Tömegek fizetnek ellenanyag-vizsgálatért oltás után – pedig 60 alatti egészségeseknek felesleges

·2021.05.18

Tömegesen kérik az emberek az oltás után az ellenanyag mérését, hogy megtudják, kialakult-e a szervezetükben az immunvédelem. Mi ez? Ostoba divat vagy tudatos válasz arra a jelenségre, hogy egyik vakcina sem százszázalékos hatékonyságú, a kínai oltóanyagról pedig nem tudjuk, hogy időseknél milyen szintű védelmet nyújt? A Válasz Online kérdések özönét zúdította a magyar immunológia négy jeles képviselőjére, hogy segítsen eligazodni az ellenanyag-dzsungelben.

Kovácsék először örültek, amikor a két nagyszülő megkapta a kínai oltást, és semmilyen mellékhatás nem jelentkezett náluk. „Meg sem éreztem” – mondta Kovács Mihály. „Még a helye sem látszott” – dicsekedett a felesége. Milyen erős a szervezetük! Azután beoltották András fiukat Szputnyik V-tel, és akkora duzzadt vörös folt keletkezett a karján, mint a tenyere, napokig borogatták és még egy hónap múlva is érezte a helyét. A menyük belázasodott az AstraZeneca oltásától, és napokig fémes ízt érzett a szájában. Végül az unokájuk, Lilla elcsípett egy Pfizer-oltást, és a vékony egyetemistának 38 fokos láza lett. Ekkor kezdtek gyanakodni: talán a nagyszülőknél azért nem jelentkezett oltási reakció, mert nem reagált az immunrendszerük a vakcinára? Bejelentkeztek egy ellenanyag-vizsgálatra. Az eredmény nem nyugtatta meg őket. Az idős férfi szervezetében nem találtak ellenanyagot. A feleségénél azonban igen. Számos ismerősük járt hasonlóan, de igazán akkor zavarodtak össze, amikor az ellentmondó sajtóhíreket olvasták. Mit jelent mindez? Esetleg csak azt, hogy túl korán kérték a vizsgálatot? Mi a különbség az ellenanyag és a sejtes immunitás között? Miért a kínai vakcinánál vetődik fel leggyakrabban ez a téma? A Válasz Online négy professzorhoz jelentkezett be immunológiai korrepetálásra. Nem egészen azokat a válaszokat kaptunk, amire vártunk.

×××

Mi kell az immunvédelemhez? 

Jó vakcina és jó immunrendszer – mondja erről Duda Ernő, a Szegedi Tudományegyetem emeritus professzora. A kiindulópont, hogy olyan védőoltás, amelyik minden beoltottat megvédene, sajnos nem létezik. A jelenlegi leghatékonyabb oltások 90-95 százalékosak, közel ötmillió oltottnál már százezer számra fordulhat elő, hogy valakiben nem termelődik ellenanyag. A Sinopharm hatékonyságát 75-85 százalék között adják meg, az arányokra így kell tekinteni.

Mitől függ, hogy az egyik embernél kialakul a védelem, a másiknál pedig nem? 

Legfőképpen az emberek életkorától, minél idősebb valaki, a nagy átlagot tekintve annál gyengébben működik az immunrendszere. Falus András akadémikus arra emlékeztet, hogy az influenza elleni védőoltásnál a nagyon idősek számára ezért más technológiával készült, négyfázisú vakcinát ajánlanak, mert számukra a hagyományos, inaktivált vírust tartalmazó oltóanyag gyakran nem elég hatásos. (A Sinopharm oltóanyaga is így készül.) Az immunhiányos betegségek szintén ronthatják az oltás hatásosságát, ahogy egyes gyógyszerek, például a szteroidkezelések is. Szakértőink egyetértenek abban, hogy az ellenanyag-vizsgálatot felesleges mindenkinek kérni, azoknál lehet indokolt, akiknek például a fenti okokból gyengébb az immunrendszerük. 

Miért néznek másként a kínai oltásra, mint az összes többire? Ez politika?

Nem, ebben a cikkben (ha kibírjuk), nem politizálunk. A gyártási technológiai a meghatározó. A Sinopharm oltóanyaga az egyetlen, Magyarországon alkalmazott vakcina, amely teljes, inaktivált vírust tartalmaz. Ez egy hagyományos eljárás, sokan éppen ezért választották ezt az oltást, mert kipróbáltnak tartják. Viszont van egy hátránya, amit az immunológiai tankönyvek így fogalmaznak meg: „Elölt kórokozók és tisztított antigénjeik elsősorban antitest-termelést váltanak ki.” Vagyis sejtes immunitást nem hoznak létre. Ha tehát valakinél nincs ellenanyag, akkor baj van. 

A tankönyvi idézet azért nem igazán pontos, mert gyenge sejtes immunitást azért ezek az oltások is kiválthatnak, és ma már létezik inaktivált koronavakcina, amely kifejezetten jól teljesít ezen a téren is. Csak az nem a kínai: az indiaiaknak van olyan oltóanyaguk, amely erős sejtszintű immunitást is képes kiváltani. Az tehát lényegében egy „felturbózott kínai”. 

Hogyan érték ezt el? Mi a különbség?

Az úgynevezett adjuváns, ami egy kísérőanyag és az antitestválaszt segíti. Az indiaiak újítottak, a Sinopharm azonban tényleg hagyományos oltás, hagyományos technológia, hagyományos adjuvánssal. Egy alumíniumsót használnak, amely az ellenanyag-képződést segíti, a sejtes immunitást kevéssé. Szóval, a kínai oltásnál tényleg kulcsszereplő az ellenanyag.

Álljunk meg egy pillanatra! Sejtes immunitás és ellenanyag? Ezek szerint az ellenanyag nem sejt? Akkor micsoda?

De sejt, valóban pontatlan a megfogalmazás. Falus András szerint a helyes kifejezés sejtközvetített immunitás és antitest mediált immunitás lenne, de ez így túl hosszú, ezért fogalmazunk (továbbra is) slendriánul. 

Mi a különbség sejtes immunitás és az ellenanyag között? 

Mindkettő elválaszthatatlanul az immunrendszerünkhöz tartozik, egy rendkívül bonyolult, kölcsönösen szabályozott szisztéma része. Végletesen lebutítva: az ellenanyag már viszonylag rövid távon és könnyen kimutatható, a sejtes immunitás viszont hosszabb távon is jelen lehet, amikor már alacsony az ellenanyagszintje. Mindkettő „emlékszik” a kórokozókra, és riasztja a szervezetet, ha valami baj van. 

Hogyan kell megméretni ezek szintjét? 

Ha valaki szeretné megnézetni az ellenanyag-termelését, akkor neutralizáló ellenanyagszintet kell méretni. 

Gyorsteszttel?

Nem, laboratóriumban könyökhajlatból vett vénás vérből. A sejtes immunitás meglétét ennél sokkal komolyabb költséggel, speciális laboratóriumban tudják detektálni. Az ellenanyag-vizsgálat Magyarországon fizetős, esetleg immunhiányos betegek próbálkozhatnak a társadalombiztosítás terhére. 

Mikorra időzítsük a vizsgálatot? 

Semmiképpen ne az első oltás utánra. A második oltást követő két-három hét előtt felesleges kérni, mert még nem alakul ki a védettség.

Alkalmazottak állnak a Sinopharm kínai állami gyógyszergyártó leányvállalataként működő China National Biotec Group (CNBG) pekingi vakcinacsomagoló üzemében 2021. február 26-án. (Fotó: MTI/EPA/Roman Pilipej)

Létezhet olyan, hogy egy oltás után nincs kimutatható ellenanyag, de sejtes immunitás azért igen? 

Nos, éppen erről folyik eléggé átpolitizált vita. Mi most a rövid távú eredményekről, a második oltás beadása utáni egy-két hónapról beszélünk. Pusztán szakmai alapon kiválasztott szakértőink ezen a ponton nem értenek egyet. 

Jankovics István, a tisztiorvosi szolgálat korábbi járványügyi főosztályvezetője, az influenza elleni oltóanyaggyártás egyik vezető szakértője, aki jelenleg is laboratóriumi gyakorló szakember, és saját kezével végzi az úgynevezett ELISA vizsgálatot, azt mondja:

a vírusspecifikus ellenanyagok detektálási szint alatti értéke a kínai oltásnál sem jelenti a védettség hiányát. (Magyarán, ha nincs ellenanyag, attól még lehet védettség.) 

A többi oltóanyagánál pedig publikált adatokkal is rendelkezünk, hogy létezhet sejtes védelem, akkor is, ha az ellenanyagszint alacsony, és Jankovics szerint ez a kínai oltóanyagnál is így van. (Csak nem vizsgálták, illetve még nem publikálták az eredményeket). Mégpedig azért, mert a teljes inaktivált vakcinában ott a vírus RNS-e, amelynek önmagában van egy riasztási funkciója a szervezetben.

A másik négy szakértő nem ért egyet a kínai oltással kapcsolatos megállapítással. 

Sarkadi Balázs akadémikus azt mondja: aggódni kell, ha nem keletkezik antitest. Különösen a kínai vakcinánál, amely sokkal kevéssé vált ki sejtes immunválaszt a többi oltóanyaghoz képest. A professzor felhívta rá a figyelmet, hogy erről szakirodalmi közlés is van. A Lancet című tudományos folyóiratban maguk a kínaiak publikálták, hogy az eddig megismert klinikai egyes és kettes fázisú vizsgálatok során 60 éven aluliaknál – akiknél pedig bizonyítottan jó hatásfokú az oltásuk – nem is mérték ezt, mert a szerzők szerint inaktivált vírust tartalmazó vakcinánál nem várható sejtszintű immunitás kialakulása. Ez a közlés pedig egybevág a korábbi immunológiai tapasztalatokkal: ezek a fajta vakcinák rosszul teljesítenek időseknél. Sarkadi professzor hangsúlyozza, hogy

a mostani járvány elleni küzdelem egyik csodája, hogy az mRNS vakcinák (Pfizer, Moderna) ilyen jól teljesítenek 65 éven felülieknél is. 

Ugyanezt mondja Duda Ernő is: ha nincs ellenanyag, akkor semmi nincs a kínai vakcina esetén. Szerinte Jankovics István arról beszélt, hogy az influenzánál, nagyon hasonló vakcina után ki tudták mutatni a sejtes immunitást. Ez igaz, csakhogy influenzafertőzésen a lakosság jelentős része átesett, a sejtes immunitás feltehetően nem az oltás, hanem a betegség következtében alakult ki. (Szívesen látnánk ezt a vitát egy tudományos konferencia keretein belül, reméljük, lesz még rá alkalom.)

Falus András szerint a vírusok nem egyformák, és a koronavírusról e tekintetben sem tudunk még eleget. Ha többszörös vizsgálattal sem találnak ellenanyagot az oltás után, akkor valószínűsíteni kell, hogy nincs kialakult immunválasz és nincs védettség sem.

Hosszabb távon persze létezhet olyan, hogy ellenanyagot már nem tudnak kimutatni a szervezetből, de a sejtes immunitás még működik. A fertőzéssel szembeni védettség fogalma valóban nem egyszerűsíthető le a keletkező antitestek mennyiségére, de ha a második oltás után két hónappal sem tudnak ellenanyagot kimutatni, akkor felvetődik a harmadik oltás szükségessége.

Milyen bizonyítékokat ismerünk, amelyek megerősítik a nincs ellenanyag-nincs védelem elmélet gyanúját?

Leginkább csak a már idézett klinikai vizsgálatot. Ez a baj a kínai oltással: nagyon kevés a publikáció, és azok sem tudományos közleményekből származnak. A sajtóban itt-ott elszórva nyilvánosságra hozott laborleletek arra utalnak, hogy időseknél nagy arányban nem tudnak ellenanyagot kimutatni a kínai oltásnál. 

Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora a Magyar Nemzetnek ugyanakkor azt mondta, az egyetemükön egyetlen esetet sem találtak, amikor ne lett volna ellenanyag a kínai oltás után, a vakcinák beadását követően mindenkinél kialakul a védelem. A kérdésünkre, hogy hány embernél és milyen eredményt kaptak, a Semmelweis Egyetemen azt közölték: a H-UNCOVER, vagyis a statisztikai módszerrel reprezentatív módon kiválasztott lakosok körében elvégzendő vizsgálat második hulláma után lehet majd erről beszélni. 

Sarkadi Balázs 450 laborleletet gyűjtött össze eddig, és az tapasztalta, hogy két kínai oltás után a 65 éven felülieknél 40-50 százalékban nem található vírust semlegesítő ellenanyag a vérben. Ezeket az adatokat eljuttatta a járványügy felelős vezetőinek is. A számok egybevágnak a kínai nyilatkozatokban elhangzottakkal. Szerbiában is főként az időseknél nem alakult ki ellenanyag. Ám ezek is sajtóhírek, nyilatkozatok, nem adatolt bizonyítékok.

Talán rövidesen lesz ilyen is, legkorábban a hónap végénre ígértek eredményeket a több nagy állami intézmény közös vizsgálatáról, amit Kásler Miklós emberi erőforrás miniszter jelentett be. 

Milyen ellenanyagszinttől nyugodhatnak meg az oltottak? 

A professzorok szerint az ellenanyag megléte a döntő. Ha van ellenanyag, van védettség. 

hirdetés

Elképzelhető, hogy egy másik gyártmányú oltás után sem alakul ki ellenanyag? 

Természetesen. Jeleztük már, hogy az oltások nem százszázalékos hatékonyságúak, így minden oltóanyagnál előfordulhat egyedileg, hogy nem alakul ki védettség. A kínai oltóanyagnál ez azért lehet gyakoribb, mert a fejlesztése során nagyon kis számú idős embernél próbálták ki. Maga az Egészségügyi Világszervezet,

a WHO is arra kéri a Sinopharmot alkalmazó országokat, hogy végeztessenek vizsgálatokat azoknál a csoportoknál, ahol hiányoznak a hatásosságra vonatkozó erős gyártói bizonyítékok, vagyis főként a hatvan év felettieknél. 

Sarkadi Balázs azért lobbizott, hogy legalább most, miután WHO is alacsony biztonságú bizonyítékokat talált a kínai oltás hatásosságáról idős embereknél, állítsák le a 60 éven felülieknél az oltásokat. A kínai oltóanyaggal tovább lehetne oltani a fiatalokat, mert 59 éves korig a vakcina igazoltan magas hatásosságú. Ám erre eddig nem került sor. Falus professzor szerint a vizsgálatokat az egészségbiztosítónak kellene állni azoknál az időseknél, akiket Sinopharmmal oltottak, mert úgy adták ki az engedélyt erre a korosztályra, hogy hiányoztak a meggyőző bizonyítékok a 60 évnél idősebbek számára.

Mi a teendő, ha egy második oltás után két-három héttel sincs ellenanyag?

Szakértőink szerint érdemes úgy tekinteni, mintha nem lenne oltott az illető, vagyis távolságtartással, maszkkal, gyakori kézmosással kell védekezni továbbra is. „Lehet, hogy dogmatikus vagyok, fundamentalista, de ha az oltás után például a Pfizernél nem alakul ki ellenanyag, akkor valószínű, hogy sejtes immunitás sincs. Ez nem jobb kéz, és nem bal, ezek egymásra épülő, egymást szabályozó rendszerek. Ha egy elem rossz, akkor minden elem rossz” – mondja erről Falus akadémikus. Harmadik oltást azonban nem lehet kérni. Legalábbis egyelőre. 

Megoldást hozhat egy harmadik oltás? 

Igen, erre lenne szükség, és nem csak a kínai oltóanyagnál. Akinél nem alakul ki ellenanyag az oltás után, illetve – ha esetleg olyan mutánsok jelentkeznek, amelyek ellen egy adott vakcina nem véd – akkor szükség lehet harmadik adagra. Számos ország tervez ilyet, a magyar miniszterelnök is arról beszélt, hogy az ország felkészült egy ilyen helyzetre. Duda Ernő emlékeztet rá, hogy még idén tízmilliónál több oltás érkezhet, ennyit rendelt meg az ország, vagyis annyi vakcina lesz, hogy „mindenkit szitává lehet oltani” – a hiány nem lehet akadálya a hatékony védekezésnek. 

Akkor mindenki rohanjon el egy magánklinikára és fizessen ki több ezer forintot egy ellenanyag-vadászatért? 

Nem, valamennyi védőoltás megbízható és hatásos, mindenkit arra biztatunk, hogy tájékozódjon a részletekről és oltassa be magát, így védekezzen a járvány ellen. A cikket azoknak írtuk, akik megnyugtatónak tartanák, ha az oltásnak a saját szervezetükre gyakorolt hatásáról is rendelkeznének adatokkal. A magas hatékonyságú vakcinával oltott fiatal, egészséges embereknek felesleges erre költeniük. Az idős vagy immunhiányos betegségben szenvedőknél lehet a vizsgálatnak racionális alapja.


Nyitókép: Fekete Beáta asszisztens beolt egy férfit az orosz Szputnyik V koronavírus elleni vakcina első adagjával Békéscsabán, a Réthy Pál kórház oltópontján 2021. május 15-én. (Fotó: MTI/Rosta Tibor)

Ezt a cikket nem közölhettük volna olvasóink támogatása nélkül. Ha fontosnak tartja munkánkat, kérjük, legyen „előfizetőnk” akár már havi 1700 forintért, és csatlakozzon hozzánk a Facebookon!

hirdetés

Kategória: Nagytotál