Hajtóvadászat a gyermekvédelmi szakember ellen – feljelentették a hétfői interjúnk miatt
Beismeréssel felérő egész pályás letámadásba kezdett a gyermekvédelmi hatóság interjúalanyunkkal, Kuslits Gáborral szemben. Ahelyett, hogy belső vizsgálatot indított volna a fővárosi Tegyesz volt vezetőjének súlyos állításai nyomán, a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság (SZGYF) inkább feljelentést tett Kuslits ellen a Budapesti Rendőr-főkapitányságon. A vád rágalmazás, valamint a gyermekvédelmi jelzési kötelezettség elmulasztása.
Ahogy arról a Válasz Online-nak adott interjúban is beszámolt, Kuslits Gábor már 2020-ban bejelentést tett a rendőrségnek, amikor a gyermekvédelmi gyámok elkezdték hozni a híreket arról, hogy a Szőlő utcai javítóintézet igazgatója, Juhász Péter Pál fiatal lányokat és fiúkat hord ki a Zirzen Janka Gyermekotthonból prostitúciós célból. Kuslits korábban az RTL Klub Házon kívül című műsorában is elmondta, a rendőrségi bejelentést követően vele és a részletekről beszámoló gyámokkal titoktartási szerződést írattak alá, majd biztosították őket arról, hogy tudnak Juhász tevékenységéről, fedett nyomozást folytatnak az ügyben, és le fogják buktatni a férfit. Juhász Péter Pált, a Szőlő utcai javítóintézet igazgatóját és társát csak idén májusban tartóztatták le, emberkereskedelem és kényszermunka, valamint közfeladati helyzettel való visszaélés bűntettének megalapozott gyanúja miatt.
Nem Kuslits Gábor volt az egyetlen, aki jelentette a Juhász körül észlelt anomáliákat. Három hónappal ezelőtt Füssy Angélának egy másik gyermekvédelmi szakember arról beszélt, hogy 2013-14 környékén, miután egy kiskorú, 14 év alatti növendék jelezte, hogy Juhász és bűntársa szexuális szolgáltatásra kényszerítette, az ő intézményének vezetője is megpróbálta mozgósítani a rendőrséget Juhásszal szemben, sikertelenül. „Az intézmény akkori vezetője a számára biztosított lehetőséggel élve egy kerekasztal-beszélgetést tudott összehívni. Nagyon fontos információ, hogy ebben az időszakban még nem volt konkrét, meghatározott bántalmazási eljárásrend a gyermekvédelmi szakellátásban” – mondja a nevelő az interjúban.
A kerekasztal mellett ott ült a gyermekotthon, a fenntartó és a rendőrség képviselője, utóbbinak azonban a beszélgetés egy pontján megcsörrent a telefonja, majd felállt és azt mondta, leszóltak neki fentről, hogy ezt a beszélgetést zárja le és hagyja ott. A nevelő elbeszélése szerint később ez a rendőr állítólag azt mondta az intézményvezető telefonos érdeklődésére: nem sokkal nyugdíj előtt szeretné megtartani a rangját, ezért ne haragudjon, de nem indít eljárást.
Ennél azonban jóval régebben, 23 évvel ezelőtt, 2002-körül is érkezett már jelzés a Magvető utcai lakásotthon munkatársától. Reviczky Krisztina éppen éjszakás volt azon a napon, amikor Juhász Péter Pál, aki akkor a lakásotthon igazgatója volt, este tízkor váratlanul bejött az intézménybe, és kivitt magával egy Adrienn nevű kislányt. A nevelőtanár elmondása szerint a 13 éves kislány hajnalban került elő, a testén a tettlegesség nyomaival, és igen zaklatottan vágta be a nevelőotthon előtt Juhász autójának ajtaját. „Ne engem kényszeríts orális szexre, hanem az élettársadat!” – idézte finomítva a nevelő, amit a lány ezek után még telefonon mondott Juhásznak. Miután kiderült, hogy más éjszakákon is kiviszi a kislányt, Krisztina értekezlet összehívását kezdeményezte, ahová Molnár Lászlót Tegyesz-igazgatót is meghívta volna. Juhász megpróbált a lelkére beszélni, azzal érvelt az éjjeli kiruccanások mellett, hogy a terápiás beszélgetésekre csak „éjszaka nyílnak meg a lányok”. Krisztinát később áthelyezte a másik általa irányított intézménybe, az Erzsébet királyné úti otthonba. „Ki akarod rúgatni magad?” – szegezte a kérdést a nevelőnek az intézményi pszichológus, amikor látta, hogy továbbra is fut az igaza után. Két hónap leforgása alatt a harmadik telephelyre helyezték, ő mégis tovább ment, és jelentette a tapasztaltakat Molnár László igazgatónak, aki végül feljelentést tett.
A Magvető utcai otthon munkatársai vallomást tettek a XVII. kerületi kapitányságon, amelynek fel kellett terjesztenie az ügyet az ügyészséghez. Hogy a rendőrségen vagy az ügyészségen akadt-e el a dolog, máig sem tudni, csak annyi bizonyos, hogy végül nem történt semmi. A kollégák nem hagyták annyiban a dolgot, névtelen levelet írtak, amelyet a fővárosnak, a rendőrségnek, az ügyészségnek is elküldtek. Ennek hatására belső vizsgálat indult, amelyen Juhász és a kislány is mindent tagadott. Egy nyári tábor végén aztán, amikor ismét bejelentés érkezett arról, hogy „a Péter bácsi végig együtt aludt az Adriennel”, 2005-ben csendben megváltak tőle. Az akkori igazgató, Molnár László úgy gondolkodott, ha megint feljelentést tesznek ellene, és az bűncselekmény hiányában ismét eredménytelenül zárul, Juhász viszontperelheti az intézményt jó hírnevének megsértésére hivatkozva. Erre a presztízsveszteségre pedig nincs szüksége a Tegyesznek.
Mindezek tudatában tehát most azzal vádolni Kuslits Gábort, hogy elmulasztotta jelzési kötelezettségét – hogy rendőrségi feljelentés helyett rendőrségi bejelentést tett annak idején –, és úgy beállítani, mintha az (egyébként megtett bejelentésen) bármi múlt volna, álszent és cinikus lépés. Mindazonáltal egyértelművé teszi, hogy az SZGYF főigazgatója, Cséplőné Gönczi Veronika, akiről Magyar Péter néhány hónapja Juhász Péter Pállal közös fotót is posztolt, pontosan milyen motivációk mentén vezeti a magyar gyermekvédelmet.
A Kuslits ellen rekordgyorsasággal tett feljelentés egyértelműen a megfélemlítést szolgálhatja, másfelől azonban nyilvánvaló, hogy célja: a figyelemelterelés. A Mandiner szerző nélküli cikke (amely az exigazgatót alkoholistának, összeférhetetlennek bélyegezve karaktergyilkosságba kezd), a lapunkhoz befutó helyreigazítási kérelmek és az SZGYF közleménye mind azt szolgálják, hogy ne az interjú legfontosabb állításaiból adódó kérdésekről beszéljünk.
Arról ugyanis, hogy ki gyakorolt nyomást Dudás Zoltánra, aki főosztályvezetőként a szakmabeli kollégák többszöri figyelmeztetése ellenére kinevezte Juhász Péter Pált a Szőlő utcai javítóintézet élére. Hogy ki lépett közbe, amikor a rendőr felpattant a gyerekek védelmében összehívott kerekasztal mellől, és ki tehető felelőssé azért, hogy ez a „fedett nyomozás” a sorozatos jelzések ellenére ilyen elképesztően hosszan húzódott.
Kiknek és miért állt érdekében, hogy a társadalom legkiszolgáltatottabb rétegéhez tartozó gyerekek testével-lelkével való kereskedelem a sorozatos jelzések ellenére eddig tarthatott?
Amíg erre nem kap választ a magyar társadalom, addig nehéz lesz hinni abban, hogy a hatalommal szemben bárkit képes megvédeni a magyar rendőrség és az igazságszolgáltatás. Amíg Juhász Péter Pál nem kap megfelelő büntetést a tetteiért, nehéz lesz elhinni, hogy nem a hatalom emberei tettek korábban féket a nyomozásra. És ha Kuslits Gábornak bármi bántódása esik, amiért el merte mondani, mit tapasztalt a gyermekvédelem berkeiben, az csak arra lesz jó, hogy kétséget kizáróan tudhatjuk: azokat, akik most eljárást indítanak ellene, nem a történtek felderítése, a sérelmek kibeszélése, a gyermekvédelem megtisztítása motiválja. Hanem az, hogy fenntartsák a hallgatás kultúráját a gyermekvédelemben.
Nyitókép: Válasz Online/Vörös Szabolcs
Ezt a cikket nem közölhettük volna olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, a biztonságos, magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Paypal, utalás és más lehetőségek itt >>>
