Szó szerint elfogynak a kémiatanárok, ez már nemzeti sorskérdés – vendégünk Weiszburg Tamás és Szakmány Csaba [HetiVálasz 122] – Válasz Online
 

Szó szerint elfogynak a kémiatanárok, ez már nemzeti sorskérdés – vendégünk Weiszburg Tamás és Szakmány Csaba [HetiVálasz 122]

Borbás Barna
Borbás Barna
| 2022.05.05. | Podcast

A 2022-es felvételi eljárásban fizikaszakos tanárnak első helyen 22-en, kémiaszakosnak 25-en jelentkeztek. Nem elírás: ez az országos szám. Hogyan jutottunk idáig? Hogyan hat a tanárok elfogyása a nemzetgazdaságilag kiemelt fontosságú ágazatokra, mint a gyógyszer- és vegyipar? Az érettségik hetében összeültettük Szakmány Csaba kémia- és fizikaszakos tanárt (ELTE Trefort Ágoston Gyakorló Gimnázium) és korábbi interjúalanyunkat, Weiszburg Tamás professzort (ELTE TTK Környezettudományi Centrum), hogy a cselekvés lehetőségeiről és az új természettudományos képzés, a Z-szak körüli vitákról beszéljünk. Podcast.

Az adás meghallgatható a fenti Spotify-ablakra kattintva. Ha az nem jelenne meg, közvetlen link itt. Ha asztali számítógépen, laptopon hallgatnának minket, vagy egyszerűen letöltenék az adásokat mp3-formátumban, ide kattintsanak. Ha telefonon keresztül csatlakoznának műsorunkra, a Spotify mellett iTunes-onTuneIn Radio-n és Pocket Casts-on is megtehetik. Podcastunk RSS-csatornája ezen a hivatkozáson található.


Részletek a műsorból:

Szakmány Csaba társszerzője volt annak a Magyar Kémikusok Lapjában megjelent cikknek, melyből többek között az is kiderült, hogy a kémiatanár-hiány Nógrádban eléri a 70 százalékot. Hogy lehet ez?

Szakmány Csaba: Előfordul, hogy három iskolának vagy akár három falunak, városnak csak egy kémiatanára van. Ő hétfőn az egyik iskolában tanít, kedden a másikban, szerdán a harmadikban. Az adminisztráció alapján ez rendben van, papíron minden iskolában van kémia, holott nyilvánvaló, hogy ilyen esetben valódi pedagógiai folyamatok nem tudnak megvalósulni. Mert a tanár nincs ott délután, nem tud szakkört tartani, nem tud egy projektet csinálni a diákokkal, nem tudják őt hét közben megkérdezni. Bemegy, megtartja az órát, és hivatalosan ki van pipálva. […] Hallunk olyat is, hogy ahol nagy a hiány természettudományos kollégákból, ott mondjuk állandó helyettesként akár bölcsész vagy testnevelés szakos tanárt küldenek be, és akkor ő kénytelen megtartani azt az órát.

Nemcsak gyakorló pedagógusból van kevés, a képzőhelyekről is elfogytak a tanárjelöltek. Miért?

Weiszburg Tamás: A pénz óriási probléma, ennek rendezése kormányzati feladat. […] Ugyanakkor a pénz szükséges, de nem elégséges feltétel. Az önbecsülés máson is múlik. A pedagógusdinasztiáknak nem szabad lebeszélni a saját gyerekeiket vagy a tanítványaikat erről a pályáról! Én 42 év után is azt mondom, hogy pedagógusnak lenni jó.

Szakmány Csaba: Most már eljutott oda a helyzet, hogy nagyfokú, többszöröző béremelés nélkül a tanárok fogyása megállíthatatlan.

Nappali, osztatlan tanárképzésre, első helyen jelentkezettek számának alakulása 2019–2022 között biológiából, kémiából, fizikából, természettudomány-környezettanból, illetve az újonnan induló Z-szakra. Adatok forrása: felvi.hu. Az ábra forrása: Weiszburg T. – Gherdán J.

A felsőoktatási jelentkezés lezárult, zajlik az érettségi. Mennyien jelentkeztek idén a természettudományos tanárszakokra? Mennyien írták be az új képzést, a Z-szakot, melynek indulása kapcsány februárban nagyhatású interjút közöltünk?

Weiszburg Tamás: A fizika számai például nem nagyon változtak – ez egyben jó hír is, meg rossz is –, a tavalyi 24 után most 22-en írták be első helyre. Országosan. (Részletek a fent látható ábrán!)

Szakmány Csaba: Tegyük hozzá: 25-50 százalékos lemorzsolódás szokott lenni a képzés közben. És utána sem garantált, hogy mindenki a tanári pályára lép. Ha öt év múlva ebből a 22 fizika szakosból hatan-heten elkezdenek tanítani, annak már örülni kell.

Weiszburg Tamás: Biológiára idén 70-en jelentkeztek, de 2019 óta az első helyes jelentkezések száma itt megfeleződött. Ez nagyon erős jelzés. […] A most először meghirdetett Z-szakra összesen 57-en jelentkeztek, ebből 13-an írták első helyre. Hozzáteszem: a szak megalapításától kezdve mindenestül hat hét állt rendelkezésre, hogy megismertessük a képzést.

Miért érdeke a magyar gazdaságnak, hogy legyenek fizika- és kémiatanárok?

Szakmány Csaba: Egy országnak nem önmagában kémia- vagy fizikatanárokra van szüksége, hanem nyilván sok minden, például a gondolkodásfejlesztés mellett arra, hogy legyenek olyan vegyészek, biomérnökök és más szakemberek, akik részt vesznek akár a termelésben, akár a kutatás-fejlesztésben. Magyarország például szellemi hozzáadott értékkel tudna a világ élvonalába kerülni. Éppen ezért a Szabó Szabolcs Alapítvány – melynek munkájában én is részt veszek – fő és alapvető célkitűzése a hozzájárulás a tanár-utánpótlás biztosításához.

Weiszburg Tamás: Egy gyógyszergyárban is dolgoznak technikusok, szakmunkások, és az ő megfelelő hozzáállásuk és kompetenciájuk nélkül az üzem nem képes működni. Ezt csak azért mondom, mert nem csak az a 10 százalék számít egy átlagos iskolában, akik potenciálisan természettudományos irányba tanulnak tovább. Ha vidéken megnyit egy új vegyi üzem, oda minden szinten kellenek szakemberek, akiknek az általános természettudományos kompetenciáik megvannak. Ezeket csak egy jó tanár tudja biztosítani.

Szakmány Csaba: Nem véletlenül támogatják a Szabó Szabolcs Alapítványt a gazdaságunkban fontos szerepet betöltő nagy vegyipari cégek. Fölismerték, hogy az utánpótláshoz ez szükséges.

Weiszburg Tamás: Amennyivel sikerül a társadalom természettudományos műveltségi szintjét emelni, annyival fog jobban működni az ország.


Nyitókép: Weiszburg Tamás és Szakmány Csaba (fotó: Vörös Szabolcs)

Ez az adás nem készülhetett volna el olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, az új, biztonságos, magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Paypal, utalás és más lehetőségek itt >>>