Közel 70 milliárd forintot vihettek ki az országból azok az ismeretlen tettesek, akik tavaly jelentősen megforgatták a magyar gázpiacot. A lapunk által először bemutatott csalássorozat szervezői nagyban játszó, tőkeerős, a gázkereskedelmet jól ismerő emberek lehettek. Szakértők sora állítja, hogy az orosz titkosszolgálatokra vall az akció, akiknek machinációi felett közel egy évig szemet hunytak a magyar hatóságok.

A múlt héten felkértük Takács Péter egészségügyért felelős államtitkárt a Válasz Extra podcastban való szereplésre. A politikus nemet mondott, majd a hétvégén videóüzenetben – a tényeket meghamisítva – esett neki a Magyar Orvosi Kamara elnökének és Hegedűs Zsoltnak, a Tisza egészségügyi miniszterjelöltjének. Az államtitkár lapunkat „az ellenzéki propagandasajtó egyik zászlóshajója” szókapcsolattal illette, miközben orbános pólóban nézett a kamerába.

Egyre világosabb, hogy miféle pénzügyi védőpajzsról állapodott meg Orbán Viktor Washingtonban. Elsőként a Válasz Online írta meg, hogy egy úgynevezett swap line megállapodás körvonalazódik, és értesüléseink szerint a terv továbbra is napirenden van. Továbbá nem kizárt, hogy nagyobb hitelt is felvesz a magyar kormány amerikai bankoktól. A főszereplő itt a Citibank lehet.

Éppen 69 éve, hogy – ahogy az ország más nagyvárosaiba –, Pécsre is begördültek a szovjet tankok, hogy leverjék a magyar forradalmat. A fegyveres ellenállást az élükön visszatérő Kádár kíméletlenül megtorolta: a mecseki szabadságharcosok tetteiért azok feleltek, akik itthon maradtak. A kegyetlen bírósági ítéletek mellett lehengerlő erejű propaganda-hadjárattal is küzdött a hatalom a lelkekért a korabeli sajtóban. Az egyik legnagyobb, az ifjúság „nevelésének” céljából rendezett koncepciós per ártatlanul kivégzett áldozatának, a 21 éves Petrus Józsefnek és igaztalanul megvádolt, meghurcolt társainak története érzékletesen mutatja az ’56 után kiépülő rendszer gondolkodásának groteszkségét.

2023 januárja és 2024 szeptembere között mintegy 67 milliárd forinttal rövidítették meg a magyar államot, a földgáz áfáját elcsalva. A nyomozás sok apró részletet már felderített, de a lényegi nagy összefüggések teljes homályban maradtak. Ez pedig arra utal, hogy az elkövetők élcsapata politikai védelmet élvezhet.

Rögös út vezetett eddig a pillanatig, az idei ünnepre azonban végre a nagyközönség elé tudjuk tárni a Láthatatlanok című filmet, amely mától nagyon is látható a Válasz Online YouTube-csatornáján. Kollégánk, Sashegyi Zsófia számol be arról, miért csak most kerül a nagy nyilvánosság elé a páratlan dokumentumfilm, amelynek maga is készítője volt. És amely el sem készülhetett volna a Válasz Online olvasóinak támogatása nélkül.

A szovjet megszállás a második világháborút követően korántsem történt olyan problémamentesen, mint azt évtizedeken át sulykolták a tankönyvekben. Magyar civilek több erőszakoskodó szovjet katonát is meggyilkoltak. Baráth Magdolna történész olyan sosem látott dokumentumokat talált orosz levéltárakban, amelyeket a szovjet elhárítás készített a gyilkosokról. A megszállók azonban nem a valóságot rögzítették. A következő történet takarmánytolvajról, félrevert harangról, egy megölt magyarról és egy meglincselt orosz katonáról szól. Meg egy önkéntes tűzoltóparancsnokról, aki magára vállalta a gyilkosságot, hogy megmentse minden tizedik falusi férfi életét. Következzen a pusztasomorjai Sipőcz István történetének kettétört darabja, amit lapunk a nyolcvanadik évfordulóra illesztett össze.

Egy kunsági Rajnai rizling-ültetvény teljes pusztulásán mutatjuk be, mekkora veszélyt jelent az aranyszínű sárgaság a hazai borvidékekre. A szőlővész híre csak nemrég jelent meg az országos sajtóban, de már két évtizede kódolva volt, hogy a baj előbb-utóbb bekövetkezik. Akkor bukkant fel a felmelegedés miatt a kórt terjesztő rovar hazánkban. Most már ott tartunk, hogy a hírhedt filoxérajárványhoz hasonló pusztítástól félnek a borvidékeken. A lapunknak nyilatkozó növényvédelmi mérnök három lépést sürget: összehangolt védekezést a betegséghordozó ellen, a baj melegágyát jelentő gondozatlan, gyomos szőlők felszámolását és – bármennyire fájó – a fertőzött tőkék megsemmisítését.

Szokolay Domokos történész tárta fel a Dallam-csoport, egy nyugati bekötöttségű második világháborús magyar kémakció történetét. Merthogy volt ilyen: az amerikaiak megpróbáltak budapesti hálózatot építeni és politikai befolyást szerezni, hogy Magyarország forduljon szembe a németekkel és lépjen ki a háborúból. A titkos akcióhoz kapcsolódott a Fradi korai korszakának két legendája: Tóth Potya István és Kertész Géza. A fociedzők halált megvető bátorsággal álltak bele a konspirációba – nem rajtuk múlt, hogy tragédia lett a vége.

Beismeréssel felérő egész pályás letámadásba kezdett a gyermekvédelmi hatóság interjúalanyunkkal, Kuslits Gáborral szemben. Ahelyett, hogy belső vizsgálatot indított volna a fővárosi Tegyesz volt vezetőjének súlyos állításai nyomán, a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság (SZGYF) inkább feljelentést tett Kuslits ellen a Budapesti Rendőr-főkapitányságon. A vád rágalmazás, valamint a gyermekvédelmi jelzési kötelezettség elmulasztása.

Lengyel és szlovák sorstársak után először avat boldoggá a katolikus egyház magyar nőt, aki a második világháborúban szexuális célú erőszak áldozataként halt meg. A 80 éve szovjet katonák által meggyilkolt fiatal lány vértanúként való elismerése újra ráirányítja a figyelmet a több százezer megerőszakolt magyar nő sorsára, és az ezt övező kényszerű hallgatásra. Mi tartott nyolcan évig? Összeragadt, szénporos iratok, üldözött püspökök és a főváros által néhány éve meghirdetett emlékmű sorsán mutatjuk meg, milyen akadályokkal kell szembenézniük az emlékezőknek.

Itt zajlott a szemünk előtt, de észre sem vettük. Eddig. Mészáros Lőrinc szinte „aprópénzért” lett a legnagyobb hazai fiókhálózattal rendelkező MBH Bank ura. A magyar állam viszont jócskán tett érte. A frissen észlelt tény az, hogy az új nagybankba beterelt Takarék-csoport tőkéjének tetemes része a közkasszából származott. Ennek megfelelően az MBH 55 százaléka az adófizetőket illetné – ehhez képest az állam már csak nyomokban van jelen a pénzintézetben, miközben Mészáros közel 70 százalékos részesedésnél jár.

A Válasz Online három éve jelezte, hogy Matolcsy Ádám, valamint a Mészáros-bank állhat a SkyGreen Buildings nevű óriási ingatlanvállalat mögött (amely volt MNB-épületeket, a budai Duna-part Infoparkjának felét és a Váci úti irodafolyosó két objektumát rejti). A jegybankelnök fia pert indított lapunk ellen, melyet jogerősen elbukott – ma pedig a Telex tett pontot az ügy végére.

Szerelemből indult, de mert „mindenkinek kell mindenből”, ma már kereskedés is a siófoki pálma- és banánkert, amelyet Magyar Bálint hozott létre egy kiliti ház udvarán. Ha nem a saját szemünkkel látjuk, el sem hinnénk, milyen egzotikus gyümölcsök teremnek meg ebben a zsebkendőnyi földi paradicsomban. Hogy hogyan hajtott ki a banánliget az elfagyott első tőből, és miért hívták Bálint gazdát egykor „cápás Bálintnak”? Most mindenre fény derül.

Miután püspöki ambícióit letörték, végül Szijjártó Péter biztosított állami villámkarriert Németh Norbert, a Szombathelyi Egyházmegye nemrég kiugrott papja számára – értesült a Válasz Online. Külügyi forrásaink példátlannak mondják, hogy valaki érdemi diplomáciai felkészültség és tapasztalat nélkül lesz az egyik legfontosabb magyar külképviselet, a londoni nagykövetség elsőbeosztottja – magyarán helyettes vezetője, a szakmai munka letéteményese.