Rákot nem, de bajt okozhat: minden, amit az 5G-ről tudni kell
Rák, autizmus, globális emberkísérlet, madár- és méhpusztulás: hazánkat is elérte a rettegés az új 5G mobilhálózattól. Lapunk alaposan elemezte az összes vonatkozó kutatást: az aggodalmak zöme áltudományos riogatás, továbbra sem fogja megfőzni az agyunkat a mobiltelefon. Viszont közben nem beszélünk a veszélyekről, amelyek miatt tényleg főhet a fejünk. Az 5G nagy áldása, a „dolgok internete” még kiszolgáltatottabbá tehet bennünket az adatainkból élő techóriásoknak – vagy épp a technológiát adó kínai cégeknek, amelyek Magyarországon is részt vesznek a hálózat kiépítésében. Nagykép a legújabb generációs mobilhálózatról.
„Minek az 5G? Kell az agyrák?” „Az 5G debütálásánál a madarak csoportosan potyogtak le a fákról. Biztosan jó irányba megy a világ?” „Ez az! Rákot mindenkinek, éljen a mikrohullám.” Ha ma egy mobilcég az 5G legújabb fejleményeiről posztol a Facebookon, felkészülhet rá, hogy tízből kilenc esetben a fentiekhez hasonló kommenteket fog kapni. A magyarok egy része az elmúlt egy évben elkezdett komolyan félni attól, hogy a legújabb mobilhálózat rákot / terméketlenséget / autizmust / álmatlanságot / tetszőleges betegséget okoz.
A veszélyekről komoly hírportálok cikkeznek, a Magyar Hang hetilapban pedig augusztusban több számon át tartó vita bontakozott ki az 5G-ről. A vitát Tanka Endre nyugdíjas jogászprofesszor olyan meghökkentő állításokkal indította el, hogy a mobilhálózatok a globális méhpusztulás fő okai, és hogy „az uniós államok zöme elzárkózik az 5G alkalmazásától, Izrael pedig egyenesen megtiltja”. A tudományos konszenzus szerint a méhpusztulást az élőhelyek és a biodiverzitás eltűnése, a klímaváltozás, a mezőgazdasági monokultúrák és a növényvédő szerek okozzák, a tesztek és a frekvenciapályázatok pedig Európa-szerte és Izraelben is zavartalanul folynak. Lányi András egy héttel később mégis a cikkre hivatkozva írta, hogy „a Nemzeti Kollaboráció Rendszere élen jár az 5G telepítésében”, feláldozva a magyar polgárok egészségét és környezetét, majd Schiffer András is példaként hozta fel kapitalizmus-kritikájában „a tömegesen előidézhető gyógyíthatatlan betegségekkel, az élővilág pusztulásával” járó 5G-t.
Abban van igazság, hogy az 5G ellen Európa-szerte sokan tiltakoznak. Brüsszelben és Genfben az aggódó civil szerveződések ki is harcolták a tesztek felfüggesztését. Ugyanez történt több tucat kaliforniai városban. A mozgalom 2018 novemberében lendületet kapott, amikor egy áltudományos diétákban utazó, félmillió követővel bíró influencer elterjesztette az álhírt, hogy ugyanis az 5G hágai tesztüzeme alatt 300 madár pusztult el egy parkban.
A madarak tényleg elhullottak – valószínűleg mérgezés miatt –, és 5G teszt is zajlott a környéken – fél évvel az eset előtt, egy napig.
A két dolgot egy konteó-gyáros kötötte össze, aki szerint a tavalyi kaliforniai erdőtüzeket a globális elit energiafegyvere idézte elő, bosszúból, amiért az állam vezetése a városok kezébe adta a döntés jogát az 5G kiépítéséről. A New York Times rámutatott, hogy az amerikai félelmekre rájátszik az orosz állami hátterű RT America is: a tévé nagy nyilvánosságot biztosít a tiltakozóknak, és szívesen beszél „globális emberkísérletről”, „5G-apokalipszisről”. Mindeközben természetesen Oroszország is javában építi ki a hálózatot odahaza.
Csernobil és a nocebo
A mobiltechnológiától való félelem nem újdonság. Ugyanez a cirkusz az első rádiótelefonok elterjedésekor, majd a 2G, a 3G és a 4G (vagyis a második, harmadik és negyedik generációs) hálózatok kiépítésekor is lement. Immár 30 éve visszatérő toposz, hogy a mobiltelefon agyrákot okoz, és meddővé teszi a férfiakat (főleg, ha nadrágzsebben tartják). Sőt, nemcsak a mobilok károsak, hanem minden elektromos eszköz a távvezetékektől a mikrohullámú sütőig. Az „elektroszmog” szóra rákeresve számos protektort, harmonizátort és más „csodaszert” találunk: ezek néhány tízezer forintért „megvédenek” minket a veszedelemtől.
Mivel az elektromos eszközök ma már minden irányból körülvesznek bennünket, sokan ezekbe vetítik létező egészségi vagy pszichés gondjaikat. Néha nem is ok nélkül: ha egész nap számítógépezünk, tényleg jobban érezzük magunkat, amikor kikapcsoljuk. Véletlen? Nos, korántsem, csak semmi köze az elektroszmoghoz – annál több a tartáshoz, a mozgáshiányhoz vagy a szemfáradtsághoz. (A tudomány ezt „nocebo”-effektusnak hívja.)
Mielőtt az 5G veszélyeire rátérünk, nézzük meg, van-e egészségkárosító hatása általában az elektromágneses sugárzásnak. Mivel benne van a sugárzás szó, a sugárzásról pedig Csernobil jut az eszünkbe, sokan megijednek tőle – főleg, ha már megkopott fejükben a fizikaórák emléke. A kedvükért idézzük fel: az elektromágneses sugárzás sokféle lehet. Az gyilkolt Csernobilban, de a fény is az. Fotonokból álló, fénysebességgel terjedő energiahullám. Amiben eltérnek: más a hullámhosszuk, a frekvenciájuk és az átadott energiájuk. A rádióhullámok a leghosszabb, legkisebb frekvenciájú elektromágneses hullámok között vannak. A Csernobilban gyilkoló Röntgen- és gamma-sugárzás pedig a spektrum másik végén helyezkedik el.
Az elektromágneses sugárzás nagyjából egymillió gigahertzes frekvenciától felfelé lesz káros. Ezek a nagyon rövid, másodpercenként milliárdszor érkező hullámok képesek arra, hogy kiszakítsanak elektronokat az atomok elektronhéjából, ezért ionizáló sugárzásnak nevezzük őket. Az ionizáló sugárzás képes felbontani a kémiai kötéseket, és sérülést okozni a DNS-molekulában, így rákot is okozhat. A napsütésben is jelen lévő ibolyántúli (UV) sugárzás már ebbe a tartományba esik, nem véletlen, hogy évente sok tízezren kapnak bőrrákot napozás miatt. (Tényleg létezik tehát elektromágneses hullámot kibocsátó eszköz, amely rákot okoz. Úgy hívják: szolárium.) Ionizál a Röntgen- és a gamma-sugárzás is, méghozzá elég durván.
A nem ionizáló sugárzás szervezetre gyakorolt hatását évtizedek óta, de főleg a mobiltelefonok elterjedése óta kutatják. Az egyetlen hatás, amelynek létezését tudományos konszenzus övezi az, hogy melegít.
Hogy ettől megóvják az embereket, a hatóságok határértékeket írnak a forgalomba hozott kütyüknek az átadható energiamennyiségre. Ennek mértékegysége a fajlagosan elnyelt teljesítmény (SAR), amit elvileg minden készülékgyártó feltüntet valahol – bár kevesen lehetnek, akik ez alapján választanak az új iPhone és Galaxy között. Az EU-ban a mobiltelefonok SAR határértéke 2 watt/kg. Ez nagyjából ötvened része annak, ami 1 kilogramm szövet 1 fokkal való felmelegítéséhez lenne szükséges – magyarul elhanyagolható. Akit ez nem nyugtat meg, próbálja meg a télen Wifi routerrel kifűteni a lakást.
A nem ionizáló sugárzásnak egy típusa van, ami veszélyes lehet (legalábbis egy szűk fémdobozon belül): a 2,45 gigahertzes mikrohullám. Ez pont az a hullámhossz, amit a vízmolekula szeret elnyelni, márpedig testünk nagy része víz. Az ételeinké is, ezért ezen a frekvencián működnek a mikrohullámú sütők – a felhasználót pedig vastag ajtó hivatott védeni, nehogy az ő vízmolekulái is felmelegedjenek.
Megbízhatatlan patkányok
Persze mindig elképzelhető, hogy van valamilyen, ma még nem ismert mechanizmus, amin keresztül a rádióhullámok a melegítésen túl is hatással vannak sejtjeinkre. Elképzelhető, de az elmúlt 30 év több tízezer kutatása közül csak elenyésző számú akadt, amely erre utalt – messze nem elég ahhoz, hogy a tudományos módszertan szerint bizonyítottnak lehessen tekinteni a kapcsolatot. Ez a tudományos konszenzus és az egészségügyi világszervezet WHO hivatalos álláspontja is: nincs bizonyíték rá, hogy a mobilhasználat (beleértve az 5G-t) vagy más elektromágneses sugárzás agyrákot vagy bármilyen más betegséget okoz. Tény azonban, hogy van néhány ezzel ellentétes eredményre jutó kutatás, az óvatos WHO ezért 2011-ben felvette a rádiófrekvenciás elektromágneses sugárzást a „potenciálisan” rákkeltő anyagok sorába. Olyan dolgok mellé, mint az aloe vera kivonat, a savanyúság és az ácsmesterség.
A rádióhullámok és agyrák közötti kapcsolatot valószínűsítő tanulmányok közül egyik sem áll stabil lábakon. Nincs közöttük véletlen duplavak vizsgálat (nehéz is lenne kontrollcsoportot képezni olyan alanyokból, akik vállalják, hogy évekig nem használnak mobilt). Csak önbevallásra alapuló eset-kontroll vizsgálatok vannak köztük, amelyeknél sokszor 5-10 évvel korábbi mobilhasználati szokásokat kell felidézni. Az állatkísérletek sem megbízhatóbbak.
Egy tíz éven át tartó amerikai vizsgálat két éven át sugárzott be egereket és patkányokat napi 18 órán át az emberi határértéket háromszorosan meghaladó rádióhullámmal, és arra jutott, hogy a hím patkányoknál minimálisan megnőtt az agytumor valószínűsége.
Az egereknél viszont nem. Csakhogy a patkányok tovább is éltek, és nem lehet kizárni, hogy ennek köszönhető a több rákos eset – vagy a statisztikai véletlennek.
Csakhogy az 5G teljesen más tészta, mint az eddig vizsgált rádióhullámok – állítják a szkeptikusok. Hiszen míg az eddigi hálózatok 1,9 és 2,5 GHz között működtek, addig az 5G elvileg a 300 GHz-es frekvenciatartományban is sugározhat, ami óriási ugrás. Attól függ, hogy mihez képest – az ionizáló sugárzás csak egymillió GHz körül indul, amitől a 300 még elég messze van. Ráadásul a 300 GHz csak egy elméleti maximum. Az 5G eleinte jóval alacsonyabb frekvencián fog működni: az EU-ban, így Magyarországon például a 3,6 GHz-es sávban folynak a tesztek, és távlatilag is csak a 26 GHz-es frekvencia van lefoglalva.
Igen ám, de az 5G abban is eltér az eddigi hálózatoktól, hogy sokkal sűrűbben kell telepíteni a bázisállomásokat, a tervek szerint például villanyoszlopokon is lesznek majd bázisdobozok – szól a következő ellenvetés. Ez igaz, az új technológia ugyanis éppen az alacsonyabb hullámhossz miatt kevésbé képes átjutni a falakon és más tereptárgyakon. Csakhogy még így is biztonságos távolságra lesznek. Az elektromágneses sugárzás intenzitása a távolsággal együtt rohamosan csökken. Tíz méterre egy 250 milliwattos 5G antennától már csak 8 mikrowatt/négyzetméter teljesítményűsűrégről lehet beszélni. Ennél egy villanykörte is milliószor erősebb. Nem beszélve egy fejhez emelt telefonról – ami, mint korábban láttuk, szintén a biztonságos határérték alatt van.
Akik pedig azt követelik, hogy az 5G bevezetését függesszék fel, amíg nem bizonyítják minden kétséget kizáróan ártalmatlan voltát, elfelejtik, hogy valami hiányát nem lehet bizonyítani. A tudományos módszertan alkalmas rá, hogy valami meglétét nagy valószínűséggel bizonyítsa, de kizárni száz százalékig semmit sem tud, még a láthatatlan rózsaszín unikornis létezését sem.
Az 5G igazi veszélye
Vagyis az 5G úgy jó, ahogy van? Jöhet a szép, új világ? Nem biztos. Ahogy a génmódosított növényekkel nem az a baj, hogy a mérgezők, az 5G-vel sem az a baj, hogy rákkeltő. A GMO-monokultúrák csökkentik a biodiverzitást, mert kiszorítják a kevésbé jövedelmező fajtákat vagy a természetes erdőtakarót, mint a dél-amerikai szójaültetvények, és még a vegyszerhasználatot is növelik. Hasonlóképp, az 5G igazi veszélyei is abban rejlenek, hogy mire használjuk a technológiát.
Az 5G három területen hoz előrelépést a 4G-hez képest. Akár tízszer gyorsabb lesz a mobilnet – 4K felbontásban nézhetjük a Netflixet a vonaton –, egyszerre sokkal több eszköz csatlakozhat a mobilhálózatra, és 50-ről 1 milliszekundumra csökken a válaszidő kétoldalú kommunikáció esetén. Mire jó ez? Miért nem elég Full HD felbontásban netflixezni, miért kellene még több eszközt csatlakoztatni a hálózathoz, amikor már mindenkinek van okostelefonja, és miért nem elég gyors az 50 milliszekundumos válaszidő?
A nagy sebesség azért üdvös, mert vezeték nélkül is lehet majd gyors és korlátlan otthoni internetet „bekötni” a háztartásokba. Ez ott lesz előnyös, ahol csak egy kábeles netszolgáltató van, monopolhelyzetben, vagy üvegszál helyett még lassú rézkábelen érkezik a vezetékes net. Több eszközt pedig a „dolgok internete” (Internet of Things) miatt kell csatlakoztatni: az okos villanyóráktól az okos hűtőkön, pizzaszállító drónokon és önvezető teherautókon át az okos villanyoszlopig sok millió tárgy fog csatlakozni a mobilnetre. Az azonnali válaszidő pedig olyan alkalmazásokhoz kell, mint például egy mentőautóban végzett műtét, ahol az orvos egy távoli kórházból 5G-s haptikus kesztyűvel vezeti a mentős kezét, valós időben.
A fejlődés számos előnnyel jár, ugyanakkor veszélyekkel is. A Szilícium-völgyi technológiai óriáscégek, amelyek a felhasználók adatainak adás-vételéből élnek, egy sor újabb adatforrást kapnak majd a kezükbe, még tovább növelve életünk feletti befolyásukat és nagyrészt adózatlan profitjukat.
Ha például egy 5G hálózatba kötött levegőminőségi szenzor valahol elektromos cigaretta páráját észleli, azonnal célzott e-cigi-reklámot lehet küldeni a szenzorhoz közeli telefonok felhasználóinak. A monetizálási lehetőségeknek csak a képzelet szab határt.
A másik kockázat biztonsági. A társadalom, amelyben minden tárgy a netre csatlakozik, igazi aranybánya a kiberbűnözőknek, kiberterroristáknak – vagy akár a rivális államoknak. Főleg, ha magát az infrastruktúrát is ők építették ki. Nem véletlen, hogy Donald Trump elnök az amerikai–kínai kereskedelmi háború egyik fő lépéseként kitiltotta a kínai titkosszolgálatokkal állítólag kapcsolatban álló Huaweit és ZTE-t az amerikai 5G-projektekből. Ugyanígy tett Ausztrália és Új-Zéland is. Európa, benne Magyarország, még nem követte a példát.
Hazánkban a három mobilszolgáltató közül kettő is a kínai gyártmányú hálózati eszközökkel építi ki 5G hálózatát. A Telenor, amely májusban Győrött kezdte meg a tesztelést, a ZTE-vel, a Vodafone, amely Budapesten demózta a technológiát, a Huawei-jel dolgozik. A tesztelést január óta Zalaegerszegen és Kecskeméten folytató Telekom viszont az Ericsson termékeit használja. Az országos hálózat kiépítése az év végén vagy jövőre kezdődhet. A NMHH a nyáron írta ki a frekvenciapályázatot, amelyen a három jelenlegi mobilszolgáltató indulhat el, miután a Digit korábbi versenyjogi vétsége miatt kizárták a versengésből.
Az 5G ma még elképzelhetetlen technológiai lehetőségek előtt tárja ki az ajtót, amelyen be kell lépnünk, de felelősen és elővigyázatosan. A mainál is technológiafüggőbb, a virtuális valóságba vonuló, sebezhető és óriáscégeknek vagy autoriter nagyhatalmaknak kiszolgáltatott társadalom is lehet az eredmény, amely odaát vár minket. Bőven elég ezzel megküzdeni – a rákkal való riogatás nélkül is.
Nyitókép: dpa/Oliver Berg
