Tokajban is megjelent a szőlővész – térképen mutatjuk a fertőzöttséget
A Tokaji borvidéken Bodrogkeresztúr térségében, a Mátrában Abasár községben szűrtek ki aranyszínű sárgasággal fertőzött szőlőtőkéket – írja közleményében a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal. A Nébih azt is közölte, hogy a betegség már 17 vármegyében és a 22-ből 20 borvidéken van jelen. Bár hivatalos térkép még nincs, az alábbi vázlaton megjelenítjük a szőlővész eddigi észleléseit. Továbbra is a nyugati határszél megyéiben a legrosszabb a helyzet, és az északi tájegységek érintettségével a baj immár országossá vált. A hírhedt filoxérajárványhoz hasonló pusztulás fenyeget.
Bodrogkeresztúr térségében (Tokaj) lakossági bejelentésre, míg Abasár községben (Mátra) az intenzív felderítés eredményként sikerült kiszűrni a fertőzésgyanús szőlőtőkéket – írta szerda délelőtt a Nébih. A megyei növényvédelmi felügyelők mindkét helyszínen mintát vettek, végül a hivatal laboratóriuma igazolta a zárlati kórokozó jelenlétét.
A tokaji és mátrai fertőzöttség fordulópont: első cikkünk megjelenésekor még azt lehetett gondolni, hogy az aranyszínű sárgaság fitoplazma csak Nyugat- és Közép-Magyarországon, mindenekelőtt pedig Zalában van jelen. Aztán Egerből érkezett bejelentés, október 15-én pedig Tokajból és a Mátrából. A szőlővész immár országos baj.
A járvány híre csak nemrég jelent meg az országos sajtóban. Az aranyszínű sárgaság egy sejtfal nélküli baktérium, melyet az amerikai szőlőkabóca terjeszt. A szőlőlevél sárgul, kékszőlő esetében pedig vörösesre színeződik, majd besodródik jellegzetes háromszög alakban a fonák felé. A fürt elszárad, a vessző nem érik be. A kórság ellen jelenleg nem létezik se vegyszer, se semmilyen kezelés; a fertőzött tőke mindenképpen elpusztul. Lapunk másfél hete egy szőlészkedéssel is foglalkozó növényvédelmi mérnök példáján mutatta be, micsoda kárt képes okozni a fitoplazma. „Az én szőlőm már megsemmisült, vészjelzést szeretnék leadni. A mostani krízis túlmutat önmagán, nemzetgazdasági és társadalmi következményei lehetnek” – mondta riportunkban Gáspár Gergely.
Az alábbi térképen a szabadon elérhető források – Nébih-közlemények, hegyközségi jelentések, Facebook-posztok – alapján térképre tettük az aranyszínű sárgaság észleléseit. Fontos: ez nem hivatalos vázlat (olyat még a hivatal nem tett közzé, bár ez feltehetően csak idő kérdése), és
a szőlővész kiterjedtsége a térképen láthatónál csak nagyobb lehet,
hiszen a helyi szemlecsoportok jelenleg is dolgoznak, az újabb fertőzések felderítése folyamatos. Az október 10-i közlemény szerint Csongrád-Csanád és Hajdú-Bihar megyékben is kimutatták a fitoplazmát, de konkrét gócpontot nem tudtuk beazonosítani, ezért ezekre a megyékre nem tettünk pontot.
Alább öt kérdés-válaszban foglaljuk össze a fontosabb tudnivalókat.
Honnan jött a betegség és miért most robbant a járvány?
Az aranyszínű sárgaság fitoplazmát először az ötvenes években figyelték meg Franciaországban, de egészen addig mérsékelt károkat okozott, ameddig meg nem jelent szőlőről szőlőre terjesztő „vektora”, az amerikai szőlőkabóca. A rovar a mediterrán országokban évtizedek óta jelen van, Magyarországon 2006 óta terjed. Itthon a legnagyobb populációt a szerb határ mellett, egy elhagyott, gyomos szőlőültetvényben észlelték, és a kutatók megfigyelték, hogy a szőlőkabóca déli szomszédunk felől, a határ menti zónában terjed észak felé természetes úton. Főleg a gazdátlanul-gondozatlanul burjánzó ültetvényekben érezte jól magát. Kedvez neki a felmelegedés, az egyre rövidebb telek és egyre hosszabb nyarak. Nem a mostani az első sárgaságjárvány idehaza: 2013 augusztusában a Zala megyei Lentinél már volt egy kitörés, a megbetegedés felbukkant Vas, Veszprém és Fejér megyében. Több mint egyéves járvány kezdődött, melyben karanténnal, az érintett ültetvények tarvágásával és a kabócák elleni helikopteres permetezéssel védekeztek.
Mi történik most az ültetvényekben?
Minden hegyközségben szemlecsoportok alakultak növényvédelmi szakemberekből, kutatókból, szőlészekből és más érintettekből, akik ültetvényről ültetvényre derítik fel a borvidékeket. A munkát drónokkal is végzik. A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa egy héttel ezelőtt jelentette be, hogy „a védekezés országos szintű szervezése megkezdődött”. Ahol az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv megállapítja a betegséget, a szőlőtőkéket tarra kell vágni és meg kell semmisíteni. Ez olykor drámai körülmények között történik. Október 9-én tette közzé több Balaton-felvidékben illetékes Facebook-oldal, hogy Málik Zoltán badacsonyi borász kénytelen elégetni a fertőzött kéknyelű tőkéit. „A tőkéket az a kéz kellett hogy tűzre dobja, aki óvó gondossággal felnevelte és csodát teremtett belőle” – írták.
Jelent-e bármilyen veszélyt az emberre az aranyszínű sárgaság fitoplazma?
Ahogy a növénykórokozók meghatározó többsége, a fitoplazma sem veszélyes az emberre semmilyen módon, tehát a borral együtt elfogyasztva sem.
Lehet-e permetezéssel védekezni a kórság ellen?
Permetezéssel csak a fitoplazmát terjesztő szőlőkabóca ellen lehet védekezni. Ezt a permetezést helikopteres úton az ország több pontján el is kezdték, melyet több szakértő is kritizált az utóbbi napokban.
A légi növényvédelemre engedélyezett készítmény ugyanis csak az imágók, vagyis kifejlett rovaregyedek ellen hatékony,
melyek a hideg miatt már elpusztultak vagy hibernálták magukat vagy elbújtak az utóbbi hetekben. A szőlőkabóca tojása szeptembertől május elejéig van jelen az ültetvényekben, a nyugalmi időszakban a Nébih saját tájékoztatója is csak márciusban javasolja a lemosó permetezést: olajos szerrel, csakis földi géppel, nagy lémennyiséggel.
Akkor mit lehet most tenni?
A legfontosabb a feltárás és a fertőzött tőkék kivágása, megsemmisítése, illetve tavasszal az imént említett lemosó permetezés. Kezdeni kell valamit a tetemes méretű nem művelt és gondozatlanul hagyott szőlőterülettel is. Az amerikai szőlőkabóca Európában kizárólag termesztett szőlőn (Vitis vinifera) él és táplálkozik, de legjobb közege az elhagyatott ültetvény. A rovar fiatal lárvái leggyakrabban a talajra hajló levelek fonákán tartózkodtak, így azokban az ültetvényekben, ahol a zöldmunkák során az alsó hajtásokat eltávolították, a lárvák egyedszáma is kisebb volt. (Ezt a megfigyelést először Bán Gergely jegyezte le a Növényvédelem folyóirat egyik 2014-es számában.) További tény, hogy a rovar a gyomnövényként ismert bálványfán is jól érzi magát, tehát a borvidékek szélén, a rézsűkön, felhagyott ültetvényeken elvaduló, elgyomosodott szőlőterület tökéletes rezervoár számára.
Nyitókép: fertőzött szőlőtőke (forrás: Válasz Online)
Ezt a cikket nem közölhettük volna olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, a biztonságos, magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Paypal, utalás és más lehetőségek itt >
