Öt országban már működik az oltás – ez az egyetlen megoldás

·2021.03.05

Tekintélyt parancsoló a csökkenés az új fertőzések, a kórházi ápoltak és a halálesetek számában a világ öt legátoltottabb nemzeténél. Van-e különbség a nyugati vakcinákkal oltóknál és a keletieket is csatasorba állítóknál? Kiszámoltuk, rangsorba rendeztük. Ha már nagyon vágyott jó hírekre, egy nappal az újabb magyar szigorítás bejelentése után megmutatjuk, milyen hatása van annak, amikor milliókat ér el az oltás.

Sokan felkaphatták a fejüket, amikor kiderült, hogy a brit miniszterelnökről rövidesen filmsorozatot forgatnak. A második világháborúban az angliai csatát levezénylő Winston Churchill esetén ebben nem lenne semmi különös. Margaret Thatchernél sem meglepő, ha az utókort foglalkoztatja az alakja, hiszen konfrontációtól sem mentes modernizációs fordulatot hajtott végre a szigetországban. Ám, hogy Kenneth Branagh játssza egy kócos szőke parókában Boris Johnson szerepét az első járványhullám idején?

Valójában ez csak azoknak furcsa, akik nem figyelik a járványügyi eseményeket. Johnson tényleg háborút vív a vírus ellen: az Egyesült Királyság újra a legsúlyosabb járványsújtotta területek egyikévé vált, amikor először náluk jelentkezett tömegesen a Kentben azonosított angol mutáns. A brit miniszterelnök hónapok óta hadműveleteket vezet a napi tesztszám növelésére, vagy azzal, milyen határidőve kell befejezni a különböző korosztályok oltását. Mindezt saját személyes példával teszi hitelessé: mivel orvosai úgy vélték, túlsúlya súlyosbíthatta koronavírus-fertőzését, most a királynő engedélyével a legzordabb időben is a Buckingham palota kertjében kocog. 

Az Egyesült Királyság ma Európa oltási mintaországa, a világon – a miniállamok kivételével – is csak Izrael és az Egyesült Arab Emirátusok előzik meg. A briteknek két nemzeti vakcinájuk van: az Oxfordi Egyetem és az AstraZeneca gyógyszergyár közös fejlesztésű oltóanyaga mellett a brit alapítású Pfizer is ennek tekinthető. Összeállításunknak tagja még a negyedik Egyesült Államok és az ötödik helyen álló, hétmillió lakosú szomszédos állam, Szerbia is. Ezt az öt államot szerepeltetjük hazánk mellett, hiszen néhány ország még megelőzi ugyan a tizedik helyen álló Magyarországot (például Chile, Dánia vagy Törökország), de a gyorsuló magyar oltási kampány hatására ezeket napokon belül lelépjük. Magyarország hamarosan felzárkózik az európai éllovasok közé a keleti vakcinák és a biztonsági tartalékként eddig raktárban őrzött második dózisok első oltásként való beadásával.  

Hány beadott oltás jut száz lakosra?

1. Izrael: 96

2. Egyesült Arab Emirátusok: 62

3. Egyesült Királyság: 31

4. Egyesült Államok: 24

5. Szerbia: 22

Magyarország: 10

(Adatok: Johns Hopkins University, 2021.március 3.)

Mennyivel csökkent a fertőzésszám?

1. Egyesült Királyság: 88 százalék

trend: tartósan csökkenő

oltások: AstraZeneca, Pfizer, Moderna

a tömeges oltás kezdete: 2020. december

2. Egyesült Államok: 75 százalék

trend: tartósan csökkenő

oltások: Pfizer, Moderna

a tömeges oltás kezdete: 2020. december

3. Izrael: 57 százalék

trend: tartós csökkenés után minimálisan növekvő

oltások: Pfizer

a tömeges oltás kezdete: 2020. december

4. Szerbia: 47 százalék

trend: az utóbbi napokban emelkedő

oltások: Sinopharm, Sputnik V, Pfizer, AtraZeneca

a tömeges oltás kezdete: 2021. január 19.

5. Egyesült Arab Emirátusok: 21 százalék

trend: tartósan csökkenő

oltások: Sinopharm, Pfizer, Sputnik V, AstraZeneca

a tömeges oltás kezdete: 2020. december 

Magyarország: egy hét alatt 64 százalékos növekedés

trend: hetek óta gyorsan emelkedő

oltások: Pfizer, Moderna, Sputnik V, Sinopharm, AstraZeneca

a tömeges oltás kezdete: 2021. február közepe

Táblázatunkat a legfrissebb számok, és az oltások megkezdése körüli csúcsadat alapján készítettük el. Nem tudjuk bemutatni, hogyan teljesítenek az egyes oltások, mert Izraelt kivéve az államok vegyesen használják fel az oltóanyagokat, így a hatás sem tulajdonítható egyik, vagy másik gyártmánynak. Jó hír, hogy ahol legalább a lakosság ötöde hozzájutott a vakcinához, mindenhol jelentősen csökkent a fertőzések száma. 

A legnagyobb visszaesést az oltási sorban harmadik Egyesült Királyságban tapasztaljuk. A 67 milliós lakosságú országban január 9-én regisztrálták a legtöbb új esetet, közel 60 ezret, azóta folyamtosan zuhan ez a szám, az új cél a 7000-es érték alá kerülni. (Mindenütt hétnapos csúszóátlaggal számolunk, hogy kivédjük a „hétvége hatást”). Jó eséllyel ezt napokon belül elérik, a Sience tudományos folyóiratban megjelent tanulmány szerint az idén januárban a beoltott embereket 95 százalékkal kisebb veszély fenyegette, hogy megbetegszenek a koronavírus miatt, mint a nem oltottakat. 

A Pfizer-BioNTech koronavírus elleni vakcinája első adagjával oltanak be egy egészségügyi dolgozót a Magyar Honvédség Egészségügyi Központjának oltópontján (Fotó: MTI/Mohai Balázs)

Az oltás tehát: működik. A visszaesés mégsem csak ennek köszönhető. Az összes államban bevetnek más járványvédelmi eszközöket is. A britek például továbbra is jelentős mennyiségű teszttel védekeznek, házról házra járva tünetmentes, véletlenszerűen kiválasztott embereknél vizsgálják a mutánsok jelenlétét. Emellett hosszú ideje szigorú lezárás van érvényben. Az angol mutáns gyors terjedésének hírére bezártak az iskolák, amelyeket éppen a következő napokban fokozatosan nyitnak meg a javuló járványhelyzet következtében. A járvány terjedését csökkenti, hogy a bevetett oltások közül a Pfizerről az is tudható: 89 százalékban a tünetmentes fertőzéstől is véd a második dózis beadása után.

A második legnagyobb visszaesést az Egyesült Államoknál látjuk, ahol durván a lakosság negyedét oltották be az eddigi két leghatásosabb vakcinával, a Pfizer és a Moderna oltóanyagával. Az országban közel 260 ezer frissen regisztrált fertőzöttel tetőzött a járvány január nyolcadikán, március elején pedig már messze 70 ezer alatti napi új esetnél tartottak. Amerikában most új lendületet kaphat az oltási program, mert gyógyszerhatóságuk engedélyezte a Johnson&Johnson (Európában Janssen) egy komponensű oltóanyagát. A vakcina kiválóan alkalmas olyan magas kockázatú csoportok oltására, akik körében kicsi az esély, hogy pontosan megjelennének egy ismétlőoltásra. 

A harmadik helyen áll Izrael, ahol már majdnem annyi vakcinát adtak be, ahányan vannak, ám ez az érték azért csalóka, mert a vakcinaszámláló a két dózist összeadja. Izraelben nem a közel 9 milliós lakosság egészét oltották be, de 4,5 millió felett jár az első, és három milliót meghaladó a második oltást megkapók száma. A fiatalok nagy része még nem került sorra, a középkorúaknál pedig nem mindenkinél alakult még ki immunvédelem. 

A napi fertőzések csúcsa közel kilencezer esettel január 17-én volt, jelenleg négyezer alatti új víruspozitív személynél tartanak. Az esetek 80-90 százalékát ott is a sokkal fertőzőképesebb angol mutáns okozza. Noha a világ jelenlegi leghatékonyabb oltóanyagát használják, a kilencmilliós országban még mindig magas a vírusaktivitás. Izrael számára fokozza a járványveszélyt, hogy két olyan lakossági csoportja van, amellyel a hatóságok nem tudják a járványügyi szabályokat betartatni: az ultraortodox zsidóság és a muszlimok továbbra is tömegesen vesznek részt vallási szertartásokon, és fertőződnek meg. Izrael már azon gondolkodik, hogy elhalasztja a lazítás következő hullámát, mert az első enyhítésnél tömeges bulikat tartottak, és a nem oltottak körében emiatt újra gyorsabban terjedt a vírus.

A negyedik legnagyobb arányban Szerbiában esett vissza a fertőzések száma: ez az ország az ötödik az „oltási sorban”, és első a kontinentális Európában. A sikert annak köszönhetik, hogy Magyarország előtt leszerződtek a keleti és a nyugati gyártókkal. Ugyan decemberben ők is oltani kezdtek a Pfizer vakcinájával, de hozzánk hasonlóan ebből a szerbek is csak kevéshez jutottak hozzá. Január hatodikán azután az orosz Szputnyik V-vel már tömegeket értek el, később a Sinopharmot is bevetették, néhány napja már az AstraZeneca is elérhető náluk. (A hétmilliós államban máshogy alkalmazzák az oltóanyagokat, mint Magyarországon, az oroszt például nem adják időseknek.)

A szerbeknél még az oltások kezdete előtt tetőzött a járvány közel 7300 napi fertőzéssel, most 3900 esetnél tartanak, és az utóbbi napokban ismét növekedtek a számaik. Mivel alig több, mint a lakosság ötödét oltották be, a többség még védtelen. 

Számunkra különösen érdekes volna, hogyan teljesít a gyakorlatban a kínai oltóanyag vagy éppen az orosz a gyorsan terjedő angol mutáns ellen, ám olyan szerbiai kutatást nem találtunk, amely a kínai oltás hatásosságát mutatta volna meg. (Ahogy magyar adatokat sem ismerünk az itt alkalmazott oltóanyagokról vagy mellékhatásaikról.)

Az ötös fogat közül legkisebb mértékben az Egyesült Arab Emírségekben szorult vissza az új fertőzések száma. Oltási programjukat ők főként a kínai Sinopharm oltásra alapozzák, amelynek a klinikai vizsgálatában is részt vettek, de emellett más oltóanyagot is alkalmaznak. Száz lakosra 62 oltás jut náluk, ezzel a világon a második helyen állnak, de csak 21 százalékkal sikerült visszavetni a fertőzések számát. A közel 10 millió lakosú arab országban január 30-án tetőzött a járvány, az esetszámokat mostanában tudták háromezer alá szorítani. 

Magyarországon száz lakosra durván tíz oltás jut, túl vagyunk az egymilliomodik tűszúráson: az első adagot csütörtökig 785 ezren kapták meg, a második dózist pedig 267 ezren. A 888 ezer adag Pfizer mellé 550 ezer kínai, 349 ezer AstraZeneca, 326 ezer orosz és 80 ezer Moderna oltás érkezett. Összesen 2,2 millió,vagyis durván a fele még a raktárakban áll, lesz miből felpörgetni az oltási programot a következő hetekben. 

Nagyjából az is kikövetkeztethető, mikor kerülhetnek a sorra a regisztráltak. A 60 év felettiek közül másfél millióan iratkoztak fel, közülük ezen az oltási héten 395 ezren kerülnek sorra. 250 ezer jelentkező kerül ki a 18-59 éves krónikus betegek közül, ebből a körből 114 ezer már túl van az első vakcinán, 74 ezer pedig a hétvégén kaphatja meg a védelmet. Ezt a kört néhány héten belül teljesen átolthatják, ha az immár az időseknél is bevethető AstraZenecát továbbra is adják nekik. 

Utánuk kezdődhet az egészséges 60 év alattiak behívása. Jelentős tömegről van szó, de addigra a jelenlegi öt mellé még két-három vakcina befuthat. Március 11-én kaphat ugyanis európai engedélyt a Janssen oltóanyaga, napokon belül beadható lehet Amerikában a Novavax 90 százalékban hatásos vakcinája is, és ezután az európai hatóság is lépni fog. Néhány hét múlva zöld lámpát kaphat a német Curevac, amely a Pfizerhez és a Modernához hasonló mRNS technológián alapul, és nyugati engedélye lehet a most beadott kérelmű orosz Szputnyiknak is. 

Jelenleg tehát még csak a lakosság hét százalékát adják az oltottak, és még kevesebben azok, akiknél kialakulhatott az immunvédelem: nem csoda, ha az országos adatokon még nem látszik ennek hatása. 

A brit mutáns villámgyorsan terjed, a múlt héten az előző hét naphoz képest országosan 64 százalékkal nőttek az esetszámok. A fővárosban 82, Győr-Moson-Sopronban 85, Pest megyében 94, Fejérben 98, Vasban 107 százalékkal robbant be a fertőzés harmadik hulláma. Amíg a nagy arányban oltott országok már lazítanak, vagy arra készülnek, Magyarország hétfőn ismét szigorításokat kénytelen bevezetni. 

A koronavírusos halálozás csökkenése

1. Egyesült Királyság: 77 százalék

3. Szerbia: 71 százalék

4. Izrael: 69 százalék

5. Egyesült Államok: 50 százalék

5. Egyesült Arab Emírségek: 6 százalék

Magyarországon meredeken emelkedik ez az adat

Impozáns nemzetközi számok, de nem pusztán az oltásnak köszönhetők: a legtöbb országban szigorú korlátozás van érvényben. Ennek ellenére is látványos, hogy a világ legsúlyosabb járványhelyzetű államai közül többnél is 70-80 százalékkal esett vissza a halálozás. Az Egyesült Királyságban például január végén még 1200 embernél is többen haltak meg naponta, a napokban viszont háromszáz alá esett ez a szám. A miénknél hatszor nagyobb országban csupán kétszer akkora ez az adat, mint a csütörtöki magyar veszteség. Ráadásul ott csökkenő a trend, míg nálunk erősen növekvő.

Sinopharm-vakcinákat pakolnak autóba a fővárosi kormányhivatal munkatársai a XIII. kerületi Teve utcában kialakított logisztikai bázison 2021. március 4-én. (Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt)

A brit példa azt is megmutatja, hogy türelmesnek kell lenni, nem szabad azonnali hatást várni az oltásoktól, hiszen náluk hetekkel a tömeges vakcináció megkezdése után is meredeken nőtt a meghaltak száma, hogy azután a görbe végre lefelé forduljon. 

A szerbeknél ma már 20 alatti a koronavírusos halálozás, Amerikában az ötven százalékos csökkenés napi 1500-nál több megmaradó emberéletet jelez. A sorból ismét az arab ország gyengébb adata lóg ki, de ott már eleve 20 alatti volt a napi halálozási szám. 

A védőoltás azonban nem működik szuperpajzsként: erre példa Izrael esete, ahol ugyan jelentősen kevesebben halnak meg, de napi 30 alá nehezen megy a halálesetek száma. Benjamin Netanyahu miniszterelnök még februárban azt mondta, hogy 97 százaléka az elhunytaknak nem kapott oltást korábban. Az oltási program egy új jelenséget is előhívott: mivel elsősorban az idősek kapják meg a lehetőséget, a fertőzöttek és a súlyos állapotúak között ma már túlsúlyban vannak a fiatalok. 

A kórházban ápoltak számának csökkenése 

1. Egyesült Államok: 68 százalék 

2. Egyesült Királyság: 64 százalék

3. Szerbia: 58 százalék, de február 17-e óta újra növekszik

4. Izrael: 32 százalék

Egyesült Arab Emírségek: nem szerepel a napi jelentésekben ez az adat

Magyarországon erőteljesen nő

Az oltások által kínált védelem ugyan a legfontosabb tényező, de számtalan más is alakítja, hogy egy-egy országból hány beteg kerül koronavírus miatt kórházba. Szerbia esetében például már az oltások előtt leszálló ágba került a járvány, ám az utóbbi hetekben – vélhetően az angol mutáns hatására – ismét növekedés látszik a kórházi esetszámokban. Lélegeztetőgépen például február 5-én  126-an voltak, március 3-án 173-an. 

A Pfizer vakcinája Izraelben 92 százalékos hatékonysággal véd a súlyos szövődmények kialakulásától, de egyetlen oltás is elegendő, hogy három hét után 72 százalékos legyen a védelem. Az országban ennek ellenére még mindig 1100 ember van kórházban, például azért, mert hiába van elég oltóanyag, ha az 50 éven felüliek közül sem mindenki él a lehetőséggel. 

Az Egyesült Királyságban fontos hatása lehet annak is, hogy bíztak az AstraZeneca oltásában, és jelek szerint ennek kifejlesztésében a tudósaik ügyesebbek voltak, mint a klinikai vizsgálat tervezésében. Több európai ország – köztük hazánk – azért nem alkalmazta 60 évnél idősebbekre az oltóanyagot, mert nem volt elég adat a hatásosságára. Egy friss vizsgálat szerint viszont a legnehezebben immunizálható 80 éven felüliek esetében az oxfordi vakcina egyetlen dózisa 80 százalékkal mérsékli a kórházba kerülés kockázatát. Az eredmények hatására Magyarország és például Franciarország is módosította az oltási tervét, mert a „való életben” jól vizsgázik ez az oltóanyag. A szigetország eredményeit jelzi az is, hogy január 23-án még több mint négyezren voltak lélegezetőgépen, mára ez az adat 1800 körülire esett vissza. Az oltási kampány nem festi rózsaszínre az eget, a járvány nem ér csettintésre véget, de az ereje jelentősen csillapodott.

Amíg az oltásbajnokok többsége javuló eredménynek örülhet, Magyarországon és a közép-európai országokban, különösen Csehországban, de Szlovákiában és Ausztriában is romlik a járványhelyzet. Hazánkban a múlt héten 20 százalékkal többen kerültek kórházba és 30 százalékkal többen lélegeztetőgépre, mint hét nappal korábban. Azóta rosszabbnál rosszabb számok érkeznek, különösen aggályos, hogy a kórházban ápoltak a korábbinál nagyobb részét, tíz százalékát kell lélegeztetni. A szakemberek arról számolnak be, hogy megváltozott a legsúlyosabb esetek életkori megoszlása. Pécsett az intenzív osztályon ápoltak 58 százaléka 60 évnél fiatalabb. 

Összeállításunkból az látszik, hogy az oltás valóban jelentősen csökkenti a fertőzések, a súlyos esetek és a halálozás arányát, de persze csak azok körében, akiket beoltanak. Akik nem részesülnek védelemben, azokra a vakcina egyáltalán nem hat. Pedig sokan arra számítanak, hogy potyautasként élvezhetik majd a többiek döntésének eredményeit. Hát, nem fog menni. Aminek egyébként egyszerű oka van: még az oltásbajnokok sem járnak a nyájimmunitás közelében. 


Nyitókép: Oltva vagyok feliratú kitűzőt visel egy egészségügyi dolgozó, miután megkapta a Pfizer-BioNTech koronavírus elleni vakcinája első adagját a Magyar Honvédség Egészségügyi Központ székhelyén kialakított oltóponton Fotó: MTI/Mohai Balázs

Ez a cikk olvasóink támogatása nélkül nem készülhetett volna el. Ha fontosnak tartja munkánkat, kérjük, legyen „előfizetőnk” akár már havi 1700 forintért, és csatlakozzon hozzánk a Facebookon!

Kategória: Nagytotál