Edzés a semmire? Karanténban és kiürült pályákon értük utol olimpikonjainkat

·2020.03.20

„Erre nem lehet felkészülni” – Cseh László olimpiai ezüst- és bronzérmes, világ- és Európa-bajnok úszó az otthoni karanténból nyilatkozik a Válasz Online-nak. Sportújságíró vendégszerzőnk azért kereste meg őt és több sorstársát, hogy adjanak képet arról, hogyan készülnek, milyen lelkiállapotban vannak élsportolóink négy hónappal a tokiói olimpia tervezett startja előtt. Az elhalasztás egyelőre nincs napirenden, de a járvány több fronton fúrja a játékokat.

A járványhelyzet a profi sportolók életét is teljesen átszabta, a legtöbben nemhogy versenyezni, edzeni sem tudnak igazán. Gyakorlatilag minden eseményt elhalasztottak, kedden a nyári labdarúgó Eb-t is eltolták egy évvel. De hogy mi lesz az olimpiával, arról nincs döntés – lehet, egy ideig nem is lesz. A japán szervezők és a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) illetékesei az elmúlt napokban rendre azt nyilatkozták, hogy eltökéltek a rendezés és az eredeti időpont (július 24. – augusztus 9.) mellett, kedden pedig közleményben tudatták: még nincs itt az ideje, hogy drasztikus döntést hozzanak.

Ugyanakkor több brit sportoló már kifejezetten kérte is a NOB-ot, hogy halasszák el az olimpiát, legalább őszre. Van olyan NOB-tag is, aki szerint érzéketlenségre és felelőtlenségre vall, hogy még nincs napirenden az olimpia halasztása, mondván, úgy várják el a sportolóktól, hogy az eredeti időpontra készüljenek, hogy nem is tudnak hol edzeni. Thomas Bach NOB-elnök szerdán sportolókkal egyeztetett, de még erre is csak annyi reakció érkezett: hallják a sportolók aggodalmait és az ő érdekeiket szem előtt tartva felelősségteljesen fognak cselekedni.

Japánban hivatalosan nem járvány a koronavírus, alacsony is a fertőzöttek száma, és még van hátra négy hónap a rajtig. A gond azonban elsősorban nem is a helyszínnel van, hanem azzal, hogy a kvóták 43 százaléka még nem talált gazdára.

Női kézilabda-válogatottunk például ezen a hétvégén küzdött volna a részvételért a győri selejtezőtornán, női vízilabdázóink esetében pedig múlt szombaton dőlt volna el, hogy ott lehetnek-e Tokióban. Temérdek kvalifikációs versenyt kellene pótolni a világ számos pontján, legkésőbb május-júniusban, de ez most elérhetetlennek látszik, pláne úgy, hogy az edzéslehetőségek enyhén szólva is visszafogottak.

Gondoljunk csak bele, mit tud tenni például egy úszó úgy, hogy az uszodák nagy részét bezárták. Az igazi válasz helyett előbb jöjjön egy mókás paródia:

De mit csinál például az ötödik olimpiájára készülő Cseh László? „Itthon próbálok mozogni, a szobakerékpáromon szoktam tekerni, meg saját testsúlyos gyakorlatokat végzek” – mondja megkeresésünkre. Uszodában szombaton volt utoljára, s mivel nemrég tért haza törökországi edzőtáborozásból, nem is hagyhatja el az otthonát. „Ilyen helyzetre nem lehet felkészülni, de úgy érzem, ez kicsit túlmutat azon, hogy utazunk-e az olimpiára vagy sem” – teszi hozzá. Hosszú Katinka is hasonló húrt pendített meg: „Nem tudom irányítani a felkészülésem kimenetelét, nem tudom biztosra, mikor versenyzek legközelebb. Viszont ez »csak« úszás, az egészség a legfontosabb és hogy a világ rendje visszaálljon!” – írta közösségi oldalán.

Eközben az úszószövetségnél azon dolgoznak, hogy létrehozzanak négy-öt központi edzőtábort, ahol az élversenyzők szeparáltan készülnének, az uszodán és a szálláshelyen kívül sehová nem mehetnének. Kérdés, ezt ki hogy bírná, s egyáltalán ki vállalná. Cseh László például amikor ezt vázoltuk, kijelentette: „Én ilyen edzőtáborba biztos nem mennék, azért az lelkileg megterhelő lenne.” Egyébként a kajak-kenu válogatott tagjaira is ez vár:

mindenkit hazamenekítettek a külföldi edzőtáborokból, koronavírus-tesztet végeznek a versenyzőkön, aztán irány Szolnok, Szeged vagy Dunavarsány, a karanténosított felkészülés helyszínei.

Akivel csak beszéltünk, jelezte: próbál óvatosabb lenni, szigorúan figyelni a higiéniás előírásokra, amibe nemcsak a gyakori kézmosás és fertőtlenítés tartozhat bele, hanem például az is, hogy sűrűbben mossák az edzőruhákat. (Itt jegyeznénk meg, hogy több sportoló hárította az érdeklődésünket, illetve volt, aki elbizonytalanodott, hogy az, ahogyan ők tréningeznek, megfelel-e a higiéniás feltételeknek.)

De hogy lehet elvárni egy cselgáncsozótól vagy birkózótól annak az általános előírásnak a betartását, hogy minél kevesebbet érintkezzünk egymással? A legelőkelőbb világranglistás hellyel rendelkező dzsúdósunk, Tóth Krisztián rámutatott, hogy a probléma nemcsak egy küzdelem során jön elő, hanem a kondiedzésen is, hiszen az sem jó, ha egymás után fogdossák meg a súlyokat.

Hogy mit él át legbelül, azt így fogalmazta meg: „Hullámzik bennem ez az egész. Hol elkapom a fonalat, és úgy edzek, mintha mi sem történt volna, de van olyan is, amikor leülök, és eszembe jut, hogy lehet, hiába pusztultam meg a tréningen. A legnagyobb probléma, hogy nem tudjuk, nem a semmire edzünk-e, mikor lesz a következő verseny, megtartják-e az olimpiát. Nehéz lelkileg megélni, hogy kérdéses, a befektetett munkánknak megjön-e az eredménye, s egyáltalán mikorra kellene formát időzíteni” – mondja a Válasz Online-nak Tóth Krisztián.

Ha már formaidőzítés: az előző olimpián bronzérmet szerzett, de azóta fedett pályás vb-t is nyert súlylökő, Márton Anita előbb a kínai fedett pályás világbajnokságra, majd az ahelyett a programba iktatott portugáliai Európa-kupára készült. Mindkettőt törölték. Emiatt most pihenhet, de jövő héten kezdődne az olimpiai felkészülés, alapozó edzésekkel.

„Nem egyszerű a helyzet, neki kell fogni a kemény munkának anélkül, hogy látnánk, miért dolgozunk. Sajnos azt nem tehetjük meg, hogy a véletlenre bízzuk és nem csinálunk semmit, tehát próbálunk minőségi munkát végezni” – mondja kérdésünkre.

Márton Anita a győzelmével végződött birminghami fedett pályás atlétikai vb-n 2018. március 2-án. Fotó: AFP/Adrian Dennis

Klubjából egyedül neki, válogatott sportolónak engedték meg, hogy a szegedi pályára lejárjon edzeni. „Próbálok kevesebb emberrel érintkezni. Itthon beülök a kocsiba, elmegyek az edzésre, ott csak edzőmmel találkozom, s utána jövök is haza. De ha további szigorítások lesznek, s ellehetetlenül, hogy elmenjek edzeni, akkor nem igazán fogok tudni mit csinálni. Itthon maximum erősíteni tudok, netán helyben kocogni vagy a kertben futkosni…” – teszi hozzá Márton Anita nevetve.

A humor és a lazaság sokat segít. Férfi vízilabdázóink az otthoni, egyéni edzésprogramok elvégzése mellett többek között online videójátékokkal tartják a kapcsolatot, de a vívó Rédli András is megtalálta az előnyét a házi karanténnak: „Egyetlen ruha sincs már a szennyestartóban, ami nem is tudom, mikor fordult elő legutóbb.” (Párbajtőrözőink otthonléte már több mint egy hete tart, oka pedig a számos külföldi vetélytársat felvonultató március eleji budapesti Grand Prix-viadal, amely kapcsán csütörtökön derült ki, hogy három itt járt dél-koreai vívó koronavírustesztje is pozitív lett.)

Jótékony milliók és pizzák

Több sportoló is nemes gesztussal élt a járványhelyzetben. Gulácsi Péter, a labdarúgó-válogatott kapusa ötmillió forintot utalt a Szent László Kórház Infektológiai és Intenzív Osztály alapítványi számlájára. „Elképesztő hálával tartozunk azoknak az orvosoknak, nővéreknek, ápolóknak, akik a frontvonalban harcolnak értünk” – indokolta tettét a Facebookon. A háromszoros olimpiai bajnok vízilabdázó, Kásás Tamás is hasonló célból lépett: bár a tulajdonában lévő étterem zárva tart, naponta 200 pizzát szállítanak ki budapesti kórházakba, az ott dolgozók részére. A siófoki női kézilabdacsapat vezetősége is felajánlással élt: az üresen álló sportcsarnokot és sportszállót adnák át szükség esetén egészségügyi célokra.

Kivételes helyzetben kivételes megoldás kell, nincs ideális lehetőség – áll a NOB egyik minapi nyilatkozatában. A sportolók türelmével nem illene már sokáig visszaélni, még ha érthető is, hogy most még az sem jelenthető ki teljes biztonsággal, hogy ősszel megrendezhetők a játékok. Abban minden általunk megkérdezett egyetértett, hogy ha kommunikálnának valami konkrétat, az megnyugtató lenne. „Ha kimondanák, hogy x hónapot vagy évet csúszik az olimpia, netán megtartják az eredeti időpontban, akkor tudnánk mihez viszonyítani – mondja a dzsúdós Tóth Krisztián. – Otthon lenni is egyszerűbb lenne azzal az érzéssel, hogy nem gond, ha most egy ideig pihenek.”


Nyitókép: Cseh László versenyez a kazanyi vizes világbajnokság 100 méteres pillangóúszásának elődöntőjében 2015. augusztus 7-én. Fotó: AFP/François-Xavier Marit

Ez a cikk nem készülhetett volna el olvasóink támogatása nélkül. Ha fontosnak tartja munkánkat, kérjük, legyen „előfizetőnk” akár már havi 1700 forintért, és csatlakozzon hozzánk a Facebookon!

Kategória: Nagytotál