Trump Davosban – mint egy védelmi pénzért jelentkező maffiózó
Az amerikai elnök davosi beszédében a történelem legsikeresebb politikusaként ünnepelte magát, gúnyolta az európai vezetőket, és arra utalt, hogy kiszáll a NATO-ból, ha nem kapja meg azt a nagy darab jeget, azaz Grönlandot. Otromba fenyegetőzését nehéz komolyan venni, ilyesmit eddig legfeljebb néhány diktátor engedett meg magának otthon, saját közönsége előtt. Mégsem lehet nem komolyan venni. Gyorselemzés.
Izgatottan várta a világ Donald Trump amerikai elnök davosi beszédét, amit a Világgazdasági Fórumon adott elő. Azért fontos a rendezvény neve, mert másnapra ugyanebbe a svájci városba hirdette meg a Béketanács nevű új szervezetének első ülését, amire Orbán Viktor is elutazik. De az már egy másik esemény lesz. A világ szerdán még a Fórumra figyelt, mert mindenki arra volt kíváncsi, hogy mennyire lesz Trump agresszív Grönland ügyében. Január első vasárnapján jelentette be (újra) az igényét a Dániához tartozó hatalmas terület annektálására, és azóta mélypontra jutott az amerikai-európai viszony.
Trump azt mondta, hogy fel lehet lélegezni, mert nem akar erőszakot alkalmazni Grönland megszerzéséért. Ám
attól, hogy nem hirdetett háborút egy NATO-tagállam ellen, a szavaitól aligha nyugodhatnak meg az európai kontinens lakói.
Azt ugyan nem mondta ki, hogy ha nem adják át az USA-nak Grönlandot, akkor kiszáll a NATO-ból, nem védi meg tovább Európát egy esetleges külső támadástól, és Ukrajna sem számíthat tőle soha többé semmire, de lényegében mégiscsak ezzel fenyegette meg Európát.
Ugyanis fordított logikával, de ezt mondta. Megígérte, ha Grönland hivatalosan is az Egyesült Államok fennhatósága alá kerül, akkor továbbra is élvezhetik az európai NATO-tagok az USA katonai védelmét. És egyébként nem? Úgy tűnt, hogy egyébként nem.
Arról beszélt, hogy a NATO rosszul működik, mert nem bízik abban, hogy a kölcsönös védelemről szóló 5. cikkelyt az európaiak valaha is betartanák, és az USA segítségére sietnének. Hogy a NATO megalakulása óta gyakorlatilag minden katonai kiadás száz százalékát az USA fizette, úgyhogy egyáltalán nem nagy elvárás egy jórészt lakatlan és teljesen üres jégdarabot átadniuk az eddig ingyenélő európaiaknak. Többször is elmondta, hogy ő csak ennyit kér, a NATO biztonsága érdekében. Mintha egy üzletben
azon sajnálkozna, hogy milyen könnyen felgyulladhat itt minden, ha nem kap tulajdonrészt a vállalkozásból.
Azt ígérte, hogy ha Grönland amerikai lesz, akkor kiterjesztik fölé az aranykupolát, vagyis egy olyan rakétavédelmi rendszert, ami az izraeli vaskupolához hasonlít, csak sokkal jobb lesz majd nála. Akkor azzal mindenkit megvéd, aki a közelben van. Hozzátette, hogy az USA nagyon erős, olyan fegyverrendszerei is vannak, amelyekről még senki sem hallott, és nem is beszélhet róluk, de minden ismert eszköznél pusztítóbbak. Hosszan magyarázta, hogy az USA mostani hadihajói százszor erősebbek, mint amiket második világháború idején használtak, pedig már azok is nagyon erősek voltak.
Azt is elmesélte, hogy az európai országok a kis hadseregeikkel és a sok bevándorlójukkal nem tudják megvédeni magukat. Felidézte, hogy a második világháborúban Dánia hat óráig tudott csak ellenállni a németeknek, és Grönlandot is elvesztették volna már akkor, ha az USA nem szállja meg időben. Sajnálkozott, hogy a háború után az elődei voltak olyan hülyék, hogy visszaadták a szigetet (az amerikai katonák egyébként azóta sem hagyták el Grönlandot).
Az EU-s tagállamok vezetőinek ennek tudatában kell csütörtök este Brüsszelben megbeszélniük, hogyan reagáljanak az ultimátumnak is tekinthető követelésre. A Grönland átadását leghatározottabban elutasító európai országokat Trump a múlt héten büntetővámmal fenyegette meg. Az állam- és kormányfők csütörtök este átbeszélik, hogy ők is vámokat emelnek, vagy még erősebb gazdasági szankciókat vezetnek be az USA-val szemben, vagy csak próbálnak egyezkedni. Köröznek tervek arról, hogy felajánlják Trumpnak, hogy állomásoztathasson akármennyi katonát és fegyvert Grönlandon (elvben már most is szinte teljesen szabad keze van ebben a tekintetben egy Dániával kötött 1951-es védelmi szerződés alapján), vagy hogy maguk áldoznának pénzt a sziget védelmére.
De Trump Davosban arról beszélt, hogy csak a jogilag egyértelmű, teljes amerikai fennhatóság elfogadható számára. Vagyis egyezkedéssel lehet próbálkozni, de a szerdai üzenete arról szólt, hogy nem kíván alkudozni. Sem pénzt, sem közös irányítást nem ajánlott Grönlandért, csupán azt ígérte meg, hogy az USA a NATO elkötelezett tagja marad, ha megkapja, amit akar.
Kifigurázta, megalázta Európa vezetőit
Trump egész beszéde brutális volt. Hosszan gúnyolta a francia elnököt és Svájc vezetőjét, felidézve, hogyan próbáltak sikertelenül ellentartani neki, amikor rájuk kényszerítette új kereskedelmi szabályait. A házigazda ország államfőjét különösen megalázta: „felhívott az a nő, talán elnök, talán miniszterelnök, inkább talán miniszterelnök”, kezdett bele egy róla szóló történetbe. Karin Maria Keller-Sutterről beszélt, aki hivatalosan a Svájci Államszövetség elnöke, és egy olyan tisztséget tölt be, amit évenként cserélnek. Nemhogy a nemzetközi diplomáciában, de
egy sima vendégségben is rendkívül sértő így beszélni a házigazdáról,
amit fokozott azzal, ahogy kifigurázta Keller-Sutter könyörgését a vám csökkentéséért.
Trump csapongott hosszas előadásában, rengeteg statisztikai adattal dicsérte saját teljesítményét, azt mondta hogy még soha a történelem során nem fejlődött ország annyit, mint az USA az ő egy éve tartó irányítása alatt. Kiemelte, hogy még Vlagyimir Putyin orosz elnök is megdicsérte, amiért egyetlen nap alatt kibékítette Azerbajdzsánt és Örményországot, az orosz államfő azt mondta neki, hogy szerénységének ez évtizedek alatt sem sikerült.
Nekiment Európának, mert tömegesen beengedik a bevándorlókat, ahelyett hogy több olajat és gázt termelnének. Megint a világ legnagyobb átverésének nevezte a globális felmelegedést, és gúnyolta a megújulókra költő EU-t, külön élcelődött az északi-tengeri fúrásokat környezetvédelmi okok miatt korlátozó briteken és az atomerőműveket lekapcsoló németeken. Büszkén jelentette be, hogy az USA-ban már három hét alatt kiadják a hatósági engedélyt egy új atomerőmű építésére, míg a gázerőmű átfutási ideje csak két hét. Dicsérte viszont a kínai és az orosz elnököt, őket kiváló embereknek tartja. Szerinte hülyeség, hogy az európai kormányok milyen sok pénzt költenek mindenfélére, és örömmel jelentette be, hogy soha senki sem rúgott ki még annyi állami alkalmazottat mint ő, ráadásul már mind hálásak neki, mert azóta többet keresnek a magánszférában.
Az ukrajnai béke kilátásairól azt mondta, hogy az a fő baj, hogy Putyin és Zelenszkij túlságosan utálják egymást, ami nem jó, és ha nem békülnek ki, akkor hülyék. Többször visszatért arra, hogy ő csak a sok halottat sajnálja ebben a háborúban, amúgy messze van tőle, nincs köze hozzá. Arra utalgatott, hogy kész kiszállni a konfliktus kezeléséből, ami akár arra is utalhat, hogy az európaiak pénzén vett fegyvereket sem szállítja majd Ukrajnának. A beszéd után egyébként külön találkozik Zelenszkij ukrán elnökkel.
Trump emlékeztett, hogy amit akart, azt eddig mindig megkapta az európaiaktól (vámmegállapodás, védelmi költségvetés 5 százalékra emelése), úgyhogy most is biztos abban, hogy átengedik neki Grönlandot is. Otthon is mindent elért, még gyorsabban is, mint remélte.
Mi ez?
Trumpot szó szerint nagyon nehéz komolyan venni. Otromba dicsekvése, gúnyolódása és fenyegetőzése évszázadok óta példátlan a nemzetközi politikában, néhány diktátor legfeljebb otthon, saját közönsége előtt engedett meg magának ilyesmit. Másrészt nem lehet nem komolyan venni, hiszen a világ legerősebb hadseregének és gazdaságának a vezetője, a döntései hatását az egész világ megérzi.
Csütörtök délelőtt Béketanács néven egy saját ENSZ megalakítását tervezi, amit élete végéig vezetne, és 1 milliárd dollár tagdíjat kér országonként a részvételért. Az EU-ból eddig csak a magyar kormány jelezte csatlakozási szándékát, Európa többi részéről Albánia, Azerbajdzsán, Belarusz, Koszovó és Örményország még. Ezt
a kísérletét a világ teljes politikai átrendezésére tehát eddig kevesen veszik komolyan, ám ettől még Trump képes felforgatni sok mindent.
Kulcskérdés, hogy az USA hagyományos szövetségesei, az európaiak és Ázsia Kínán túli erőközpontjai mit kezdenek ezzel.
Trump beszéde előtt egy nappal Davosban Kanada miniszterelnöke és Franciaország elnöke is egy másfajta világról beszélt: a kölcsönös tisztelet fontosságáról és a nemzetközi jog követéséről. Mindketten szorgalmazták, hogy a normális kapcsolatokra törekvő, erőpolitikát elutasító országok fogjanak össze.
Különösen Mark Carney, kanadai kormányfő volt egyértelmű: azt javasolta, hogy Európa és Kanada kössön szoros szövetséget, katonai és gazdasági szempontból is függetlenítse magát, mutassanak a középhatalmak erőt a legnagyobbakkal szemben. Václav Havel cseh politikust idézte, amikor elmagyarázta, hogy a terror csak addig működik, amíg nyíltan senki sem kérdőjelezi meg az elnyomót, akkor sem, ha egyenként mindenki tudja, hogy hazudik. Hozzátette, hogy ez az új szövetség sem az ideális irány, mert sokkal olcsóbb és logikusabb lenne megtartani a szövetségi rendszert az Egyesült Államokkal, illetve fenntartani a globális kereskedelmet büntetővámok és korlátozások nélkül. De ha ez lehetetlen,
akkor csak együtt tudnak boldogulni a megfenyegetett államok, mert egyenként nem alkuképesek.
Ha külön keresnek megegyezést az erőszakos naggyal, akkor mindannyian rosszul járnak a végén. Szerinte ennek az új nyugati szövetségnek nyitnia kellene Kína felé, de továbbra is támogatnia kell Ukrajnát Oroszországgal szemben.
Carney és Macron felvetésének első éles vizsgája a csütörtöki brüsszeli csúcs lesz, ahol várhatóan komoly vita kerekedik abból, hogy szükséges-e közös ellentartás Trump egyre durvább követeléseivel szemben, és ha igen, akkor milyen mértékben. A magyar kormány már jelezte, hogy szerinte Grönland ügyével nem kellene az EU-nak foglalkoznia, az kizárólag Dánia és az USA kétoldalú megállapodására tartozik. Más kormány nem jelezte, hogy kész elnézni egy uniós ország területi megcsonkítását, de arról komoly vita várható, hogy mennyire legyen kemény a közös válasz. A nagyobb országok közül az eddigi nyilatkozatok alapján a franciák a legharciasabbak, az olaszok a legszelídebbek, a németek pedig a kettő között állnak valahol.
Nyitókép: Donald Trump davosi előadása közben (fotó: Fabrice Coffrini / AFP)
Ezt az írást nem közölhettük volna olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, a biztonságos, magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Paypal, utalás és más lehetőségek itt >>>
