Bill Gates, a vakcinaszörny? Konteósok után baloldalról támadják a milliárdost

·2021.05.03

A bugyuta, mikrocsipes összeesküvés-elméletek után nagyon is valódi probléma miatt került a támadások kereszttüzébe Bill Gates. A progresszív baloldal szerint ő intézte el, hogy a „kapzsi” gyógyszergyárak a vészhelyzet közepette is megtarthassák a szellemi tulajdon talapzatára épített monopóliumukat, és emiatt nem jutnak oltáshoz a fejlődő országok. Bár a vakcinaszabadalmak átmeneti feloldása vitaképes javaslat, a problémát valójában az okozza, hogy a gazdag országok kormányai a saját polgáraikat akarják beoltani, mielőtt másokon segítenének. Hogy ez erkölcsileg kifogásolható-e, nehezebb kérdés, mint egy filantróp milliárdosból bűnbakot csinálni.

Slágertéma a koronavírus elleni oltóanyagok egyenlőtlen globális elosztása. Az eddig beadott 1,13 milliárd védőoltás 83 százalékát magas jövedelmű országokban – köztünk hazánkban – adták be, a maradékot a közepes jövedelműekben, és 0,2 százaléka jutott szegény országokba.

Különösen Afrika „vakcinasivatag”. Míg Izraelben 116, Nagy-Britanniában 73, Amerikában 72, Magyarországon pedig 62 első és második dózist adtak be száz emberre vetítve, addig Afrikában mindössze 1,3-at. Számos nagy országban pedig el sem kezdődött a tömeges „oltakozás”: Pakisztántól Nigériáig, Egyiptomtól Vietnamig az 1-et sem éri el ez a mérőszám.

A nyugati progresszív nyilvánosságban kezd kirajzolódni a bűnbak is: a „Big Pharma”, vagyis a nagy gyógyszergyárak idézik elő a vakcinahiányt azzal, hogy védett szellemi tulajdonként kezelik az oltóanyagokat. Ha közkinccsé tennék a szabadalmakat, a világszerte beindulhatnának a vakcinagyárak, és mindenki hamarabb oltáshoz jutna – vélik.

Ha pedig egy személyben kell megnevezni a hibást, akkor az Bill Gates. Míg a konteósok szerint a milliárdos célja mindenkibe mikrocsipet ültetni vagy éppen az oltottak kinyírásával csökkenteni a túlnépesedést, a baloldal szerint Gates azért „vakcinaszörnyeteg”, mert miatta nem kapnak elegen oltást. Vagy épp „vakcinarasszista”, mert lebecsüli a harmadik világ vakcinagyárait.

Az ügy az indiai vírushelyzet romlása miatt is forrósodik: a Moderna központja előtt tüntetők követelték, hogy a cég tegye közkinccsé szellemi tulajdonát, de volt már demonstráció a Pfizernél is. Demokrata törvényhozók levélben kérik a gyártóktól, hogy tegyenek többet az indiaiak oltásáért. Hazánkban a rendszerkritikus Mérce.hu szentelt több írást a témának, például A szellemi tulajdon öl – a vakcinakapitalizmus áldozatai címmel. Joseph Stiglitz Nobel-díjas közgazdász szerint „erkölcsileg védhetetlen” a vakcinaszabadalmak őrzése.

Mindeközben éles harc dúl a Kereskedelmi Világszervezetben (WTO), ahol tavaly ősszel India és Dél-Afrika kérte a koronavírus-vakcinák szabadalmainak feloldását. A kezdeményezéshez mára 100, zömmel fejlődő ország csatlakozott, és Nobel-díjasok, volt államfők sora is támogatja, de az Egyesült Államok, az EU, Nagy-Britannia, Svájc és Japán ellenáll, bár a legújabb hírek szerint Joe Biden az eddigi merev ellenállás után kezd nyitottabbá válni az ötletre.

Koronavírusban meghalt beteg elégetésére készül egy védőfelszerelést viselő hozzátartozó egy újdelhi hamvasztóhelyen 2021. április 29-én. Indiában példátlanul súlyos egészségügyi krízist okozott a járvány harmadik hulláma, a napi új betegek száma jelenleg itt a legmagasabb a világon. (Fotó: MTI/EPA/Idrísz Mohammed)

A gyógyszeripar megmentője

A gyógyszerszabadalmak és a globális közjó szembeállítása nem új keletű probléma. A Dél-Afrikában teljes nemzedékeket veszélyeztető AIDS-járvány miatt a Mandela-kormány 1997-ben úgy döntött, hogy engedélyezi a tízezer dolláros HIV elleni gyógyszerkoktélok olcsó generikus változatainak gyártását és behozatalát. A következő évben 39 gyógyszergyár perelte be Dél-Afrikát a WTO szellemi tulajdonra vonatkozó egyezménye, a TRIPS megsértéséért.

De hogy került a képbe Bill Gates? Épp ennek az ügynek a kellős közepén – idézi fel a milliárdos szerepét feltáró újságíró, Alexander Zaitchik. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 1999-es közgyűlésén a gazdag északi és a szegény déli országok feszültek egymásnak a gyógyszerszabadalmak miatt, és a közvélemény egyre inkább utóbbiak pártjára állt. Egyre kevesebben hitték el a gyártók hagyományos érvét, hogy ha engednek monopoláraikból, nem lesz pénzük új hatóanyagokat fejleszteni, drága klinikai teszteket fedezni.

Bill Gates ekkor töltötte utolsó évét a Microsoft vezérigazgatói székében, mielőtt főállású filantróppá avanzsált. Már negyedik éve a világ leggazdagabb embere volt, köszönhetően annak, hogy az 1970-es években hadat üzent az akkor dívó nyílt forráskódú szoftverfejlesztési kultúrának, és védett szellemi tulajdonként tekintett a programsorokra. Ez a megközelítés tette a Microsoftot világ legnagyobb szoftvercégévé – és aztán monopolhelyzete miatt az amerikai és európai versenyhatósági eljárások visszatérő célpontjává is.

A szellemi tulajdon szentsége

Gates túl van azon a szinten, hogy bármihez is primér anyagi érdeke fűződjön. Az elmúlt két évtizedben 50 milliárd dollárt (15 billió forintot) fordított jótékony célokra, ám vagyonkezelője olyan jól forgatta befektetéseit, hogy vagyona így is duplájára nőtt (ma 124 milliárd dollárral negyedik a Forbes listáján). A szellemi tulajdon azonban elvi kérdés számára, és ezt az egészségüggyel kapcsolatos filantróp tevékenységében is érvényesíti.

Gates megmutatta a gyógyszergyáraknak, hogy a görcsös ellenállás helyett van célravezetőbb út. Ha el akarják kerülni, hogy megszűnjön szellemi tulajdonuk intézményes védelme, önként kell „jóemberkedniük”. Ez lett a Gates-modell, amely a profitorientált vállalatok és a közszféra partnerségére épül. Fő példája a 2000-ben Gates vezérletével megalapított Gavi intézet, amely az alacsony jövedelmű országok vakcina-ellátottságának javításáért dolgozik.

A filantróp kapitalizmus modelljével Gates kihúzta volna a konfliktus méregfogát, de míg a közvélemény nagy része pozitívan értékelte a gyógyszergyárak bőkezű támogatásait, a progresszív civilek értelmezésében ez éppen a valódi reformot ásta alá. A Big Pharma 2001-ben visszavonta Dél-Afrika elleni keresetét, és pár száz dollárra mérsékelte az AIDS-koktélok afrikai árát, a szellemi tulajdon bástyái azonban megingathatatlannak maradtak az iparágban – a koronavírusig.

Nemzetközi tudásáramlás

2020 elején úgy tűnt, hogy korábban nem látott globális tudásmegosztás bontakozik ki a vírus legyűrésére. A sanghaji Fudan Egyetem virológusa, Csang Jung-csen megfejtette és közkinccsé tette a SARS-CoV-2 vírus genetikai szerkezetét. 42 nappal később egy kis massachusettsi biotech cég, a Moderna megalkotta az első mRNS vakcina prototípusát. Az Oxfordi Egyetem Jenner Intézete bejelentette, hogy szabadon hozzáférhetővé teszi kutatási eredményeit. A WHO létrehozta a terápiákkal és vakcinákkal kapcsolatos tudásmegosztó platformját.

Amelyhez azonban végül egyik nagy gyógyszergyár sem csatlakozott. Mindezzel párhuzamosan ugyanis Bill Gates is akcióba lendült, és tető alá hozta a COVID-19 ACT-Accelerator kezdeményezést, azon belül is annak vakcinákkal kapcsolatos pillérét, a COVAX-ot. A szerveződés célja a világ mielőbb beoltása a vállalatok, az államok és a WHO összefogásával, de mindezt úgy, hogy a résztvevők nem mondanak le a szellemi tulajdonról.

Végül az Oxfordi Egyetem is exkluzív szerződést kötött az AstraZenecával, mások mellett a Bill & Melinda Gates Alapítvány tanácsára. Azzal érveltek, hogy az eredményes alapkutatás után szükségük van egy nagy gyógyszergyár erőforrásaira és tapasztalatára a vakcinafejlesztés és a klinikai tesztelés során, hogy minél előbb piacra kerüljön a vakcina.

A valódi szűk keresztmetszet

A COVAX keretében a vártnál jóval kevesebb vakcina jutott el a szegényebb országokba, Gates azonban a szaporodó bírálatok dacára kitart álláspontja mellett. „Nem a szellemi tulajdon a szűk keresztmetszet – mondta a múlt héten a Sky Newsnak. – Nem az a helyzet, hogy vannak a világban kihasználatlan vakcinagyárak, hatósági jóváhagyással, ahol varázsütésre biztonságos oltóanyagot tudnának holnaptól előállítani.”

„Túl van azon a szinten, hogy bármihez is primér anyagi érdeke fűződjön.” Bill Gates a Microsoft Windows95-ös operációs rendszerét reklámozza egy washingtoni szaküzletben 1995. augusztus 24-én. (Fotó: AFP/Paul J. Richards)

Hasonlóan látja a helyzetet Keserű György Miklós gyógyszerkutató, az MTA levelező tagja is. „Kétségtelen, hogy ma még vakcinaéhség van a világban, ez azonban nem szabadalmi, hanem technológiai, gyártási és logisztikai okokra vezethető vissza” – mondja lapunknak a Természettudományi Kutatóközpont Gyógyszerkémiai Kutatócsoportjának vezetője.

Egy vakcina előállításához nem elég a szabadalom (főleg, hogy nem is tudjuk, mi van azokban, hiszen másfél évig nem nyilvánosak). A Moderna például hiába jelentette be, hogy a járvány végéig nem próbál érvényt szerezni vakcinája szabadalmi védettségének. Ettől még senki sem fog tudni másnaptól vakcinát gyártani – ahogy az összetevők puszta felsorolásából sem tud senki Michelin-csillagos fogásokat létrehozni.

Ahhoz szükséges a komplett folyamat ismerete, a megfelelő technológia, szakemberek és eszközök. Nem beszélve az alapanyagokról: a vakcinák sok száz komponensből állnak, amelyeket több tucat országból kell beszerezni, és az ellátási lánc kapacitása a határait súrolja. Van pár vakcinagyár (például a kanadai Biolyse és a bangladesi Incepta), amelyik állítja, hogy a szabadalmak birtokában hamar el tudna kezdeni oltóanyagot gyártani, a legtöbb iparági szakértő azonban kételkedik benne, hogy számottevő mennyiségben vannak ilyen üzemek a világban.

Morális felelősségvállalás

Keserű György Miklós ennek ellenére támogatná, hogy a világjárvány végéig oldják fel a szabadalmakat, annak ellenére is, hogy a gyakorlati akadályokat ez nem hidalná át. „Egy ilyen lépés szimbolikus üzenet lenne a gyártóknak, hogy jobban átérezzék felelősségüket, és hathatósabb lépéseket tegyenek a technológiatranszfer elősegítésére” – mondja a gyógyszerkutató. Ezt is csak átmenetileg támogatja, a megfelelő vakcinaellátottság eléréséig, és úgy, hogy a jogtulajdonosok kapjanak központilag meghatározott kompenzációt.

A szellemi jogvédelem intézményesített megszüntetését azonban veszélyes öngólnak tartaná. „A szabadalom motivációs eszköz a vállalatok, intézetek, tanszékek és magánszemélyek részére, hogy kutassanak, fejlesszenek. Ezt a motivációt nem szabad most elvenni, mivel a vírus elleni versenyfutásnak messze még a vége: jöhetnek új mutációk, és további terápiás gyógyszerek is kellenek ahhoz, hogy kezeljük ennek a járvány további hullámait, illetve a következő járványokat” – vélekedik az akadémikus.

Bármennyire is sarkosan fogalmazott Boris Johnson brit kormányfő, amikor egy zárt videókonferencián azt mondta párttársainak, hogy a brit oltási sikersztori a „kapitalizmus” és a „kapzsiság” diadala, a kijelentésnek volt igazságmagva.

Alig telt el egy év a pandémia kezdete óta, már 5-6 vakcinával folyik az oltás, és további több tucat van tesztelés alatt. Ráadásul különböző technológiákra épülnek (mRNS, adenovírusvektor, elölt koronavírus), és ez a sokszínűség növeli az emberiség ellenállóképességét, hiszen lehet, hogy egyes oltóanyagok hatékonyabbak lesznek egy-egy variánssal szemben, mint mások. Ebben a hasznos versenyfutásban – több más tényező, mindenekelőtt a hatósági engedélyezés gördülékenyebbé tétele mellett – Keserű szerint szerepet játszott az a motiváció is, hogy a gyártók élvezhetik szabadalmaik előnyeit.

Egymilliárd indiai vakcina

Sok szakértő szerint egyenesen kontraproduktív lenne, ha megrendülne a szellemi tulajdont védő intézményrendszer. Ugyanis épp ez a keret teszi lehetővé, hogy a gyártók önkéntes alapon licencelhessék technológiáikat, és ne kelljen félniük, hogy partnereik visszaélnek ezzel. Bill Gates kritikusai ritkán emlegetik, de a COVID kapcsán is több ilyen önkéntes együttműködés van bérgyártásra vagy technológiatranszferre.

Az AstraZeneca 24 szerződést kötött, többek között ázsiai és latin-amerikai gyártóknak licencelte know-how-ját. A brit–svéd gyár kötötte a legnagyobb ilyen megállapodást is, a Serum Institute of Indiával, a világ legnagyobb vakcinagyárával, egymilliárd adagra. (A Covishield néven forgalmazott oltóanyag behozatala Magyarországon is felmerült.) Az indiai cég technológiai felkészítését Gates alapítványa 150 millió dollárral támogatta. A nyugati gyártók közül a Janssen, a Novavax és a Pfizer is licencelte technológiáját (jóllehet főleg nyugati országokba, a Pfizer például a saját vakcinaprojektében kudarcot valló Sanofinak).

A legtöbb megállapodást a Gamaleja Intézet hozta tető alá fejlődő országok gyáraival. A Szputnyik V fejlesztője algériai, egyiptomi, kazah gyárral is szerződött, csak Indiában (a világ legnagyobb vakcinagyártó országában) hat megállapodást kötött sok százmillió adagra. A Moderna viszont arról számolt be, hogy nehéz megfelelő partnereket találni.

Először a saját oxigénmaszkot kell feltenni

A gyártási kapacitás tehát véges, így a vakcinaéhség a járvány jelen szakaszában kivédhetetlen. A feszültséget a véges számú oltóanyag egyenlőtlen elosztása okozza. Ennek alapvető oka, hogy a gyárak zöme fejlett nyugati országban fizet adót és teremt munkahelyeket. Ezeknek az országoknak a kormányai ráadásul több százmillió dollárral/euróval támogatták a vakcinafejlesztésben a gyárakat. (E támogatásoknál szintén ott bábáskodott Gates alapítványa.)

A Covid-19 elleni oltóanyag, a Gam-Covid-Vak előállításán dolgoznak az orosz Nyikolaj Gamaleja Nemzeti Járványügyi és Mikrobiológiai Kutatóintézet moszkvai laboratóriumában 2020. augusztus 6-án. Fotó: MTI/Oroszországi Közvetlen Befektetési Alap

Csakhogy az amerikai és a brit kormány, illetve az Európai Unió mindezt nem ingyen tette: igényt tartott az első szállítmányokra. Sőt: finanszírozta, hogy már az engedély előtt elkezdjék gyártani az ampullákat. Az ár tekintetében is előnyös feltételeket alkudtak ki maguknak: az AstraZeneca például az EU-nak 1,78 euróért, a fejlesztésbe nem beszálló Dél-Afrikának 4,32 euróért szállítja az oltóanyagot. A Biden-adminisztráció februárban még a vakcina-alapanyagok exportját is megtiltotta, és csak az indiai helyzet drámai romlásával vizsgálta ezt felül.

A Big Pharma és Bill Gates mellett, sőt inkább helyett tehát a nemzetállamok szerepe is kulcsfontosságú. Kárhoztathatjuk a gazdag Nyugatot a globális szolidaritás hiánya miatt, de akkor azt a kérdést kell feltennünk: morálisan elítélhető-e egy demokratikusan megválasztott kormány, amiért saját polgárai oltását tekinti prioritásnak?

Ahogy az amerikai gyógyszerhatóság igazgatója párhuzamot vont: a kabinnyomás csökkenése esetén a repülőn is saját oxigénmaszkunkat kell feltenni először, mielőtt másokon segítenénk. Vagy másképp: a múlt pénteken a hazai oltópontokon sorba állók közül hányan lettek volna, akik átadták volna helyüket egy indiai vagy dél-afrikai polgárnak?

Épp azok az országok exportálják a legtöbb vakcinát, illetve bizonyulnak nyitottabbnak a fejlődő országokba való licencelésre, amelyek nem demokratikusak, kormányaik nem tartoznak elszámolással polgáraik felé: Kína és Oroszország. És az ő nyomulásukat sem nézi jó szemmel mindenki. A „vakcinanacionalizmus” tehát még jó ideig téma marad, de hogy Bill Gates nyakába varrjuk, az biztosan rossz irány.


Nyitókép: AFP/John Thys

Ezt a cikket nem közölhettük volna olvasóink támogatása nélkül. Ha fontosnak tartja munkánkat, kérjük, legyen „előfizetőnk” akár már havi 1700 forintért, és csatlakozzon hozzánk a Facebookon!

hirdetés

Kategória: Világmagyarázat