„Méhészethez értő miniszterünknek is tudnia kell…” – a Greenpeace válasza az agrártárca vezetőjének

·2020.12.21

Évek óta azzal kell szembesülnünk, hogy a magyar mezőgazdaságot és egyben a természeti értékek védelmét hivatalosan képviselő agrártárca döntései az eddigi romboló gyakorlat bebetonozását szolgálják – írja a Greenpeace biodiverzitásért felelős témafelelőse. Rodics Katalin cikke válasz Nagy István agrárminiszter nyilatkozatára, amellyel a tárcavezető az ő Népszavában megjelent mondataira reagált a Pesti Srácokon. A biológus, természetvédelmi ökológus, címzetes egyetemi docens Rodics Katalin viszonválasza következik tehát. Az agrárvita folytatódik – immár a Válasz Online-on.

Örömmel fogadta miniszter úr válaszát a Greenpeace Magyarország, hiszen Nagy István kijelentette: céljaink közösek. Mi azért dolgozunk, hogy a magyar mezőgazdaság újra a közjó szolgálatába álljon és megbecsülésnek örvendhessen, hogy a gazdák értékteremtő munkájuknak köszönhetően egészséges élelmiszert állíthassanak elő elsősorban a hazai lakosság részére úgy, hogy közben megóvják természeti kincseinket is. A tárcavezető elmondta, hogy a klímaválság megfékezésében mind a termelőknek, mind a fogyasztóknak fontos feladatai vannak. Ezzel szintén egyetértünk.

A legfontosabbról azonban a miniszter nem beszélt: a kormány, a minisztérium és benne önmaga felelősségéről. Pedig a válság ezen kritikus időszakában a legsúlyosabb felelőssége a döntéshozóknak, a kormányoknak van. Ők döntenek arról, merre kell elmozdítani a különböző ágazatokat ahhoz, hogy a klíma- és ökológiai válságot megfékezzük. Sajnos azonban évek óta azzal kell szembesülnünk, hogy a magyar mezőgazdaságot és egyben a természeti értékek védelmét hivatalosan képviselő agrártárca döntései nem ezt az irányt, hanem az eddigi romboló gyakorlat bebetonozását szolgálják.

A fenti állítást sajnos sok döntésük támasztja alá. Többek között az, hogy tönkretették a magyar ökogazdálkodás fellegvárát, a Kishantosi Vidékfejlesztési Központot, vagy hogy az EU által betiltott, a beporzókra, méhekre súlyos veszélyt jelentő neonikotinoidok esetében Magyarország megkereste a kiskapukat és lehetővé tette, hogy a nagy multinacionális cégek itthon tovább használhassák ezeket a káros vegyszereket, aztán az ily’ módon csávázott vetőmagot az EU-n kívüli harmadik országokba exportálhassák. Méhészethez értő miniszterünknek is tudnia kell, hogy a beporzók meglététől függ növényi táplálékunk kétharmada. A miniszter a glifozát betiltásakor sem a gazdálkodók, a lakosság és a természet védelmét képviselte. Hanem a vegyszergyártókét: a gyomirtó szer további felhasználása mellett szavazott.

A miniszter az EU biodiverzitásvédelmi stratégiájának elfogadása előtt is a növényvédő szerek felhasználásának 50 százalékos csökkentése és az ökológiai módszerekkel művelt területek 25 százalékkal történő növelése ellen foglalt állást. Mondván, hazánkban nem tartja ezt megvalósíthatónak. Holott a Pesti Srácokon a Greenpeace „vádjaira” adott válaszában maga is kiemelte: „a támogatási rendszer erősítésével az elmúlt években a tárca megduplázta az ökológiai gazdálkodási területeket”. Amennyiben ez a tendencia az EU-stratégiában meghatározott céldátumig, 2030-ig folytatódna, bőven el tudnánk érni a 25 százalékos szintet. Abban egyetértünk a miniszterrel, hogy hazánk jelenleg „rettenetes messze van” a többi uniós tagállamtól a természettel összhangban művelt területek arányát illetően a maga kb. 7 százalékával. Ez nem csak a mostani kormány bűne. Az előzőeké is. Miközben csodálatos adottságokkal, termékeny talajjal megáldott ország vagyunk, ahol – a talajtani szakemberek véleménye szerint – a mezőgazdasági területek 80 százalékán lehetne káros vegyszerektől mentesen termelni.  

A Greenpeace tüntetése 2017-ben a méhgyilkos vegyszerek ellen az Agrárminisztérium előtt (Fotó: Kisbenedek Attila/ AFP)

Az agrárminiszternek is ismernie kell az ENSZ globális, több száz ország kiemelkedő szakemberei által elvégeztetett tudományos vizsgálatainak jelentéseit (IPBES, IPPC). Ezek szerint a jelenlegi nagyüzemi, ipari mezőgazdaság felelős az üvegházhatású gázok kibocsátásának közel feléért, beleértve az élelmiszerelőállítás minden lépését: a káros vegyszerekkel történő növénytermesztést, az ennek következtében fellépő talajpusztulást, a nagyüzemi állattartást, a takarmánytermesztést, az ehhez szükséges területeken az erdők irtását, az élelmiszeralapanyagok több ezer kilométerekre történő szállítását, az előállításuk során felhasznált rengeteg adalékanyagot, stb.

Magyarországon sem az ipari mezőgazdaságot, hanem az ökológiai módszerekkel előállított zöldség- és gyümölcstermelést, -fogyasztást kellene támogatni tehát. Valamint a legeltető állattartást.

Az Európai Parlament jelentése is bizonyítja, hogy egyetlen járható út maradt mind humánegészségügyi, mind gazdasági és természetvédelmi szempontból: az ökológiai gazdálkodásra való sürgős átállás. Több és jobb minőségű táplálék lenne előállítható ökológiai módszerekkel. Kisebb gazdaságokban, helyben termeléssel és fogyasztással, kevesebb pazarlással és lényegesen kevesebb hús fogyasztásával jóllakhatna akár 10-12 milliárd ember is.

Ha csak Európát nézzük, itt is készültek új tanulmányok, amelyek az ökotermelés kérdését a földhasználat, a klímaváltozás és más környezeti károk figyelembevételével vizsgálták. Ezek szerint is a 100 százalékos ökotermelés a fenntartható út. Etethető vele Európa lakossága, amennyiben leszokunk a pazarlásról, és kevesebb állati eredetű élelmet fogyasztunk.

Ha furcsa is első hallásra, ehhez nemhogy több: kevesebb föld használatára lenne szükség, mint amennyit jelenleg a mezőgazdaság használ.

Hogyan lehetséges ez?

Úgy, hogy ma globálisan a mezőgazdasági területek 75-80 százalékát a nagyüzemi állattartáshoz szükséges takarmány előállítására használjuk, és mindössze 20-25 százalékán termelünk növényi élelmiszert embereknek. A 2019-es statisztikai adatok szerint a mezőgazdasági területeink nagy részén kukoricát, repcét és napraforgót termelünk Magyarországon is. Főként takarmánynak, de egyre növekvő mennyiségben bioüzemanyagnak is. A korábbi évek tendenciájához hasonlóan 2018-hoz képest 2019-ben is 15 százalékkal kisebb területet használtak a gazdálkodók saját fogyasztású terményeik előállítására.

Magyarország a klímaváltozás szempontjából Európa legsérülékenyebb régiójának része, így még inkább azon kellene dolgoznunk, hogy a változáshoz jobban alkalmazkodó, rugalmasabb, több fajt és magyar fajtát használó ökológiai gazdálkodást erősítsük.

hirdetés

Gyakori érv fentiek ellen, hogy a társadalom anyagi helyzete behatárolhatja az ökológiai gazdálkodásból származó élelmiszerek iránti keresletet. Ez valóban így van, de például áfacsökkentéssel segíteni lehet, hogy a hazai ökotermékek minél több ember számára váljanak elérhetővé. Egy friss közvélemény-kutatás szerint a lakosság 89 százaléka szeretné, hogy a mostani 27 százalék helyett 5 százalékra csökkentsék az ökogazdálkodásból származó élelmiszerek áfáját – ahogy azt például a sertéshúsnál már megtették.

Az ökológiai gazdálkodásra való minél gyorsabb átállás és ennek sokkal hatékonyabb támogatása nemcsak a lakosság egészsége és természeti értékeink szempontjából lenne fontos, de gazdasági szempontból is – például jelentősen növelhetné exportlehetőségeinket.

Európában a lakosság 80-85 százaléka szívesebben fogyaszt bioélelmiszert, mint káros vegyszerekkel kezeltet,

de a Greenpeace hazai közvéleménykutatási adatai is ezt támasztják alá. A magyar lakosság több mint kétharmada szeretné, ha vegyszermentes élelmiszert használnának legalább a gyerekeinknek szánt közétkeztetésben. Ehhez itthon szinte minden feltétel adott: a jó talaj, a még meglévő tudás, a fogyasztói igény. Csak a politikai akarat hiányzik, hogy végrehajtsuk azt, amit Európa és hazánk tudósai, szakemberei megalapozott tanulmányok alapján kidolgoztak. Megfelelő kormánytámogatással 2030-ra meg is lehetne valósítani. Ennek feltétele, hogy a tárca a nagyipari mezőgazdaság lobbistái helyett a lakosság és a családi gazdálkodók érdekeit képviselje. Így Magyarország az európai sereghajtók közül jóval előbbre kerülhetne, és mindannyian büszkék lehetnénk mezőgazdaságunkra, egészségesélelmiszer-előállításunkra.

Egyetértünk a miniszter úrral abban is, hogy a magyar családok érdekeit kell nézni. Ha azt nézzük, akkor sem látunk mást: a legfontosabb feladat a vidék jövőjét, országunk élelmezésbiztonságát, a magyar lakosság és a természet egészségét is súlyosan veszélyeztető nagyipari mezőgazdasági gyakorlatok sürgős átalakítása. A Greenpeace ennek a folyamatnak a megvalósításához minden segítségét és nyilvánosan is elérhető minden szakértői anyagát felajánlja.


Nyitókép: Murad Orujov / Sputnik / Sputnik via AFP

Ez a cikk olvasóink támogatása nélkül nem készülhetett volna el. Ha fontosnak tartja munkánkat, kérjük, legyen „előfizetőnk” akár már havi 1700 forintért, és csatlakozzon hozzánk a Facebookon!

Kategória: vélemény