Felforgatók… – Fleck és Lányi az új rendszerváltásról
Lányi András kezdeményezésére a hét elejétől rendszeres vitaestek sorozata indult a Kossuth Klubban szakértők részvételével, a cél pedig nem más, mint hogy kikristályosodjon az újabb rendszerváltás forgatókönyve, s jövőre meg is jelenjen egy kötet formájában. A Felforgatókönyv készítésének folyamatáról kérdeztük eheti podcastadásunkban az író-ökofilozófus ötletgazdát, valamint Fleck Zoltánt, aki a kezdeményezés jogi munkacsoportjában aktivizálta magát. Miért lesz ez több értelmiségi önképzőkörnél? Miért tartják forradalminak a helyzetet? Miért nincs igaza Magyar Péternek Fleck szerint abban, hogy a választási rendszer kérdése nem fontos? Stumpf András kérdez.
Az adás meghallgatható a fenti lejátszóra kattintva. Ha az nem jelenik meg, közvetlen link itt. Ha egyszerűen letöltenék az adásokat mp3-formátumban, ide kattintsanak! Ha telefonon keresztül csatlakoznának műsorunkra, a Spotify mellett iTunes-on, TuneIn Radio-n és Pocket Casts-on is megtehetik. Podcastunk RSS-csatornája ezen a hivatkozáson található. A podcast Youtube-on is fent van!
Részletek az adásból:
Lányi András: Az egész ország, mint egy góltotó játékban, izgatottan latolgatja, hogy mi lesz a jövő évi választások kimenetele. Holott ezt alig tudjuk befolyásolni. Majd leszavazunk valahogyan. Arról viszont nagyon kevés szó esik nyilvánosan, hogy milyen országot szeretnénk egy vágyott rendszerváltás után. Mindenki beszélget erről otthon, meg a szűk szakmai környezetében, de nem formálódik belőle közakarat. Arról igyekeztem meggyőzni barátaimat, hogy készítsük el az új rendszerváltozás forgatókönyvét, amelyet mi Felforgatókönyvnek nevezünk.
Fleck Zoltán: Örömmel csatlakoztam, mert láttam, hogy olyan kezdeményezésről van szó, amely a szokásosakkal ellentétben nem csupán egy szűk szakterület képviselőit vonja be a vitába, hanem átfogó tervet próbál készíteni az ország előtt álló feladatokról és azokra lehetséges megoldási javaslatokkal is előáll. Az én szakterületemen érdemes egyébként radikálisan fogalmazni, hiszen a NER szerves része a jogrendszer és az alaptörvény maga. Környezetvédelemmel, gazdasággal, kultúrával, a többi alrendszerrel pedig csak úgy lehet foglalkozni, ha foglalkozunk azzal is, milyen akadályok merülnek fel egy kormányváltás, rendszerváltás, forradalom, felforgatás után.
Lányi: A demokrácia ott kezdődik, ahol a közakarat formálja a politikát és nem fordítva. Azok a gondolkodó emberek a célközönségünk, akik a saját szakterületükön tudják, mi lenne jó, de nyilvános térben. Nem 12 pontot akarunk. Amiben mindenki egyetért, az közhely. Érdemes viszont leírni alternatívákat és érveket hozni pro és kontra, mindezt pedig nyilvánosan. Ha elfelejtjük ezt kinyilvánítani, ne csodálkozzunk, ha nem az lesz, amit akartunk. Ahol van egyetértés, ott egyértelmű javaslatokkal léphetünk fel, ahol meg alternatívák vannak, ott büszkén mutatjuk majd be, hogy vannak, akik így gondolkodnak, vannak, akik úgy, de a döntéshozó ezután már nem tehet majd úgy, mintha nem tudná a pro és a kontra érveket, akármelyik mellett dönt is.
Fleck: Az én területemen abban egyetértenek a szakértők, hogy komoly közjogi akadályok vannak. Ez lényeges szakmai és politikai kérdés is. Érdemes tudnia ezekről a választónak még a választás előtt. Azt elég jól tudjuk, mit okozott az Orbán-rezsim, azonban nem elégedhetünk meg egyszerű diagnózissal. Nem vagyok meggyőződve ugyanis arról, hogy a választók nagy része egyetért abban, hogy nem lehet hatékonyan működni hasonló autokratikus berendezkedéssel akkor sem, ha más veszi át a kormányrudat. Márpedig meggyőződésem, hogy nem lehet. Nem lennénk itt, ha csupán kormányváltás készülődne. Nagyobb a feladat. Ebben a közjogi rendszerben könnyen megakadályozza a NER maradéka a hatékony kormányzást, ha nem ők nyernek. A választást lehet, hogy meg lehet nyerni, bár ez sem bizonyos, de a hatékony kormányzásra ebben a berendezkedésben nincs esély. Nem szakmai szőrözésről van szó tehát, amikor erről beszélünk, hanem konkrétan az ország kormányozhatóságról.
Lányi: Vajon a diktatúra által hozott törvények keretei között meg lehet-e szabadulni a diktatúrától? Megáll-e a bíróság előtt a bűnszövetkezet vádja, a törvényes hatalommal való visszaélés vádja? Van-e az a független bíróság, amely képes dönteni erről? Csak ezután kezdődhetnek azok a kérdések, amelyekkel mi tulajdonképpen foglalkozni fogunk, hogy hogyan lehet helyreállítani a közalkalmazottak, köztisztviselők függetlenségét, hogy a döntési jogkörökből mi jusson az önkormányzatoknak, mi a szakhatóságoknak.
Fleck: Itt tényleg nagyobb dolgokról van szó a jognál, berendezkedéseknél, választási rendszereknél. Arról mondjuk, milyen iskolába járnak a gyerekeink. Hogy meghalni megyünk-e be a kórházba vagy meggyógyulni. Hogy pusztítjuk-e a környezetet vagy sem. Az a politikai szándék, hogy kaparintsuk meg a hatalmat, állítsuk vissza, ami érdekünkben áll, ami nem, azt meg hagyjuk úgy, ahogy van – ez nagy veszély ebben a régióban. Mi olyan országról álmodozunk, ahol az egyetemek, a civilek autonómiája adott, ahol nem lopnak a hatalmasok, ahol a kormányzóképesség adott, miközben a kormánynak vannak hatalmi korlátai. Hogy korlátozott kormányzással is lehet hatékonyan működni, az viszont ma sokak számára nem egyértelmű.
Lányi: Pedig csak úgy lehet.
Fleck: Az autokrációból a demokráciába való kilépés viszont, amely ehhez kell, forradalmi jelentőségű. Senki sem akarhatja, hogy vér folyjon, de a helyzet veszélyes.
Lányi: Nem fog vér folyni. Eddig még értelmes, tartalmi viták sem folytak nyilvánosan. Most ezen igyekszünk változtatni a Felforgatókönyvvel.
Ez az adás nem készülhetett volna el olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, a magyar fejlesztésű platformon! Paypal, utalás és más lehetőségek itt >>>
