„Megalázni dolgozót, gyereket egyaránt” – így lehetetlenül el, aki felemeli a szavát a bántalmazás ellen
A fóti gyerekotthon működése és az igazgató, Páger Pál Attila körül körvonalazódó botrány kirajzolja a hazai gyermekvédelemben zajló bántalmazások titokban maradásának mintázatát. Egyre több példán keresztül látszik, miért vallanak az erőszakot pártoló igazgató mellett a munkatársak még akkor is, ha elítélik az intézmény életét meghatározó módszereit, és hogyan szorulnak ki azok, akik szót emelnek ellenük. Páger volt a főszereplője annak a korábbi cikkünkben megírt történetnek is, amelynek végén forrásunk távozni kényszerült a Szőlő utcai javítóból, ahol Juhász Péter Pál ideje alatt dolgozott.
Múlt héten újabb gyerekbántalmazást dokumentáló videóra ébredt a hazai közvélemény. A Molnár Áron által közzétett felvételen úgy tűnik, a Károlyi István Gyermekközpont egyik nevelője egy fogyatékkal élő gyereket fojtogat. A színész-aktivista szerint az otthon igazgatója tudott az esetről, mégsem lépett fel a nevelővel szemben. Molnár azóta Páger Pál Attila lemondását követeli. Fülöp Attila gondoskodáspolitikáért felelős államtitkár azt állítja, nincs itt semmi látnivaló, a nevelő csak annak próbált gátat vetni, hogy a fiú önkezével vessen véget az életének. Vasárnap azonban kitálalt a Partizánon egy egykori fóti nevelő, aki azt mondja, az intézményben mindennapos az agresszió, a férfi munkatársak – beleértve az igazgatót is – nem keresnek pedagógiai megoldásokat a gyerekek kordában tartására, automatikusan lefognak, leszorítanak, sőt, adott esetben ütnek is. „Pali bácsi megint megvert” – idézte az egykori nevelő a fiút, akinek annak idején lefotózta a véraláfutásait a hátán és a fülén. A rúgásokat állítólag a kameramentes befogadó szobában kapta a gyerek az igazgatótól.
Mi is tudunk egy történetet, amely azt látszik alátámasztani, a fekete öves önvédelmi sportoló Páger Pál Attila előszeretettel választja megoldásnak az erőszakot. A fóti gyerekotthon jelenlegi igazgatója volt ugyanis a főszereplője annak a sztorinak, amellyel a közelmúltban közölt cikkünkben azt illusztráltuk, mit vált ki a javítós gyerekekből, ha a felnőttek erővel nyomják le őket – és saját munkatársaikat.
Páger akkor még a Szőlő utcában dolgozott, ahová Juhász Péter Pál vette fel szakmai vezetőnek 2016-ban. Korábban a Cseppkő utcai gyermekotthon igazgatóhelyettese volt, ahol egy 2011. áprilisi blogbejegyzés és a szakmabeliek ezalatt sorjázó hozzászólásai alapján szintén nem bánhatott kesztyűs kézzel sem a gyerekekkel, sem a kollégáival. 2013-ban már volt egy évig a javító munkatársa, de 2014-ben átnyergelt egy alapítványi iskola igazgatói pozíciójába. Ezután 2016 októberében került vissza oktatási szakmai vezetőnek a Szőlő utcai javítóintézeti iskola élére, történetünk az ezt követő időszakban játszódik.
– Páger módszere: megalázni dolgozót, gyereket egyaránt – mondja róla egykori Szőlő utcai kollégája, Sz. Mária, aki, amikor nyáron Juhász Péter Pál ügyében kihallgatták, a rendőrségnek is előadta, hogy azért hagyta el az intézményt, mert Páger Pál Attila vele szemben tanúsított sorozatos verbális bántalmazásaira válaszul a gyerekek azt fontolgatták, hogy védelmükbe veszik és közös erővel lenyomják a férfit.
– „Ezek a gyerekek büntetett előéletűek voltak és az én lelkem nem tudta volna elviselni, ha csoportos zendülés tör ki és miattam valamennyien a tököli börtönbe kerülnek”
– mondta el lapunknak a ma már nyugdíjas szociális munkás. A nő annak idején döntés elé állította Juhász Péter Pált: vagy elküldi Págert, vagy ő megy el. Az igazgató az agresszív szakmai vezető mellett tette le voksát, a nő pedig felmondott.
– A felmondólevelemben leírtam, mi az oka a távozásomnak. Ezt a levelet Páger megtalálta, felbontotta, majd fenyegetőzve kérdőre vont: nem félek-e, hogy elintézi, hogy ne kapjak munkát ezek után? Juhász ezt követően segített, hogy áthelyezéssel tudjak munkahelyet váltani. Mai fejemmel már azt gondolom, azért volt ilyen készséges, hogy a felmondólevelet ne kelljen továbbítania a feletteseihez – mondta el lapunknak az asszony.
hirdetés
A 2020-as évek fordulóján az egykori kollégák szerint Páger is megpályázta főnöke pozícióját. A harmadszor is befutó Juhász az újabb kinevezése után hamarosan megvált tőle. Ezek után került a fóti intézmény igazgatói székébe.
Páger Pál Attilát tavaly szeptemberben – egy autista gyerek bántalmazásának vádja miatt – felfüggesztette a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság (SZGYF), de, ahogy a Telex kiszúrta, decemberben – amikor Fülöp Attila nem engedte, hogy Magyar Péter átadja a karácsonyi ajándékokat az intézményben élő gyerekeknek – újra igazgatói minőségében lépett fel. Kiderült:
a fóti igazgatót már a nyomozás lezárását megelőzően visszahelyezték pozíciójába, mentesítve őt az esetleges jogi következmények alól.
Bár a Partizánon nyilatkozó egykori nevelő fényképekkel tudta bizonyítani, hogy a bántalmazás megtörtént, a nyomozás mégsem volt eredményes Páger ellen. Mégpedig azért nem, mert mindenki más mellette vallott, tagadva, hogy az intézményben előfordulna bántalmazás.
Az, hogy a kegyelmi botrány óta szigorított törvény szerint akár három év szabadságvesztéssel is járhat, ha valaki nem tesz eleget a bejelentési kötelezettségének, azokban az intézményekben, amelyekben mindennaposak a bántalmazások, csak még inkább elbátortalanítja a tanúkat. Az ilyen intézményekben „mindig késő megtenni a feljelentést, mindig lehet azt mondani, hogy volt egy korábbi, ami miatt nem tettél feljelentést és mehetsz a börtönbe” – adott magyarázatot a jelenségre Oláh Zsuzsanna a Partizánnak adott interjúban. Annak ellenére, hogy a Páger elleni feljelentést nem ő, hanem maga a gyerek tette meg, mivel a nevelő kiállt a bántalmazott mellett az igazgatóval szemben, ellehetetlenült a munkahelyén, ahol végül Páger visszatérése előtt pár nappal felmondott. Zsuzsanna az interjúban elmondta: nem ez az első ilyen eset. Öt év alatt három gyermekvédelmi intézményben dolgozott, mindháromban tapasztalt bántalmazást és mindhárom helyről el kellett jönnie, amikor fellépett ellene.
– Ezekben az intézményekben gyerek és dolgozó egyaránt szenved a magasabb körökből kinevezett vezetők korlátlan hatalma alatt. Ha a szociális szektorban valaki nem szimpatikus, hamarosan olyan bélyeg kerülhet rá, amivel rákényszerül, hogy maga mondjon fel, vagy sajátos szempontok alapján írt jegyzőkönyvekkel teszik bűnbakká az embert, így aztán könnyen elérik, hogy aláírja: „önként”, „közös megegyezéssel” távozik – mondja Sz. Mária. Ahogy a Partizán-interjúja is rámutat, az ilyen intézményekben nem nagyon működik a csapatszellem, legalábbis felülreprezentált benne a vezetői érdek. A gyakorlat pedig azt mutatja, hogy a vezetők lojalitásukért cserébe egyfajta védettséget élveznek.
– A pályám alatt nem egy kollégám került hozzám hasonlóan kínos helyzetbe és ment el így, „önként”, „közös megegyezéssel”.
A legabszurdabb egy Nagykanizsára áthelyezett kolléga története volt, aki a Juhász Péter Pál előtti vezető miatt (akit Szarka Attila később menesztett), koholt vádak alapján börtönbe került.
Sajnos ebben a rendszerben nem csak a gyerekek nincsenek biztonságban – állítja Sz. Mária, a Szőlő utcai javítóból Páger miatt távozni kényszerülő szociális munkás, aki megmutatta lapunknak azokat a feljegyzéseket is, amelyeket a mellette kiálló kollégái írattak le a gyerekekkel annak érdekében, hogy védeni tudja magát. Ezekben a feljegyzésekben a gyerekek számolnak be arról a verbális agresszióról, amit az akkori szakmai vezető Máriával szemben megengedett magának. Az asszony végül nem használta fel ezeket, mert a szupervizorával átbeszélve a dolgot arra jutott, hogy bár neki segítségére lennének, a gyerekeknek árthatna ezzel.
Hogy miért volt Juhász Péter Pálhoz hasonlóan Páger is olyan magabiztos, hogy kollégája ellehetetlenítésével merjen fenyegetőzni? Feltehetően ugyanazért, ami miatt Juhász őt választotta kolléganőjével szemben. És ugyanazért, amiért sikerült a Szőlő utcai javító szakmai vezetőjéből a fóti gyermekotthon igazgatójává avanzsálnia. Sőt, joggal feltételezhetjük, hogy ugyanezen okból helyezte vissza az SZGYF néhány hónappal később pozíciójába az igazgatót egy kurta közlemény kíséretében, amely nem adott megnyugtató tájékoztatást az autista gyerek bántalmazása ügyében ellene indult belső vizsgálat eredményéről.
Az, hogy Juhász Péter Pál magabiztossága – amelyet a sorra ellene induló, ám hamvukba hulló feljelentések sorsa is szíthatott – abból eredt, hogy úgy érezte, bármit megtehet, mert a kapcsolatai megmentik, több, mint valószínű, ám őt és Págert is tovább bátoríthatta, hogy azokban az intézményekben, amelyekben a Szőlő utcához – és ezek szerint a fóti intézményhez – hasonlóan minden résztvevő arra van kondicionálva, hogy az erőszakot működtesse, a munkatársak sarokba szorítva érzik magukat.
A kormányzat lépései pedig nemhogy nem segítették az anomáliák felszínre bukását, épp ellenkezőleg: ellehetetlenítették azt.
Nyitókép: a fóti Károlyi István Gyermekközpont központi épülete 2017. január 18-án (fotó: MTI/Bruzák Noémi)
Ezt a cikket nem közölhettük volna olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, a biztonságos, magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Paypal, utalás és más lehetőségek itt >>>
