Plusz 150 ezer szegény ember – korrigált a KSH
A Válasz Online idén áprilisban jelezte: valami nem stimmel Központi Statisztikai Hivatal (KSH) jövedelmi szegénységi mutatóival. Két kutató ugyanis éppen a szegénységi küszöb felett talált kiugró értékeket. Júniusban megtaláltuk a jelenség okát is: mintha az adóhivatal nem beszedte volna az adót, hanem a mintába került nyugdíjasok felének még ő fizetett volna – pontosan annyit, hogy a küszöb fölé kerüljenek. A KSH akkor áltudományosnak nevezte cikkünket, ma reggel viszont sajtóértekezleten, délután pedig a kutatóknak szóló tájékoztatón jelentette be, hogy módosította az elmúlt évek szegénységi adatait. Ennek nyomán volt olyan esztendő, amikor mintegy 150 ezer fővel nagyobb lett a jövedelmi szegénységben élők, magyarán a szegények száma Magyarországon.
A szegénység mérésére az Európai Unió valamennyi tagállama egységes módszertannal végez vizsgálatot. Lapunk az úgynevezett EU–SILC-adatfelvétel kapcsán jelezte tavasszal, hogy valami nagyon nem stimmel, mivel több évben is éppen a jövedelmi szegénységi küszöb felett találtunk furcsa halmozódást. A Válasz Online nem szokott tudományos cikkeket megjelentetni, a téma fontossága miatt viszont két alkalommal is kivételt tettünk.
Tátrai Annamária, az ELTE adjunktusa és Gábos András, a TÁRKI vezető kutatója mutatta be az adatok torzulását. Rendhagyó módon a kutatók eredményeit egy-egy tényfeltáró cikkben is feldolgoztuk a laikus olvasók számára. A Válasz Online idézte Németh Zsoltot, a KSH korábbi elnök-helyettesét, aki szerint az adatok természetes módon nem állhattak így elő. Akkor a KSH közleményében „áltudományosnak” minősítette a Tátrai-Gábos szerzőpáros cikkét.
A kutatók azonban folytatták a munkát, cikkünk megjelenése után tudományos tanácskozáson ismertették eredményeiket. Júniusban pedig a Krekó Judittal, a HUN-REN Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont kutatójával, Huszár Ákossal, a HUN-REN Társadalomtudományi Kutatóközpont Szociológiai Intézetének tudományos főmunkatársával és Tomka Zsófiával, a TÁRKI kutatójával ötfősre kiegészült „kutatócsoport” ismét cikkel jelentkezett, a Rendszerszintű adatminőségi problémák az EU-SILC magyar jövedelmi adataiban (2014-2023) című írásában azt jelezve: a szegénységi küszöb fölötti kiugró értékek zömmel nyugdíjasoktól származnak. A mintába bekerült idős emberek bruttó jövedelme eltért egymástól, de
a nettójukat éppen annyival egészítették ki, hogy a szegénységi küszöb fölé kerüljön.
A „nyugdíjkiegészítést” pedig az adatbázis szerint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) „utalta ki” számukra. Eszerint a mintában szereplő nyugdíjasok több mint fele kapott volna pénzt a NAV-tól, és mindig pont annyit, hogy az átlökje őket a szegénységi küszöbön. Ha ez megfelelne a valóságnak, akkor az adóhatóság lenne a legnagyobb időseket segélyező szervezet Magyarországon.
De persze nem az.
A mai dupla tájékoztató éppen azért nagy jelentőségű, mert
a lapunkban publikáló kutatóknak sikerült elérniük, hogy a KSH korrigálja az adatbázisokat,
és ezek nyomán a szegénységi arányokat is, ami az EU nyomonkövetési rendszerének fontos része.
A hivatal nagyrevíziót végzett az EU–SILC-felvétel 2018 és 2023 közötti időszakra vonatkozó adatain, de a felülvizsgálatot a közleményük szerint „a sajtóban ebben a témában megjelent hírektől függetlenül” hajtották végre, azonban figyelembe vették „a felhasználóktól érkezett észrevételeket is”. Ennek eredményeként a KSH:
- finomhangolta a jövedelemadatok pótlási módszerét az eloszlás pontosítása érdekében – magyarán megszüntette a szegénységi küszöb feletti kiugrást, amely a Tátrai-Gábos tanulmány ábráin toronyszerű jelenséget idézett elő;
- a bruttósítási algoritmus pontosításával megszűnt a nettó és a bruttó jövedelmek közötti inkonzisztencia – magyarán az a képtelenség, hogy az adatfelvételbe kerülők meghatározó részének több lett a nettója, mint a bruttója.
A revízió eredményeként érdemben változott a szegénységi ráta: 2018-ban például 1,7 százalékponttal, 2019-ben 1,6 százalékponttal és 2021-ben 1,4 százalékponttal lett magasabb a korábban megadottnál. Ez szignifikáns eltérés, és 2018-ban olyan jelentős, hogy a korrekció mintegy 150 ezer fővel növelte meg a jövedelmi szegénységben élők számát.
Tátrai Annamária a kutatóknak szóló tájékoztatót követően azt közölte lapunkkal, örülnek, hogy a KSH foglalkozott a problémával, és kialakult egyfajta szakmai kommunikáció. Gábos András ezt ezzel egészítette ki: fontos, hogy a revízió megtörtént, a KSH azonban sajnálatos módon csak 2018-tól végezte el a revíziót, ezért úgy tűnik, mintha 2017 előtt minden rendben lett volna. „Mi viszont 2013-ig visszamenőleg találtunk hibákat. Így most a KSH adataiból az a látszat alakulhat ki, mintha 2018-ra szignifikánsan megnőtt volna a szegénység mértéke, különösen a gyerekszegénységé, ami nem magyarázható valós társadalmi folyamatokkal”– fogalmazott.
Kutatóként emiatt a törés miatt továbbra sem tudják megfelelően értelmezni a hazai szegénységi adatokat. A szerzők úgy látják, hogy a 2018 utáni adatok minősége javulhatott, de kutatóként számos további kérdésük van, amire reményeik szerint az adatok részletes vizsgálatával illetve a KSH-val való további kommunikációval kaphatnak választ.
Nyitókép: Balogh Zoltán / MTI/MTVA
Ezt a cikket nem közölhettük volna olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, a biztonságos, magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Paypal, utalás és más lehetőségek itt >>>
