A hálapénzrendszer idején az orvos abban volt érdekelt, hogy bevigye a betegét a magánrendelőjéből a kórházba, most pedig abban, hogy kivigye onnan – ezzel hökkentette meg a hallgatóságát Ónodi-Szűcs Zoltán, az Orbán-kormány korábbi egészségügyi államtitkára több idei egészségügyi konferencián. Ónodi elmélete szerint téves a lakosság vélekedése, hogy menedéket lát a magánegészségügyben. Az állami szektor rossz teljesítményét nagyrészt éppen az orvosok gerjesztik, és ebben kettős praxisuk teszi őket érdekeltté. Ónodi elmélete heves vitát váltott ki, mert ezzel lényegében azt állítja: máig az orvosbárók irányítják az egészségügyet. Mi pedig azt, hogy van itt egy gyenge pont: a fizetős egészségügy legdinamikusabban fejlődő része valójában állami.

2023-ban 51 százalékkal több baba született pénteken, mint vasárnap. Miért igazodik a szülés a naptárhoz? Miért nem a saját természetes ritmusukban zajlanak az események? Korábban is kevesebb baba született hétvégén és ünnepnapokon, de nem volt ilyen péntekdominancia, mint napjainkban. Öt ország adatait néztük meg, sehol sem találtunk ilyen kiugró adatokat. Mi állhat a furcsa naptárhatás háttérében? A titkolt hálapénz? A magánszülészetek térnyerése? Vagy az oxitocinbűvészkedés és a császárhalmozás? Rájöttünk.

Milliós összegbe kerülnek a térd- és csípőprotézis-műtétek, sokan hitelre vagy családi segítséggel műttetik meg magukat a magánegészségügyben. De miért kell kétszer fizetni az egészségért, miért nem elég erre a befizetett járulék? Miért torlódtak fel 16 ezren a térdprotézis-beültetésre várók, miközben fél év alatt az állami kórházakban csak 4800 embert tudtak megoperálni? A Válasz Extra hetedik […]