Jön a kötelező oltás? Nehéz idők várnak az oltatlanokra

·2021.09.14

A múlt héten jóval kevesebb fertőzés történt, mint egy évvel ezelőtt ilyenkor, viszont kétszer annyi ember halt meg koronavírusban most, mint 2020 szeptemberének második hetében. Kijózanító számok, pedig nálunk még be sem lobbant a járvány újabb hulláma. A világ számos országában úgy próbálják megfékezni a vírus terjedését, hogy a korlátozásokat csak az oltatlanokra terjesztik ki, vagy egyszerűen kötelezővé teszik az oltást, mint az Egyesült Államokban és Olaszországban tervezik. Mi miért nem gondolkodunk ebben? Van elég vakcina, miért nem védjük meg vele a lakosságot? Öt érv a kötelező oltás mellett és öt ellene.

Tavaly szeptember második hetében 3922 új fertőzött volt Magyarországon, akkor egy hét alatt 60 százalékkal nőtt az új esetek száma. Idén kevesebb az új eset, múlt héten 1917 új koronavírusost regisztráltak, a növekedés 31 százalékos az előző héthez képest. Az oltások működnek, a számok azt jelzik: a delta variáns egyelőre nem robbant be nálunk és a visegrádi országokban sem. 

Ám ha közelebbről nézzük az adatokat, más következtetésre jutunk. Tavaly ilyenkor 13 ember halt meg egy hét alatt a koronavírussal összefüggésben, ezen a héten viszont 28. Egy éve ilyenkor egy hét alatt összesen 1374 napot töltöttek magyarok kórházban, idén 1651-et a vírus miatt. (A Nemzeti Népegészségügyi Központ naponta hozza nyilvánosságra a kórházban és lélegeztetőgépen levők számát, ezt összesítjük.) Tehát idén kevesebb igazolt esetből több a súlyos állapotú beteg. Tavaly egy hét alatt 87 napot töltöttek lélegeztetőgépen a koronavírussal összefüggésben, idén 208-at. Közel két és félszer annyit. Ám tavaly egyetlen ember sem volt beoltva, idén viszont közel a lakosság 70 százaléka már kapott legalább egy oltást. Hogyan halhatnak meg mégis többen most?

A magyarázat egyetlen szó: delta. 

A delta variáns ennyivel fertőzőbb, és súlyosabb tüneteket is okoz. A két év között van egy fontos hasonlóság is: az országnak tavaly ősz elején nem volt „járványtudata”, és most sincs. Az iskolás gyerekek között sok a torokfájós, náthás, de a szülők elvétve gondolnak koronagyanúra. Pedig a delta világszerte a gyerekeknél támad leginkább. Egyre több állam oltatja be a tiniket, hogy az iskolai járványkitörések számát csökkentse, és fenntarthassa a személyes jelenlétet az oktatásban. Néhány héttel a tanítás megkezdése után több országban már több ezer, vagy több tízezer új esetet regisztrálnak naponta.

S mivel a kórházban kezeltek nagy része oltatlan, egyre többször jön szóba a kötelező oltás bevezetése. Először Mario Draghi olasz miniszterelnök vetette fel, hogy nem lesz apelláta, mindenkinek el kell fogadnia a vakcinát. Az olasz tervek szerint az idősek felől haladnak majd a fiatalabbak felé a kötelező oltásokkal. Majd Joe Biden amerikai elnök dobott követ az állóvízbe. Az utóbbi időben az Egyesült Államokban is csak kevesen oltatják magukat, ezért az elnök azt vetette fel, hogy a száz főnél többet foglalkoztató vállalatok munkavállalói számára kötelezővé tehetik az oltást. A republikánusok felhorgadtak, bejelentették, hogy bíróságra viszik az ügyet. Magyarországon A Mi Hazánk Mozgalom szervezett tüntetést az oltás kötelezővé tétele ellen, pedig nálunk egyelőre csak az egészségügyieknél írták ezt elő. A nővérek körében sokan azt tervezik, inkább elhagyják a pályát, de nem engedik beoltatni magukat.

A nyár elején megszüntetett korlátozásokat a kormány egyelőre nem akarja visszahozni, de egyes intézmények maguktól hoznak intézkedéseket, most éppen a felsőoktatási kollégiumok egy része jelentette be, hogy védettségi igazolás nélkül nem fogad hallgatókat. A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság útját állná ennek, ugyanis Péterfalvi Attila hivatala szerint a védettségi igazolvány személyes adatot tartalmaz, amelynek kezelésére az oktatási intézményeknek vagy éppen a színházaknak nincs állami felhatalmazásuk. Ha nincs állami korlátozás, nem ellenőrizhetik a védettségi igazolvány meglétét, vagy annak hiányát. Csak akkor tehetnék ezt meg, ha az állam valamilyen általános korlátozó intézkedést vezetne be. Egyelőre nálunk ennek nyoma sincs, nem úgy, mint Európában. Ám ameddig az előző járványhullámoknál a kormányok főként az egész népességet érintő korlátozásokat terveztek, most másban gondolkodnak. Kötelező lehet az oltást? Vagy más módszerekkel érik el, hogy az emberek elfogadják a vakcinát? Íme a legfontosabb érvek mellette és ellene.

1. érv a kötelező oltás mellett – A delta ereje

A delta variáns mindenhol új helyzetet teremtett, ahol már belobbantotta a járványt. Mi még a negyedik hullám elején járunk, abban a szakaszban, amikor hetente 30 százalékkal nő a fertőzöttek száma. Alattomos érték, mert nem tűnik fel az átlagemberek számára, viszont hétről hétre ismétlődve megroppanthatja az egészségügyi ellátórendszert. 

A delta két okból is veszélyes. Egyrészt sokkal fertőzőbb, mint a korábbi változatok, egy ember akár nyolc másiknak is átadhatja a vírust. Közöttük sokkal több a láthatatlan fertőzött, akiről senki meg nem mondaná, hogy terjeszti a kórokozót. A fertőzöttek egy része úgy érzi, kicsit megfázott: náthás, fáj a torka, a feje, de semmi komoly, eszébe sem jut teszteltetni magát. Pont ez a veszélyes, és a rejtőzködő vírushordozók magas száma átalakította a világ védekezését. Ausztrália egészen eddig a koronavírussal kapcsolatos zéró tolerancia elvét vallotta, elég volt egyetlen fertőzött és egy-egy várost több napi karanténra ítéltek. Ennek azonban vége, a legjobb járványügyi rendszer sem képes ugyanis a láthatatlan fertőzések magas száma mellett elvágni a fertőzési útvonalakat. A magyar járványügy már a második-harmadik hullámban sem volt felkészült a tömeges kontaktuskutatásra, most a világ többi része is elveszíti ezt a képességét. 

Közben fel kellett adni azt az illúziót, hogy az oltásokkal kiirthatjuk a koronavírust.

A legátoltottabb államok példája azt mutatja meg, hogy még feltartóztatni is nehéz a terjedését. Az Egyesült Királyságban napi 37 ezer új fertőzöttet regisztrálnak, Izraelben közel hétezret. Szerencsére az oltottak közül sokkal kevesebben kerülnek kórházba, vagy lesznek súlyos betegek. Furcsa ellentmondás, hogy amikor még 90 százalék feletti hatásosságúak voltak a vakcinák – a korábbi vírusváltozatok ellen –, senkinek sem jutott eszébe kötelezővé tenni az oltásokat. Most, amikor a delta ellen már kevéssé védenek, egyre több ország fontolgatja, hogy részben vagy egészben kötelezővé teszi őket, ugyanis ez a legjobb módszer ugyanis arra, hogy a kórházak túltelítettségét megakadályozzák. 

1. érv a kötelező oltás ellen – Még nincs végleges engedélye

Az Egyesült Államokban a Pfizer már végleges engedélyt kapott, ám Európának még csak vészhelyzeti használati engedéllyel rendelkező vakcinái vannak. A lassú és bonyolult gyógyszer-engedélyezési procedúra ideje alatt sokan meghalnának, a sürgősségi engedély megadásának kockázata pedig sokkal kisebb, mint az engedélyezés elhúzódásáé. Az Egyesült Államokban az oltás kötelezővé tétele a nagyobb vállalatoknál csak azután jött szóba, hogy augusztus 23-án megszületett végleges engedély a Pfizer készítményekhez. Olaszország pedig akkor vezetné be a kötelező oltást, ha az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) is kiadja az első végleges dokumentumot. Jelenleg négy gyártónak van ideiglenes engedélye Európában, a leghamarabb a Pfizer kaphatja meg a végleges pecsétet.

Rendvédelmi dolgozók koronavírus elleni oltásra érkeznek a milánói Fiera kereskedelmi központban létesített oltóközpontban 2021. február 18-án (fotó: MTI/EPA-ANSA/Andrea Fasani)

2. érv a kötelező oltás mellett – Ha mindenki oltatná magát, kisebb lenne a kórházak terhelése

Az Egyesült Királyság friss adatai szerint az első hét hónapban 100 koronavírusban meghalt személy közül csak egy volt duplán oltott. Az Office for National Statistics közlése szerint az oltás hatásosan véd a fertőzés legsúlyosabb következményeitől. Jó hírek, mert ha a koronavírus az oltásoknak köszönhetően elveszítené a halálos jellegét, megszabadulhatnánk a korlátozásoktól, amelyekre azért volt szükség, hogy megvédjük a közösségeinket a kórházak túltöltöttségétől.

Sokan érvelnek azzal, hogy az egészségünk védelme a magánügyünk, senkinek nincs köze ahhoz, oltatjuk-e magunkat, vagy sem. Valójában a járvány mindig is közösségi ügy volt, hiszen a betegséget egymásnak adjuk át. A vírushordozó hiába mondja, hogy ez a magánügye – ahogy ráköhint valakire, rögtön közösségi ügy lesz belőle. 

Az egészségügy – helyesen – az oltásszkeptikus és a vírustagadó fertőzötteket is ellátja. Még akkor is, ha a döntésükkel feleslegesen terhelik a végeláthatatlan várólistákkal birkózó kórházakat, szakrendelőket. Ha az oltás kötelező volna, kevesebb lenne a súlyos, életveszélyes állapotú koronás, több hely maradna az intenzíveken, több műtétet tudnának bevállalni, gyorsabban fogynának a várólisták. A kötelező oltásnak komoly társadalmi haszna volna. 

2. érv a kötelező oltás ellen – Kinek tegyük kötelezővé?

Heteken belül már ötéves kortól adhatóá válik a Pfizer vakcina, vagyis nagyjából 4-500 ezer gyermek kivételével a teljes magyar népesség olthatóvá válik. Ha figyelembe vesszük, hogy lehetnek olyan beteg emberek, akik nem részesülhetnek oltásban, akkor is legkevesebb 9 millió ember kaphatja meg a védőoltást. Eljött a pillanat, hogy az egész népesség számára kötelezővé tegyék az oltást? Vagy csak az időseknek, akik számára a vírus tényleg halálos veszedelem? Hol húznák meg a határt, és miért éppen ott? Köteleznék a tizenéveseket is, akik számára az oltás mellékhatásai gyakran kellemetlenebbek a fertőzés enyhe formájánál? 

Nem egyszerű kérdések ezek, hiszen a negyedik hullám tömegesen fertőzi meg a gyerekeket és a nagyon fiatalokat, ők robbantják be a járványt, viszik haza az iskolából a vírust a családjuknak. A gyerekek többségénél nem alakul ki súlyos szövődmény, az idősekbbeknél viszont gyakran életveszélyes állapotot okoz a vírus. 

Amerikában a gazdaságossági szempontokat vettek figyelembe, amikor a nagyobb cégeket védenék a kötelező oltásokkal egy helyi járványkitöréstől. Az olaszok viszont a legidősebbeknél kezdenék a kényszervakcinálást. Kétségkívül ennek lehet a legnagyobb hatása, mert a jelenlegi járványhullámban is elsősorban idős emberek halnak meg. Magyarország ezen a téren az egyik legsérülékenyebb Európában.

3. érv az oltás mellett – Elég a lezárásokból!

A tavalyi év nagy részét az emberek az otthonukba zárva töltötték, videón értekeztek, tanultak, mert a fizikai kontaktus túl kockázatos volt. A következmények drámaiak: óriási gazdasági visszaesés, szorongó felnőttek, az iskolából kieső, lemaradó gyerekek.

hirdetés

A helyzet mára megváltozott, az oltásnak és az oltási igazolványoknak köszönhetően esély van arra, hogy idén ősszel már nem kell durva korlátozó intézkedéseket bevezetni. Legalábbis azokon a területeken, ahol az átoltottság elérni a 80-90 százalékot. A vakcina kötelezővé tételével ez az arány könnyen elérhetővé válna. A társadalom alapvetően szabálykövető tagjai elindulnának az oltópontokra. Egy szinte teljesen átoltott népesség akkor is ellen tud állni a delta variánsnak, ha az nyolcszor fertőzőbb a tavaly karácsonykor elkezdődött harmadik hullám kórokozójánál. 

A koronavírus elleni EMA engedéllyel rendelkező oltóanyagok a delta ellen 60-90 százalékos hatékonyságúak, erős védelmet nyújtanak. Mindez lehetővé teszi, hogy az oltottak számára ne vezessenek be korlátozásokat (legfeljebb maszkviselést), még akkor sem, ha sok helyen egyébként nagyon magas a fertőzöttek száma. 

3. érv a kötelező oltás ellen – Az olcsó teszteket sem használjuk ki

Nem a koronavírus miatt zárta le határait a fél világ, vezetett be kijárási korlátozást, tiltotta meg az étterembe járást, tett lakatot a mozik kapujára. Hanem miért? Az általa okozott súlyos betegségek magas aránya miatt. Tavaly ez a két dolog még ugyanazt jelentette, ma már nem. Az oltásnak köszönhetően a koronavírus nem feltétlenül okoz nagy számban súlyos betegségeket.

Ám a védekezésnek nem az oltás az egyetlen eszköze, segíthet a tesztelés is, és ezen a téren jelentős az elmaradásunk. 

A világot ugyanis az elmúlt egy évben ellepték az olcsó, felhasználóbarát antigéntesztek. A delta variáns gyakran okoz – főleg kezdetben – banális tüneteket, sokan nem hívják egy kis torokkaparás miatt a háziorvosukat, hogy az mentőt küldjön a lakásukra a tesztekkel. Nyugaton a kormány és az önkormányzatok ingyenes tesztekkel segítik a lakosságot, de a kereskedelemben is kaphatók ilyenek néhány száz forintnak megfelelő összegért, és ezekhez nem kell egészségügyi szakdolgozó segítsége, mert elég csak az orrlyukba felnyúlni a mintavételi pálcával. A magyar lakosság viszont ötezer forint alatt nem tud tesztlehetőséghez jutni, így reggel nem tudja eldönteni, a gyerek azért köhög-e, mert megfertőződött, vagy csak náthás. S mivel a tüneteket nem ítélik olyan súlyúnak, tünetes gyerekek százai ülnek az iskolapadokban, és viszik haza a fertőzést. Ám amíg ilyen olcsó megoldások nem elérhetőek Magyarországon, hogyan lehetne kötelezővé tenni a védőoltást? 

4. érv a kötelező oltás mellett – Ma is vannak kötelező oltások

Az egészségügyben számos kötelező oltás létezik, a gyerekeinket ezek segítségével védjük meg a fertőző betegségektől, és mi magunk is kötelezően kaptuk a vakcinákat. Ha gyerekként lehet valakit kötelezően oltani, miért ne lehetne felnőttként? 

4. érv a kötelező oltás ellen – Az oltásszkeptikusok magas aránya 

A legtöbb ország oltási kampányának kifulladásával küzd. Hiába van elég és jó minőségű oltóanyag, az emberek nem jelentkeznek érte. Miért? Mert sokak számára az oltással kapcsolatos álláspont valójában nem az oltásról, az ezzel kapcsolatos tudományos bizonyítékokról szól, hanem az egyén autonómiájáról, a döntési képességéről és végső soron saját magáról. Az oltás elfogadása főként iskolázottsági kérdés, minél magasabb képzettségű lakossági csoportokat nézünk, annál kisebb lesz körükben az oltásszkeptikusok aránya. 

Kötelezővé tenni jogi úton lehetne, de hogyan lehet előírni valamit, amire a lakosság 30 százaléka önként nem kapható?

Milyen büntetést helyezzenek kilátásba? Nyilván senkit sem fognak lekötözni és úgy megszúrni, ez akár erőszakos tüntetéseket is kiválthatna. Milliókat nem lehet elzárni, nincs annyi börtön. Nem lehet kivezényelni melléjük kényszeroltókat, mert nincs annyi kényszeroltó. Pénzbüntetést rendeljenek el? Ekkora tömegnél nehéz behajtani. Egyik alternatíva sem egyszerű – milliók normáival ellentétes döntést lehet ugyan hozni, végrehajtani viszont nem lenne egyszerű. 

5. érv a kötelező oltások mellett – Az oltottak önvédelme

Persze az oltást nem csak központi verdikttel lehet kötelezővé tenni, hanem azzal is, hogy más szabályokat hoznak az oltottakra és az oltatlanokra. Ausztriában például nem kötelező az oltás, de még a teraszokra sem lehet kiülni védettségi igazolvány nélkül, be sem engedik az embereket. Európa számos pontján kötik oltáshoz az éttermekbe való betérést.

Ételt visz ki az asztalokhoz egy pincér a Schweizerhaus sörkertben a bécsi Práterben a koronavírus-járvány miatti korlátozások enyhítésének első napján, 2021. május 19-én. Az éttermek és rendezvények fogadhatnak negatív koronavírus-teszttel vagy olyan hivatalos igazolással rendelkező vendégeket, amely bizonyítja, hogy az illető megkapta a koronavírus elleni oltást vagy átesett a fertőzésen (fotó: MTI/EPA/Christian Bruna)

A franciáknál sem kötelező az oltás, csak éppen százezrek nem állhatnak munkába, nem szállhatnak fel tömegközlekedési eszközökre enélkül. Világszerte tüntetnek a védettségi igazolvány ellen, amely ugyan nagyobb szabadságot hozott az oltottak számára, a többieknek viszont fenntartja ugyanazokat a korlátozásokat, amelyek a korábbi járványhullám idején érvényben voltak. A nem oltottak számára ez a különbségtétel elfogadhatatlan, jelentős társadalmi feszültséget okoz mindenhol, ahol korlátozásokat vezettek be. 

5. érv az oltás kötelezővé tétele ellen – Az oltás kopása, a társadalom járványfáradtsága

A védelmi igazolványok bevezetése idején azt reméltük, hogy az oltás évekre védetté tesz. Mára kiderült, hogy a vakcina hatása már fél év alatt is erőteljesen kopik, főként az időseknél sok az úgynevezett áttöréses fertőzés, amikor a vírus átjut az oltás védelmi falán. 

Vagyis nem volna elég egyszer kötelezővé tenni az oltást, hanem akár félévente az ismétlő dózisok beadatását is elő kellene írni. Például a Pfizernél az 50 éven felülieknél fél évente ismételtetni kellene. Mi a helyzet a fiatalabbaknál? Sok információnk még nincs erről, ahogy arra sincsenek populációszintű mérések, melyik oltás mikor fárad el. Elképzelhető lenne, hogy minden életkorban és vakcinánál, sőt mutánsnál más lenne a védettségi igazolvány érvényességi ideje?

Nem tudjuk, az viszont bizonyos, hogy Magyarországon alig több, mint félmillió ember adatta be eddig a harmadik oltást, miközben idős emberek millióinak lenne szüksége rá. A népesség kifáradása, az oltási apátia sem kedvez az ismétlőoltások kötelezővé tételének. 

A franciák a gordiuszi csomót úgy vágják át, hogy az oltást azok számára teszik kötelezővé, akik ügyfelekkel, vendégekkel kerülhetnek kapcsolatba a munkájuk során, emellett elfogadják a tesztet, vagy a nem túl régi fertőzés tényét is, vagyis a természetes védettséget. 

Európában leggyakrabban az egészségügy, az idősgondozás, a katasztrófavédelem terén valamint az oktatásban írják elő a kötelező oltást, és ez is rendkívüli ellenállást váltott ki. A negyedik hullám a fiatal, oltatlan lakosságot támadja tömegesen, és ez azt jelzi (vagy jelezheti), hogy az idősebb, oltott generációknál nem tud olyan könnyen betegséget okozni.

Az oltás tehát reményt ad a szabadság megőrzésére, és a korábbi tömeges halálozás megelőzésére, ezért is próbálják a nyugati politikusok minden létező formával rábírni a lakosságukat a védekezésre. 

A védettségi igazolásnak persze vannak korlátai. Ha az állam nem teszi kötelezővé az oltást, akkor az igazolvánnyal nem rendelkezőket nem lehet kitiltani az élelmiszerboltokból, mert a bevásárlás nélkülözhetetlen a mindennapi élethez. Moziba nem kell feltétlenül menni, de tejet, zöldséget, kenyeret vásárolni kell.

Magyarországon a negyedik hullám elején a fiatalok járványát látjuk, közöttük nagyon sok a fertőzött, az áldozatok azonban továbbra is idős emberek. A nyolcvan feletti lakosság minden negyedik tagja oltatlan, védtelen a deltával szemben. Megvédheti-e egy közösség azokat a tagjait, akik saját maguk nem szeretnének védekezni? Egy választási évben aligha vállal fel a kormányfő ilyen kockázatos lépést, de a később hozzánk érő járványhullám még ad néhány hetet, hogy ezeken a kérdéseken átrágjuk magunkat.


Nyitókép: oltáshoz előkészítik a kínai Sinopharm koronavírus elleni vakcinát a sajószentpéteri Dr. Csiba László Integrált Szociális Intézményben 2021. augusztus 31-én (fotó: MTI/Vajda János)

Ezt a cikket nem közölhettük volna olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, az új, biztonságos, magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Részletek >>>

Kategória: Induló