A rakamazi fa terminátor – erre mentek uniós százmilliók Sesztákék alatt
Félmilliárd forint uniós pénz és egy kísértetiesen ismerős óriás, amely ugyanúgy néz ki, mint hírhedt kisvárdai elődje – hiszen az uniót lényegében kétszer is sikerült megkopasztani ugyanazzal a recepttel. A rakamazi Tisza-parton álló, éjszaka világító szemű fa terminátor, a „saját felelősségre használható, nem kilátó” történetéből egy olyan rendszert rajzolódik ki, amelyben a közpénzből finanszírozott látványosságok végül a korrupciós vádak miatt rácsok mögé került Seszták Miklós szűk üzleti köréhez vezetnek. Helyszíni riport.
Vonattal érkezünk Tokajba, majd átsétálunk a Tiszán átívelő hídon a túlpartra. A folyó fölött haladva nehéz máshova nézni: a Tisza és a Bodrog összefolyásánál gigantikus, fából ácsolt emberalak magasodik a part fölé. Széttárt karjaival mintha az érkezőket várná ölelésre. Bár a terület közigazgatásilag Rakamazhoz tartozik, a különös építmény mára ugyanúgy a tokaji panoráma részévé vált, mint a túlpart szőlőkkel borított dombjai.
Saját felelősségre használható, nem kilátó
Az öleléssel be is kell érnünk. Bár egy közel félmilliárd forintot elnyerő uniós projekt helyszínén járunk, az Európai Unió támogatását jelző tájékoztató táblát sehol sem találjuk. Ahogy sétálunk a kemping területén, feltűnik más furcsaság is. A vízparti komplexum többi épületét szemmel láthatóan az árvizekhez igazították: vagy lábakra emelték őket, vagy mesterséges dombon ülnek. A fa óriás azonban közvetlenül a földön áll, így ha a Tisza kiönt, fürödni fog egyet.
Ha már elutaztunk ideáig, szeretnénk felmászni az óriás fejébe, hogy megnézzük a kilátást, azonban határozott figyelmeztetés fogad: „Nem kilátó! Tilos felmászni.” A tábla alapján akár vissza is fordulhatnánk, azonban bekukucskálunk balra és odabent egy lépcsősor indul felfelé. Néhány fok után újabb feliratba botlunk. Ez már megengedőbb: „Saját felelősségre használható.” A két tábla között elég nehéz eligazodni. A látogató belátására van bízva: felmegy vagy sem. Mi felmentünk.
A legfelső szinten a kilátást két reflektor takarja ki, a helyiek által mesélt történet tehát igaz: sötétedés után az óriás szeme világít. Találunk még hat darab elektromos konnektort is odafent. Hogy ezek pontosan milyen funkciót szolgálnak a faépítményben, nem világos.
A projekt hivatalos leírása szerint itt „Tokaj, a Tisza és a Bodrog élővilágát, illetve örökségét bemutató közösségi tér” jött létre digitális tartalmakkal. Ennek helyszíne a szobor mellett álló napelemes épület. Ottjártunkkor az ajtó zárva volt, az ablakon keresztül azonban be lehetett látni. Csocsóasztal, játszóházi kellékek sorakoztak odabent. A kihelyezett tábla szerint az épület szerdától péntekig délután négy és este nyolc között, hétvégén pedig déltől este nyolcig tart nyitva. Itt működik a Tiszavirág Kalandház, amely 2025 végén nyitotta meg kapuit. A közösségi oldala alapján az élővilág-bemutatás a gyakorlatban például falra festett vidrákat, sügéreket, információs kártyákat jelent.
Miközben körbejárjuk az épületet, a női és a férfi zuhanyzó mellett egy szivárványzászlóval jelölt zuhanyzóhelyiséget is találunk. Olyan beruházásban, amelynek hátterében a Fidesz–KDNP-hez köthető szereplők bukkannak fel, ez meglehetősen váratlan látvány. Az uniós projekt kedvezményezettje az Alkossunk Várost Alapítvány volt. Ennek alapítója Mikucza Tamás, akit hosszú éveken keresztül a jelenleg milliárdos korrupciós vádak miatt letartóztatásban lévő Seszták Miklós, egykori nemzeti fejlesztési miniszter „üzleti köréhez” soroltak. Mikucza családtagjai és üzlettársai jelentős állami támogatásokhoz és kisvárdai önkormányzati megbízásokhoz jutottak, miközben az általa alapított szervezet évek óta Seszták fővédnökségével rendezett a településen fesztivált.
Mivel a helyszínen semmi nem árulja el, pontosan mennyibe került az építmény – a félmilliárdos támogatásba más fejlesztések is tartoztak az ingatlanon –, a számokat a Közbeszerzési Értesítőből kellett összeraknunk. A dokumentumok szerint maga az óriás és a mellette lévő fogadóépület nettó 204 millió forintból készült el. A nyertes végül a Nyír-MG Trend Bau Építőipari és Szolgáltató Kft. lett. A név nem véletlenül lehet ismerős. Ugyanez a cég néhány évvel korábban már felépített egy kísértetiesen hasonló fa óriást ugyanennek az alapítványnak, szintén uniós támogatás segítségével.
A kisvárdai prototípus
Aki ma a rakamazi óriásra néz, tulajdonképpen egy másolatot lát. Az eredeti ugyanis már évekkel korábban megszületett, 67 kilométerrel keletre, a szlovák és ukrán határ közelében fekvő Kisvárdán. A nyertes vállalkozás nettó 634 millió forintért dolgozott a projekten, amely a fából ácsolt, 11 méter magas emberalak mellett egy látogatóközpontot és egy ECO-parkot tartalmazott.
Kisvárdát az elmúlt másfél évtizedben nem véletlenül emlegették gyakran „Kelet-Magyarország Felcsútjaként”. A városra és környékére valósággal ömlöttek az állami és uniós fejlesztési források. Egymás után jelentek meg a különböző turisztikai attrakciók: filmes látványpark, lówellness vagy éppen luxus-teniszakadémia.
A beruházás országos sajtóvisszhangot kapott, az ügy annyira feltűnőnek bizonyult, hogy az Európai Unió Csalás Elleni Hivatala, az OLAF is érdeklődni kezdett a projekt iránt.
Az OLAF megjelenése általában nem az a pillanat, amikor egy projekt gazdái újabb hasonló fejlesztésekben kezdenek gondolkodni. Itt azonban mégis ez történt.
Az Alkossunk Várost Alapítvány néhány évvel később ismét megjelent egy új pályázattal. A koncepció lényegében változatlan maradt: turisztikai fejlesztés, jelentős uniós támogatás és egy monumentális fa óriás, amely az egész beruházás központi vizuális eleme. Csak a helyszín változott: a választás ezúttal Rakamazra esett.
Az önkormányzattól vették meg a telket
Rakamazon a félmilliárdos uniós projektet egy olyan vízparti ingatlan megvétele előzte meg, amely Tokajra néző panorámájával és turisztikai adottságaival a térség egyik legértékesebb fejlesztési területe. Ez a helyszín a Tisza Camping, ahol egykor a Hegyalja Fesztivál több tízezer látogatója fordult meg.
2017 végén került a rakamazi képviselő-testület elé a Tisza-part két kiemelt értékű ingatlanának (a 2419/2-es és a 2419/5-ös helyrajzi számú területek) értékesítése, amit Bodnár László polgármester adott elő. Az önkormányzati jegyzőkönyvek szerint
a több mint 3,5 hektáros terület kikiáltási árát bruttó 85 millió forintban állapították meg. Ez négyzetméterenként 2398 forintos árat jelentett.
Azt megelőzően a pénzügyi bizottság ülésén több képviselő is jelezte, hogy a Felső-Tisza térségébe jelentős turisztikai fejlesztési források érkeznek, ezért a folyóparti ingatlanok értéke várhatóan emelkedni fog. A bizottság azt javasolta, hogy a testület ne értékesítse a területet. Az egyik hozzászóló ezt a jegyzőkönyv szerint a következőképpen fogalmazta meg: „Az értékesíteni tervezett területeket nagyon értékes területnek tartom, annak a területnek varázsa van.”
A polgármester azonban másként látta a helyzetet. A testületi vitában azzal érvelt, hogy az önkormányzat nem rendelkezik elegendő forrással a korábban félbemaradt fejlesztések befejezésére, és a turizmus nem tartozik a település kötelező önkormányzati feladatai közé. Azt is felidézte, hogy a korábbi városvezetés után több problémás turisztikai beruházás maradt a város nyakán, miközben a kemping hosszú évek óta kihasználatlanul állt.
A testület végül jóváhagyta az értékesítést. A következő kérdés az volt, hogy ki jelentkezik a rakamazi Tisza-part legértékesebb fejlesztési területéért. A nyilvános pályázaton egyetlen ajánlatot nyújtottak be, és azt a frissen alapított MHM R Ingatlanfejlesztő Kft. adta. A cég ügyvezetője Mikucza Tamás, az Alkossunk Várost Alapítvány alapítója. A vállalkozás pontosan a kikiáltási árat ajánlotta, 85 millió forintot.
A kulcsfontosságú terület megszerzése után látványosan felgyorsultak az események. Megérkeztek a támogatások. Az MHM R Ingatlanfejlesztő Kft. a Kisfaludy Turisztikai Fejlesztési Programból 285 millió forint vissza nem térítendő támogatást nyert el egy tízszobás panzió és rendezvényház kialakítására. A szomszédos területen pedig feltűnt az Alkossunk Várost Alapítvány csaknem félmilliárd forintos uniós projektje.
A rakamazi átok: a Teknősbékaház
A rakamazi Tisza-part történetében a fa óriás és az MHM R Kft. beruházása nem az első eset, hogy az uniós pénzek furcsa és zavaros utat jártak be. A település szinte elátkozott az uniós turisztikai projektjeit tekintve.
A 2010-es évek elején a korábbi fideszes polgármester, Farkas Ernő idején indult el a hírhedt Rakamazi Nagy-Morotva Vízi Tanösvény projekt, amely a következő elemeket tartalmazta:
- 2,2 kilométer hosszú vízi tanösvény a morotva élővilágának bemutatására;
- 1000 négyzetméteres kiállítóterem, az úgynevezett Nagy Teknősbékaház, valamint egy Kis Teknősbékaház;
- pontonsor a kishajók kikötéséhez és csónakkiemelő öböl a kempingnél.
A projektre mintegy 526 millió forint uniós támogatást nyertek el. A végeredmény azonban a magyar közpénz-abszurd örök klasszikusává vált. Amikor a beruházást 2012-ben nagy hirtelen átadták, kiderült, hogy:
- a Nagy Teknősbékaházba egyáltalán nem vezették be az áramot;
- a kiállítótér központi látványosságának szánt gigantikus akváriumból három alapvető dolog hiányzott: az üveg, a szigetelés és a víz.
Az épület a hiányosságok miatt így nem kapott használatbavételi engedélyt. A 2014-ben megválasztott új városvezetés 2015-ben büntetőfeljelentést tett. A bírósági eljárás jogerősen megállapította, hogy Farkas Ernő polgármester és a kivitelező cégek vezetői összejátszottak: a teljesítéseket hamisan igazolták, a munkálatokat el nem végzett állapotban adták át, és hamis jegyzőkönyveket írtak alá. Farkas Ernőt a bíróság jogerősen felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte elszámoláshamisítás miatt.
A Nagy Teknősbékaház a fa óriástól pár méterre fekszik, így ottjártunkkor oda is benéztünk. Az építmény állapota és működése a mai napig tökéletes mementója a kelet-magyarországi uniós fejlesztéspolitikának. A bejáratnál digitális kijelzőn fut körbe-körbe a szívélyes felirat: „Szeretettel üdvözöljük”. Elvileg délelőtt 10 órától nyitva kellene lennie, ám az ajtón a „Zárva” felirat fogadja az érkezőt, mellette a „Kérjük, csengessen!” utasítással. Becsengetésünkre semmi nem történt, senki nem nyitott ajtót. A kiállítást – például az „Újragondolt ősi motívumok a 21. században” című tablókat – csak az ablaküvegen keresztül, kívülről lehetett megtekinteni. Az építmény műszaki állapota látványosan romlik: az ereszcsatorna néhol ahelyett, hogy elvezetné, gyűjti a csapadékvizet.
Az épület előtt felállítottak egy kerékpáros pihenőhelyet is. A kihelyezett fémboxban bankkártyás fizetéssel működő, elektromos kerékpárszerviz-pontot helyeztek el – amely nem működik, így csupán arra jó, hogy a látogatók megtámasszák a biciklit.
Nem ez az egyetlen fekete folt Rakamaz közelmúltjában: korábban a Tisza Campingben egy C-kategóriás ifjúsági szálláshelyre elnyert 144 milliós támogatásból 58 milliót szabálytalanul költött el a város. Az építkezést megkezdték, a kemping emiatt nem tudott tovább működni, de a munkát végül nem fejezték be. A támogatást az állam visszakövetelte, így kamatokkal együtt 78 millió forintot kellett visszafizetnie a településnek. És pontosan ezen a romhalmazzá vált, korrupciós botrányoktól sújtott ingatlanon bukkant fel 2018 után a Seszták-féle üzleti kör, hogy felépítse a maga többszáz milliós fa óriás projektjét.
Kenőpénzek, üres széfek és a miniszter letartóztatása
Seszták Miklós KDNP-s politikus 2010-től egészen a 2026-os parlamenti választásokig a Kisvárda központú választókerület országgyűlési képviselőjeként tevékenykedett, 2014 és 2018 között pedig a harmadik Orbán-kormány nemzeti fejlesztési minisztereként közvetlenül diszponált az országos és uniós fejlesztési milliárdok felett.
2026 őszén az Országgyűlés felfüggesztette Seszták Miklós mentelmi jogát, majd a bíróság 2026 szeptemberének végén elrendelte a volt miniszter letartóztatását. A hatóságok által megfogalmazott gyanú példátlan súlyú korrupciós mechanizmusokat ír le. Például ott az egymilliárdos kenőpénz ügye: a nyomozó hatóság megalapozott gyanúja szerint Seszták Miklós a miniszteri periódusa alatt több mint egymilliárd forint törvénytelen kenőpénzt fogadott el építőipari kivitelező cégektől.
A nyomozóhatóság a volt miniszter lakóhelyén megtartott házkutatás során több nagyméretű, teljesen üres páncélszekrényt talált. A rendelkezésre álló tanúvallomások alapján a gyanúsított a házkutatást közvetlenül megelőzően mintegy 9 milliárd forintnyi készpénzt tartott a széfekben, amelyet az utolsó pillanatban sikerült kimenekítenie és elrejtenie a hatóságok elől. Seszták Miklós a kihallgatások során ártatlannak vallotta magát, védője pedig határozottan tagadta, hogy valaha is 9 milliárd forint készpénz lett volna a széfekben.
Ma pedig, amikor a gyanútlan látogató belép a rakamazi Tiszavirág Kalandházba, és a gyermeke bedob egy zsetont a csócsóasztalba a fa óriás lábainál, valójában egy többszáz milliós politikai és gazdasági díszlet közepén áll. Az pedig kevés szoborról mondható el Magyarországon, hogy kétszer született meg. Ráadásul mindkétszer az unió segítségével.
Nyitókép: fa óriás a rakamazi Tisza Campingben 2026. november 5-én (fotó: Válasz Online/Vörös Szabolcs)
Ezt a cikket nem közölhettük volna olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, a biztonságos, magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Paypal, utalás és más lehetőségek itt >>>
