Egymillióért szülni? Ezért döntenek így nők ezrei
Évente több ezer nő választja a magánszülészeteket. Miért fizetnek, ha az államiban térítésmentesen is azonnal ellátják őket? Miért törölték el a hálapénzzel együtt a szabad intézmény- és szülészválasztást? Miért mentek át a háborítatlan szülési módszert alkalmazó orvosok csoportosan a magánklinikákra? Miért nőtt kiugróan a császármetszések aránya? A Válasz Extra 10. adásában erről kérdezzük Bálint Balázs szülészorvost, korábbi országos szülész-nőgyógyász szakfelügyelőt. A podcast a Magyar Orvosi Kamarával partnerségben készült.
Az adás meghallgatható a fenti lejátszóra kattintva. Ha az nem jelenik meg, közvetlen link itt. Ha egyszerűen letöltenék az adásokat mp3-formátumban, ide kattintsanak! Ha telefonon keresztül csatlakoznának műsorunkra, a Spotify mellett iTunes-on, TuneIn Radio-n és Pocket Casts-on is megtehetik. Podcastunk RSS-csatornája ezen a hivatkozáson található. A podcast Youtube-on is fent van!
Részletek az adásból:
2021 elejétől büntethetővé vált a hálapénz elfogadása és adása is. Minden bizonnyal ez az Orbán-kormány legfontosabb egészségügyi intézkedése. Miért a szülészetre volt a legnagyobb hatása? És a középosztályhoz tartozó családok miért látják úgy, hogy szinte csak negatív következménye volt?
Bálint Balázs: Az átalakításnak van értelme, mert a paraszolvencia nem volt jó; hogy éjszaka be kellett választott orvosként rohanni a szülészetre, nem volt jó; ezzel érdemes volt valamit kezdeni, egyetértek. De pont ezt kellett vele tenni? Ezen a ponton vannak vitáink. Módom volt erről befolyásos emberekkel beszélni, meghallgatták az aggályaimat, nagyon kedvesek voltak, de ez lett a vége. Ilyen körülmények között nem tud létrejönni az a típusú szülészeti ellátás, amely egy szorosabb orvos-szülő nő, szülésznő-szülő nő kapcsolatra épül.
Mert első lépésként elveszett a választott orvos, majd a szabad intézményválasztás is? Vagyis a nők lényegében elestek annak a lehetőségétől, hogy kis kockázatú, komplikációmentes szüléseknél – és ebben az adásban csak ezekről beszélünk – eldönthessék, milyen szemléletű ellátást szeretnének?
Bálint Balázs: Elveszett a szabad szülésznőválasztás is. Az a baj ezzel, hogy az ellátás véletlenszerűvé válik. Lehet, hogy annak a nőnek pont olyan bábára és orvosi kísérésre van szüksége, mint akik éppen ügyelnek, és akkor nincs semmi baj. Ám az emberek és az intézmények ellátási színvonala is nagyon különböző.
Arra utal, hogy vannak orvosok, akik rutinszerűen végeznek császármetszést és gátmetszést?
Bálint Balázs: Igen, pedig a szülő nők egy része természetes szülést szeretne, nem akar gátmetszést, de persze azt senki sem szeretne. Kifejezetten rossz, ha rutinból történik. Egyes intézményekben mégis szinte rutinszerű ez az először szülő nőknél, és a többedszer szülőknél is. Akkor is vágnak, ha szakmailag nem feltétlenül szükséges, mert ez így szokás, ez a rend. Hatalmas különbségek vannak az intézmények között.
A nők pedig szenvednek ettől.
Bálint Balázs: Sokan nem érzik biztonságban magukat, mert nem tudják, milyen szemléletű, milyen habitusú emberek lesznek ott. Gyakran hallom: „minden rendben ment, de ilyen körülmények között soha nem szülnék még egyet”. Senkinek sem jó, ha az anyák emiatt nem vállalnak több gyereket. Egy nem reprezentatív kutatás szerint a megkérdezett nők 70 százaléka az szeretné, hogy legyen választott orvosa. Hány nőnek van jelenleg az állami egészségügyben? Nullának.
Senki nem fog éjjel, karácsonykor, hétvégén ingyen berohangálni egy szülő nőért külön díjazás nélkül, ehhez hozzátartozott a hálapénz, és az már nem adható. A magánklinikákon viszont megfizethetik ezt a szolgáltatást.
Bálint Balázs: Nemcsak a nők, sok orvos is kiment magánba. A Szent Imre Kórházban dolgoztam évtizedekig, senki nem maradt ott a csoportunkból, aki a családbarát szülészeti módszerrel dolgozott. Senki.
Durván visszaesett a szülések száma a legforgalmasabb fővárosi szülészeteken. Nem hiányzik ez a több százmilliós bevétel az amúgy is pénzhiánnyal küzdő nagy intézményeknek?
Bálint Balázs: Amikor megtiltották a szabad orvosválasztást, annyian jöttek a Szent Imrébe szülni, hogy roskadozott a rendszer. Akkor vezette be a kórház, hogy tervezetten csak az ellátási területéhez tartozókat fogadja. Ma már lenne szabad kapacitás, hiszen a szülések száma országosan is visszaesett.
Ha megnövekedett igény a családbarát szülészetek iránt, miért nem terjesztették ki a módszert, növelték meg a szülészeti osztályt?
Bálint Balázs: Egy kórház nem úgy működik, hogy csettintek egyet, és megduplázom a szülészeti kapacitásomat.
A magánban viszont meg tudták csinálni. Tegyük hozzá, hogy a közkedvelt állami szülészetek sem valami csodatévő helyek, csak közelebb állnak az Egészségügyi Világszervezet, a WHO évtizedek elvárásaihoz. Évtizedek óta ismertek ezek, miért állnak sok helyen még mindig olyan távol tőlük?
Bálint Balázs: Amikor 2019-ben a családbarát szülészeti eljárás irányelveit kellett megírni, akkor belecsempésztem a WHO irányelveit. A WHO javasolja a családbarát módszert, de nem teszi kötelezővé. Ha valaki négykézláb állva akar szülni, és holnaptól kötelezővé tesszük, hogy négykézláb szülhet, akkor egy csomó olyan szülészeten is így lesz ez, ahol még életükben nem láttak ilyet. Nemhogy nagyobb biztonságot nem kapnának, de még nagyobb bizonytalanságban éreznék magukat a nők.
Nem sokkal a szigorítások bevezetése óta csökkenni kezdett a születések száma. Az elmúlt négy évben miért nem vont le ebből valami tanulságot az egészségügyi kormányzat? Hány gyerek nem születik meg azért, mert egymilliót ki kell pengetni a családi kasszából?
Bálint Balázs: Ha orvost és szülésznőt is választanak, az inkább másfél millió forintba kerül, és mégis többen kifizetik ezt a pénzt, mert olcsóbbnak érzik hosszú távon, mint egy rossz szülésélmény feldolgozását. Sajnos, a rossz szülésélmények száma valóban több lett, mint volt.
A lakóhely szerint a nők odasorsolódhatnak egy 30 százalék alatti császármetszési arányú kórházhoz, de akár egy olyanhoz is, ahol 50 százalék feletti ez az arány. És ez egy hasi műtét, nem kis beavatkozás.
Bálint Balázs: Sok kórházban az a szabály: ha egyszer császár, mindig császár. Szomorú, mert nem kellene így lennie. A császármetszés után meg kellene próbálni a hüvelyi szülést, ennek a WHO ajánlása szerint 70–80 százalékos az esélye. Ez az arány a magyar körülmények között is megvalósítható lenne.
Ez az adás nem készülhetett volna el olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, a magyar fejlesztésű platformon! Paypal, utalás és más lehetőségek itt >>>
