Noha az utóbbi hetekben végigturnézta a magyar médiát Csáki Judit vele készült, decemberben megjelent beszélgetőkönyve apropóján, Cserhalmi György cseppet sem élvezi a haza bölcse szerepét. Évindító podcastadásunkba ennek ellenére szerencsére azért még elfogadta a meghívást. Itt az első HetiVálasz az újévben.

„A heterogén politikai elvűeket összehozó korai MDF-et Antallal együtt ő formálta centrista középpárttá” – fogalmaz Szabad Györgyről születésének augusztus 4-én esedékes centenáriuma alkalmából Jeszenszky Géza. Szabad György külpolitikájában atlantistának számított, nézeteinek előfutárát Kossuth Lajosban látta, aki az Egyesült Államok és Európa szoros együttműködésének világviszonylatban is az egyik első szorgalmazója volt. Az Országgyűlés elnökének egész életét meghatározta, hogy az első sír, amelyhez édesapja ötéves kisfiúként elvezette, az aradi vértanúké volt. Személyes hangvételű megemlékezés a rendszerváltoztatás egyik kulcsemberéről.

A politológus a volt MIÉP-elnök elhíresült dolgozatát elemezte immár több mint harminc év távolából. És: Csurkának szerinte nem volt mindenben igaza. De mennyire igaz egyáltalán a nemzetéért elnyomott muszáj-Herkules mítosza? Interjú.

Nagy idők tanúinak vitája: egy asztalhoz ültettük Antall József környezetének két meghatározó alakját, Kodolányi Gyulát és Kiss Gy. Csabát, hogy három évtized távlatából mérlegre tegyék a rendszerváltó miniszterelnök munkásságát és az egész átmenetet. Csurkától a paktumon át a taxisblokádig.

Ha valaki örülhetne a kormányzati Soros-ellenes kampányoknak, az Jeszenszky Géza: már külügyminiszter korában személyes rossz élménye volt a milliárdossal. Mégsem örül. Történészként pedig Szakály Sándor kijelentéseinek nem. Az egykori diplomata Márki-Zay Pétert viszont rokonszenvesnek találja, akiért saját fiával is hajlandó szembeszállni, hiszen – mint a Válasznak elmondja – az önkormányzati választáson lehet megállítani a magyar […]