vélemény – Válasz Online
 

Lehetnek-e a magyar egyetemek Közép-Európa éllovasai 2035-re? – teszi fel a kérdést a Válasz Online-nak küldött írásában Rácz Lajos környezettörténész. Az egyetemi tanár egy svédországi konferencián szerzett letaglózó élmény nyomán arra jut, hogy először talpra kellene állítani a hazai tudományos intézményrendszert. Annak katasztrofális állapotát mi sem jelzi jobban, mint hogy egy nemzetközi tanácskozáson a magyarok […]

Bővebben >>>

„A kormányváltást segítheti az egészségügy nehéz helyzete, csakhogy ez a logika szinte lehetetlen helyzetbe látszik hozni azokat, akik a jobb egészségügyért szeretnénk tenni – nem egy év múlva, hanem ma.” Lapunknak küldött vendégcikkében fontos politikai-szakmai dilemmát vázol Havasi Gábor volt mentős, egykori fővárosi egészségügyi tanácsnok. Havasi a Momentum egészségpolitikai szakértője, de lenti írásában személyes véleményének ad hangot a jövő évi választás szerinte legfontosabb kérdéséről – amelyet a Válasz Online is kiemelten kezel, többek között dedikáltan egészségügyi podcastsorozatunk által.

Bővebben >>>

A pedagógusbérek emelése óta kiesni látszik a közvélemény fókuszából a közoktatás korszerűsítésének kérdése, holott enélkül elképzelhetetlen az ország fenntartható fejlődési pályára állítása, állítja Garamvölgyi Zsolt építész, oktatási szakértő. Mert ugyan a héten elkezdődött az iskola – csak épp az nincs tisztázva, mégis minek járnak oda a gyerekek. Erre tesz most kísérletet vendégszerzőnk.

Bővebben >>>

Mindenhová betüremkedik a kampány, ritkán lesz felemelő és sokszor válik kínossá. Ha stratégiai nyugalommal kívánjuk átélni, érdemes meghozni egy fontos szemléletbeli döntést: demokráciában élünk vagy sem? Ha ezt tisztáztuk magunkban, minden sokkal egyszerűbb lesz. Nem segít, hogy a két nagy párt álláspontja sem egyértelmű. Évadnyitó publicisztika.

Bővebben >>>

A Tisza Párt elnöke olyan ajtók réseibe tette be a lábát, amelyeken át eddig csak a Fidesz közlekedhetett. Ez a nyár azonban még csak a válogató volt. Az igazi mérkőzés most következik. Nyárzáró helyzetértékelés Stumpf Andrástól.

Bővebben >>>

Kemény bírálatot fogalmazott meg a magyar külpolitikáról Bába Iván, aki korábban a Fidesz-kormányok vezető külügyi tisztviselője volt. Okkal teszi: hazánk eddig közel 300 milliárd forintnyi eurót bukott, amiért nem hajtja végre az Európai Bíróság ítéletét, holott csak egy jogharmonizációt várnak a magyar kormánytól. Higgadt elemzés az önsorsrontó „szuverenitásvédelmi” politikáról.

Bővebben >>>

A mögöttünk hagyott hétvégén két komolyan veendő politikusi beszéd is elhangzott Magyarország jövőjéről és helyéről a világban. Orbán Viktor ismét elfogadta a moszkvai logikát, Magyar Péter pedig először vezette le részletesen, hogy a nyugati szövetségnek nem lehet alternatívája. Orbán szerint a választás tétje a magyarság túlélése, Magyar szerint az ország békéjét belülről fenyegeti a kormány.  

Bővebben >>>

„Az a retorika, amely szerint védekezésre rendezkedünk be egy háborúban éppen területveszteséget szenvedő országgal szemben, nem sokban áll távol a »nekünk semmi sem sikerül« attitűdtől.”

Bővebben >>>

„Orbán Viktor részéről jó dramaturgiai érzékre vall, amikor a saját bukása előestéjén ad még egy esélyt a környezetvédőknek, hogy némi szerephez jussanak egy ígéreteit meghazudtoló, nemzeti érdekeinket eláruló kormány eltávolítása körül. Azon leszünk, hogy éljünk ezzel a lehetőséggel.”

Bővebben >>>

Múlt héten már rávilágított a sajtó azokra az anomáliákra, amelyek a tanárok teljesítményértékelését kísérik, most azonban Miklósi László belülről mutatja meg a rendszert olvasóinknak. A Történelemtanárok Egyletének elnökeként Miklósi országosan is alighanem a legaktívabb tanárok egyike, mégis kegyelemkettest kapott az értékelésen. Amit aztán feljavítottak kegyelemhármasra. Hogyan lehetséges ez? Az alábbi írásból kiderül. Ha átváltom a […]

Bővebben >>>

Az én szavazatomra csak akkor számíthat a Tisza, ha biztosítottnak látom, hogy a hatalmat a negyedik magyar köztársaság megteremtésére használja majd fel – írja vendégszerzőnk. Deme Zoltán helyteleníti, hogy mind a visszalépő ellenzéki politikusok, mind a Puzsér Róbert vezette Polgári Ellenállás mozgalom konkrét vállalások elfogadtatása nélkül ajánlja fel a Tiszának a támogatást.

Bővebben >>>

Félő, hogy behozhatatlanul a vesztesek között találja magát Magyarország mesterségesintelligencia-fronton, hiszen nálunk „a 7-10 éves gyerekek tudásvágyának kielégítésére 2025-ben ugyanúgy az Ablak-Zsiráf szolgál, mint a vezetékes telefon bevezetése előtt” – írja lapunknak küldött elemzésében Huszár Ferenc. A Cambridge-i Egyetem docense, az egyik legidézettebb magyar AI-kutató egy májusi szimpóziumon elhangzottakkal vitatkozva fejti ki, hol tartunk most, de lehetséges kitörési pontot is mutat. Ahhoz persze többek között az kellene, hogy a világ vezető kutatóinak ne az autokrata Orbán Viktor jusson először eszébe Magyarország nevének hallatán.

Bővebben >>>

„Valahogy meg kell majd mutatni a világnak, hogy a magyar nem a legpocsékabb nemzet. A ma, itt, ezen a téren készült fotókra lehet majd mutogatni akkor bizonyságul: lám, voltak itt sokan, akik nem éltették az agresszort, sem a hazait, sem moszkvai barátját.” Stumpf András kollégánk beszéde a Polgári Ellenállás június 10-i Kossuth téri tüntetésen, amit az önkénytörvény elfogadása ellen szerveztek.

Bővebben >>>

Aki az önkénytörvényt megszavazza úgy, hogy azzal a polgárok által már felajánlott egy százalékokat is elvehessék, hiába „visibál” majd alkotmányos alapjogokról, ha netán bukik ez a rendszer. Ezeknek a képviselőknek egyetlen érvük sem lehet majd, ha netán a „nép” törvény általi, visszamenőleges és teljes vagyonelkobzásra ítélné őket. Veszélyes játszmába kezdett a Fidesz. Vélemény.

Bővebben >>>

Legutóbb három miniszternek írtunk levelet, most a történelmi egyházak vezetőinek, papjainak jobbik énjét próbáljuk megszólítani. Úgy véljük, a magyarországi keresztény felekezeteknek azonnal meg kell szólalniuk – rájuk még talán odafigyel a hatalom. Példát vehetnének az erdélyi magyar püspökökről, akik a „keresztény politika” és saját híveik érdekének ütközésekor habozás nélkül a nép pártjára álltak.

Bővebben >>>