymás mellett kommunista és fajvédő, szocialista és királypárti konzervatív? Miért volt sikertelen az ellenállás?
Bővebben >>>
