Egyszerre ősi és mégis új: az öt évig tartó, kivételes tudományos eredményeket hozó régészeti kutatás és felújítás után újjászületett az államalapítás korának talán legfontosabb hazai műemléke, a tihanyi Királykripta. Az eredmény igazolja, hogy helyes döntés volt a vastag, 20. századi vakolatköpeny eltávolítása; az újravakolás alapvetően változtatta meg a tér látványát. Mégpedig előnyére. Buzás Gergely kutatásai nyomán világossá vált, hogy András király temetkezőhelye eredetileg a templomhoz kívülről csatlakozó, talán kétszintes építmény lehetett. Ennek rekonstrukciós grafikáit is bemutatjuk.

Különleges élményben lehet része annak, aki most látogat el Tihanyba: betekinthet a 11. századi altemplom éppen zajló felújításába, amelynek eredményeként a magyar történelem egyik legfontosabb emlékhelye születik újjá. Tihanyban a héten záró kiállításon annak az éveken át tartó tudományos kutatásnak az eredményeit is bemutatták, amely rengeteg új információt tárt fel az államalapítás korának bencés monostorairól, és amelyben sikerült minden kétséget kizáróan azonosítani I. András király és fia csontjait.

A Válasz Online idén júniusban cikksorozatban mutatta be, miért sújtott le a Vatikán a magyar ciszterci vezetésre. Az átvilágítási folyamat még tart, de a „rendrakás” részeként új elöljárót kapott a Ciszterci Iskolai Főhatóság.

„Nagy világválságok után az emberek olyan dolgokra voltak képesek, amikre korábban nem, s a változásra való képesség mindig arányos a szenvedés mértékével” – mondja Baán Izsák, a bakonybéli bencés monostor perjele.