Lukasenka újra elnök, de a népét elvesztette – vendégünk Rácz András [HetiVálasz 40]

·2020.09.24

Itt a HetiVálasz 40. adása, a Válasz Online podcastja ismét a belarusz eseményekkel foglalkozik. Szerdán teljes titokban, törvénytelenül letette az elnöki esküt Aljakszandr Lukasenka. A belarusz államfő ezzel az augusztus 9-i választás óta tartó tiltakozást szimbolikusan is leverte, de rendszere legitimitása végérvényesen elveszett. Kibírhatja-e így 2025-ig, és mit kérhet cserébe Moszkva, amelynek hatalmát Lukasenka most részben köszönheti? Apropó Moszkva: miért azt a Lukasenkát támogatják az oroszok, akit nemigen kedvelnek, amikor az ellenzék sem fordulna Nyugat felé? Aki válaszol: Rácz András történész, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa.

Az adás meghallgatható a fenti Spotify-ablakra kattintva. Ha az nem jelenne meg, közvetlen link itt. Ha asztali számítógépen, laptopon hallgatnának minket, vagy egyszerűen letöltenék az adásokat mp3-formátumban, a legegyszerűbb, ha felkeresik Lybsin-oldalunkat. Ha telefonon keresztül csatlakoznának műsorunkra, a Spotify mellett, iTunes-on (más néven Apple Podcasts), TuneIn Radio-n és Pocket Casts-on is megtehetik. Podcastunk RSS-csatornája ezen a hivatkozáson található.


Néhány idézet a műsorból

Milyen hibákat követett el a Lukasenka-rezsim a választások előtt, alatt és után?

„Három elég súlyos hibája volt. Az első már a kampányban megtörtént, amikor a rezsim mindhárom komolyan vehető ellenzéki jelöltet kizárta (…), azaz maga állította elő az egységes ellenzéki jelöltet: binárissá tették a választást. A második hiba a végeredmény volt. (…) Ha kihoztak volna egy 55-60 százalékos eredményt, akkor azt a belarusz társadalom megemésztette volna. A 80,1 százalék annyira irreális volt – még belarusz sztenderedek szerint is –, hogy nagyon feldühítette a társadalmat. A harmadik hiba a választásokat követő teljesen eszetlen rendőri erőszak volt: ami augusztus 9. és 12. között történt, az még posztszovjet mércével is példátlan. (…) Ez pedig azokat is kivitte az utcára, akik eddig nem politizáltak, és elkezdett töréseket létrehozni a rendszerben. (…) Itt vált döntővé, hogy Oroszország elszánta magát arra, hogy támogatja Lukasenka hatalomban maradását: tulajdonképpen az orosz segítség az, ami megőrizte a rendszer koherenciáját Lukasenka mögött.”

Miért valószínűtlen, hogy Lukasenka kihúzzon még egy ötéves elnöki ciklust?

„Attól, hogy – törvénytelenül – beiktatta magát elnöknek és a tüntetéseket leverte, attól a tüntető még nem lesz rezsimpárti szavazó. Hiába lehet az utcán rendet tenni, társadalmi támogatottsága ennek a rendszernek nem lesz. Ez az egész országot traumatizáló erőszak valamit megváltoztatott, a választás előtti állapothoz teljesen lehetetlen visszatérni. (…) Próbál úgy tenni a rendszer, mintha lenne társadalmi támogatottsága, de nincs, mindenki látja, hogy az elnök nem a nép támogatásával próbál hatalmon maradni, hanem három dologgal: az adminisztrációval, az erőszakszervezetekkel és Oroszországgal. (…) Teljesen biztos, hogy öt évig nem lehet arra alapozni egy rendszert, hogy minden hétvégén megverjük a lakosságot.”

Mit kérhetnek az oroszok a segítségért cserébe?

„Belaruszból nem lesz második Krím, de elképzelhető, hogy az orosz–belarusz államszövetségre való hivatkozással egyre több olyan megállapodást kötnek, ami Oroszországnak kedvező, és belekényszerítik a belarusz elnököt, hogy olyan kérdésekben döntsön Oroszország javára, amelyekben eddig masszívan ellenállt neki. Az egyik a Belaruszba telepítendő orosz katonai bázis, de ennél is hamarabb bekövetkezhet, hogy a belarusz ipar gyöngyszemei – a műtrágyagyárak és az olajfinomítók – orosz kézbe vándorolnak.”


Nyitókép: Aljakszandr Lukasenka leteszi az elnöki esküt a minszki Függetlenség-palotában 2020. szeptember 23-án. Fotó: AFP/BelTA/Andrei Stasevich

Ez az adás nem készülhetett volna el olvasóink támogatása nélkül. Ha fontosnak tartja munkánkat, kérjük, legyen „előfizetőnk” akár már havi 1700 forintért, és csatlakozzon hozzánk a Facebookon!

Kategória: Podcast