Rendőrségen vegzáltak egy választási bírót három nappal a szavazás előtt
A bíró húsz éve foglalkozik választási visszaélésekről szóló bejelentésekkel. Azért idézték be, mert valakiben felmerült, hogy letölthette a Tisza applikációját. Közölte a rendőrökkel, hogy nyomásgyakorlásként értékeli az eljárást. A lapunkhoz eljutott dokumentumok szerint a bíró elleni eljárásokat személyesen Varga Zs. András irányította: a Kúria elnöke, aki épp a minap került Magyar Péter célkeresztjébe „közpénzes luxizás” miatt.
Az alábbi történet fontos látlelet arról, mennyire megroggyant a joguralom Magyarországon 2026 elejére. A választás előtti csütörtökön a rendőrség Teve utcai székházába idéztek egy választási bírót, akit arról faggattak, hogy mikor és milyen személyes adatait adta meg a Tisza pártnak. Tanúként idézték be, azaz igazmondási kötelezettsége volt. Az eljárás már csak azért sem méltó egy jogállamhoz, mert akár meg is adhatott volna személyes adatokat magánemberként, vagy akár érdeklődő szakemberként bármilyen pártnak, ha akart volna. De még csak arra sincs semmilyen bizonyíték, hogy tényleg megadott ilyesmit.
A Válasz Online-hoz eljutott számos rendőrségi irat, amelyből a bírót érintő eljárás sok részlete kiderül. Az iratok hitelességéről meggyőződtünk, azonban az érintett kúriai bírót saját kérésére nem nevezzük meg. Az illető nem kívánt nyilatkozni ehhez a cikkhez.
A választások tisztaságának felügyeletében kiemelt szerepük van a Kúria választási bíráinak. Ha egy jelölt úgy véli, hogy valaki a kampány alatt vagy a választás idején megsértette a törvényeket, akkor első körben a helyi vagy országos választási bizottsághoz fordulhat, de ha elégedetlen az ottani döntéssel, akkor a Kúriához kell mennie. A Kúria három napon belül dönt az ügyében, fellebbezésnek ilyenkor nincs helye. A Kúria választási bírái akár a szavazatok újraszámolását vagy a szavazás megismétlését is előírhatják. Ez az egyetlen ítélkezési fórum választási ügyekben. A választási bírák feddhetetlensége és elfogulatlansága a tiszta választások fontos biztosítéka.
Ha a bírákat megfélemlítik vagy megpróbálják hitelteleníteni, az nem csupán személyes ügy; az egész magyar demokráciának kárt okoz, aki megtámadja őket.
Ennek ismeretében különösen visszás, hogy a 2026-os parlamenti választás előtt három nappal, április 9-én a Kúria egyik választási bírája szó szerint ezt a nyilatkozatot tette a rendőrségen: „Jelen eljárást egy nyomásgyakorlásnak érzem a bírói hatalmi ággal szemben, különösen ilyen közel a választáshoz a választási időszakban, mivel választási ügyekben ítélkezem.”
A Tiszától ellopott adatokra hivatkozott egy bejelentő
Tavaly novemberben valaki „közérdekű bejelentést” tett a Kúrián, miszerint az egyik ottani bíró, történetesen aki választási bíró is, névvel és az utca megjelölésével szerepel azon a listán, ami a Tisza Világ nevű applikáció letöltőit sorolta. Már itt fontos jelezni, hogy a lista illegálisan került ki a Tisza párttól 2025 őszén; minden jel szerint az adatokat ellopták. A lopott adatokat nyilvánosságra is hozták az interneten, ami már önmagában törvénytelen volt, ha nem lopott lista lett volna, akkor sem lehetett volna megtenni. Történetünk szempontjából nem mindegy, hogy a Fidesz és a fideszes sajtó mindezek ellenére kampánycélokra használta a listát. Egyes lapok (például a Magyar Nemzet, a Mandiner és a Promenad24) konkrét nevek között szemezgettek.
A botrányt fokozta, hogy Varga Zs. András kúriai elnök tavaly novemberben lényegében megfenyegette azokat a bírákat, akik szerepeltek a fideszes sajtó szemezgetésében, mint az applikáció letöltői. A Kúria kiadott egy közleményt, amelyben eljárásokat helyezett kilátásba a listázott bírók ellen, „az igazságszolgáltatás pártatlansága” védelmében. Válaszul a bírók szakmai szervezete, az OBT is kiadott egy közleményt, amelyben többek között ezt írják a Kúria közleményéről: „(…) a közlemény alkalmas arra is, hogy a bírókban komoly aggodalmat keltsen amiatt, hogy a jogszabályi kereteken túllépő eljárásokat helyez kilátásba. Ezt pedig nem tartja megengedhetőnek az Országos Bírói Tanács.”
A háttérhez fontos tudni, hogy a bírókra különleges szabályok vonatkoznak: nem fejthetnek ki politikai aktivitást, nem hozhatják nyilvánosságra a véleményüket politikai ügyekben, nem lehetnek tagjai és nem dolgozhatnak pártnak. Ugyanakkor egy applikáció letöltése – ha azzal nem kampányolnak – önmagában nem számít aktivizmusnak. Ahogy az sem tilos, hogy egy bíró elolvasson egy választási szórólapot vagy feliratkozzon egy hírlevélre. Egy app letöltése kifejezhet személyes kíváncsiságot vagy szakmai érdeklődést is, utóbbi választási bírák esetében akár elvárható is lehetne.
Ezt Varga Zs. András nem így gondolta, mert nyílt levélben vágott vissza az OBT-nek, amelyben megerősítette, hogy szerinte ideje lehet a vizsgálatoknak: „Tényleg úgy gondolják, hogy ha esetleg kiderül, hogy kúriai bíró, netán választási ügyekben eljáró bíró szerepel az egyik párt szimpatizánsai között, akkor ez a bíró pártatlanul tud eljárni a választási ügyekben? Tényleg úgy gondolják, hogy ezt bárki el is hiszi nekünk?” Varga Zs. András ugyanakkor jelezte, nem mondta, hogy bárki ügyét vizsgálni akarná, csak azt, ha felmerül bizonyíték, hogy vizsgálódni kell, akkor neki kötelessége ezt megtenni.
Varga Zs. feltételezésére, hogy kúriai bíró is ott lehet a listán, a Tűzfalcsoport nevű fideszes propagandaoldal bejegyzése is ráerősített, mert ott arról írtak akkoriban, hogy „információink szerint több bíró neve felmerülhetett az inkriminált lista kapcsán, sőt egy magas rangú kúriai bíró is regisztrálhatott a Tisza-Világ applikáció keretében”.
Innentől pedig nézzük, hogy a Válasz Online birtokába került dokumentumok alapján mi történt az ügyben!
Péterfalvi szívesen továbbít a lopott holmiból
A rendőrségi dokumentumokból kiderül, hogy Varga Zs. arra kérte az adatvédelmi hatóság elnökét, hogy fésülje át az ellopott adatokat, és mondja meg neki, hogy a bejelentésben szereplő bíró adatai szerepelnek-e a listán. Ez még tavaly novemberben történt, amikor a Tűzfalcsoport is írt bírók érintettségéről.
Péterfalvi Attila hatósági elnök (NAIH) egyébként annak idején nem azt vizsgálta első lendületében, hogy ki lopta el az adatokat, és azt sem vizsgálta, hogy a fideszes propagandaoldalak ezt hogyan használták fel, hanem emberei a Tisza Párthoz szálltak ki, és arra voltak kíváncsiak, hogy megfelelően védték-e az adatbázist. Vagyis első körben a Tisza felelősségét firtatták.
Péterfalvi Attila postafordultával válaszolt Varga Zs. kérdésére:
„Igen, szerepel.”
Természetesen hivatalosan senkinek fogalma sem lehetett arról, hogy a lista hiteles-e, és tényleg a bíróról van-e szó, vagy csak valaki a nevében regisztrált, vagy esetleg hasonló neve van valakinek, aki letöltötte az appot, és ugyanabban az utcában lakik. Arról nem is beszélve, hogy – hangsúlyozzuk ismét – végig illegálisan forgó adatokról beszélünk.
Belső vizsgálat indult
Szintén a rendőrségi adatokból (konkrétan Varga Zs. András feljelentéséből) derül ki, hogy 2026 januárjában nyilatkoztatták a Kúrián az érintett bírót, hogy letöltötte-e az appot. A bíró hónapokkal később készült kihallgatási jegyzőkönyve alapján ez nem azt jelentette, hogy csak úgy megkérdezték informálisan, hanem egy integritási eljárást folytattak ellene, amelynek jelentésében a bírót titoktartásra kötelezték az egész eljárásról. Éppen emiatt a bíró nem is árulta el később a rendőrségen, hogy mit nyilatkozott az integritási eljárás során, illetve jelezte, hogy ezt akkor tehetné meg, ha a rendőrség felmentést kérne a titkosítás alól. Varga Zs. viszont már korábban arról tájékoztatta a nyomozókat, hogy a bíró ott azt állította, hogy az appot nem töltötte le és nem is használta.
2026 januárjában tehát ott tartottunk, hogy Varga Zs. nemcsak kilátásba helyezett vizsgálatot az app-gyanúba került bírák ügyben, hanem legalább egy bíró esetében előbb az adatvédelmi biztoshoz fordult, és utána integritási eljárást is indított ellene. Továbbra is hangsúlyozzuk, hogy egy app letöltésének vélelmén kívül más nem vetődött fel a bíróval szemben, azaz szó sem volt arról, hogy az illető megsérthette volna a bírákra vonatkozó korlátozásokat. Ráadásul arról nyilatkozott, hogy még csak le sem töltötte az appot.
Varga Zs. immár a legfőbb ügyészhez fordul
Az integritási eljárásban biztosan nem került elő bizonyíték az app letöltésére, mert Varga Zs. még januárban feljelentést tett Nagy Gábor Bálint legfőbb ügyésznél, hogy nyomozzák ki, hogyan szerepelhettek a bíróra utaló adatok a kilopott listán. Itt tegyük hozzá, hogy később a bíró a rendőrségen azt mondta, neki fogalma sem volt arról, hogy bármilyen listán szerepelt volna, ilyet nem látott, és ilyenről a környezetéből sem hallott.
Varga Zs. feljelentése úgy hangzik, mintha a bíró érdekében tartaná fontosnak a nyomozást, és mintha ezt maga a bíró is szorgalmazta volna. Később viszont a bíró azt mondta a rendőrségen, hogy ő semmilyen sérelmet nem tapasztalt, azaz saját szavai alapján úgy tűnik, hogy nem szorgalmazott feljelentést. Varga Zs. mindenesetre nyomozást kért, és ezt meg is kapta. A feljelentéséhez csatolta Péterfalvi Attila levelét, miszerint „a megnevezett személy szerepel a listában”. Ez alapján úgy is lehet érteni Varga Zs. feljelentését, hogy arra is kíváncsi lehet, a bíró hazudott-e, hiszen azt mondta, nem töltötte le az appot, miközben Péterfalvi látta az adatait a listán.
A BRFK-ra márciusban idézték be először a bírót, méghozzá tanúként. Ez azért is fontos, mert tanúknak igazmondási kötelezettségük van. A rendőrségi iratokból kiderül, hogy
a bíró aznap értesült az idézésről, amikor meg is kellett volna jelennie, 13 órakor.
Mivel akkor éppen ítélkezett, telefonon és írásban is közölte, hogy nem tud menni. Kérte továbbá, hogy ha nem halaszthatatlan ügyről van szó, akkor április 20. utánra idézzék be, mert addig választási bíróként folyamatosan rendelkezésre kell állnia, hiszen a választási ügyekben nagyon szoros határidővel kell döntéseket hozni.
hirdetés
A rendőrség ügybuzgalma nem lankadt. A Google-től megkérdezték, hogy kié az e-mail cím, amiről Péterfalvi megerősítette, hogy rajta volt a Tisza apposok listáján. Érdemi választ nem kaptak. A ONE nevű szolgáltatónál pedig az IP-cím használójára kérdeztek rá, ám itt sem jártak eredménnyel.
Végül a vasárnapi választás előtti csütörtökre újabb idézést küldtek, amin a bíró az ügyvédjével már megjelent.
Itt átadta a januári integritási eljárás dokumentumait és közölte, hogy abban titoktartást írtak elő számára, ezért érdemben az appról szóló kérdésekre nem válaszolhat. Arról viszont nyilatkozott, hogy az eljárást nyomásgyakorlásnak érzi a bírói hatalmi ággal szemben, ahogy ezt a cikk elején már idéztük. A nyomozást azóta bűncselekmény hiányában lezárták.
Mi lett volna, ha vitatható eredmény születik?
A történet tehát normálisan végződött, de az egész eseménysorozatot a legkevésbé sem lehet normálisnak tekinteni. A Kúria elnöke elképesztő erőket mozgósított, hogy kiderítse, lehetséges-e, hogy egy bíró az ellenzékkel szimpatizál. (Pedig ha a gyanúja az app letöltéséről beigazolódott volna, az sem lenne bizonyíték a bíró politikai meggyőződéséről.) Illetve az app letöltése önmagában nem kellene, hogy bármilyen okot adjon a bírói működés korlátozására. Úgyhogy az egyetlen ésszerű magyarázatnak az tűnik, hogy közvetlenül a választás előtt a Kúria elnöke vagy ürügyet keresett egy tiszásnak tartott bíró eltávolítására, vagy meg akarta ijeszteni a bírót, hogy esetleg óvatosabb legyen, mert rajta van az ellenzéki bélyeg. Igyekezetében, mint láttuk, több hatóság is támogatta. Nyomasztó gondolat, hogy ha egy bírósági ítéleten múlt volna egy vitatott mandátum sorsa, és ez akár a választás általános eredményét is meghatározta volna, akkor mennyivel súlyosabb lenne ez az eljárás.
Nem kell nagyon nagy bátorság, hogy ezt a 2025 novembere óta tartó igyekezetet az appot letöltő bírók ügyében, összekapcsoljuk azokkal a nyilatkozatokkal, amelyeket Orbán Viktortól Lázár Jánosig számos vezető fideszes politikus tett a választás előtt: attól tartottak, hogy az ellenzék majd nem ismeri el a választás eredményét, és rendbontásokra készítették fel a lakosságot. Ezekre a nyilatkozatokra reagálva mondta azt Magyar Péter urnazárás után, de még az eredmények ismerete nélkül, hogy „az őrület jelei kezdenek elhatalmasodni rajtuk, és mindenféle fegyveres támadásról, középületek elfoglalásáról hallucináltak”. Egy ilyen hangulatban ijesztő elképzelni, mi lett volna, ha bírósági ítéleteken is múlik a választás végeredménye, és a Fidesz azzal jött volna, hogy tiszás bíró is van a választási testületben, aki nemrég még a rendőrségen ült ellenzéki elfogultsága miatt.
Magyar Péter egyébként lemondásra szólította fel Varga Zs. Andrást, és azzal fenyegeti, ha a hónap végéig nem teszi meg ezt, akkor akár alkotmánymódosítással távolítják el a Kúria éléről. Vasárnapi posztjának már az elején kitért az elnök korábbi fenyegetéseire: „Haladéktalanul távozzon Varga Zs. András, közpénzen luxizó, fideszes kúriai elnök! Az a Varga Zs. András, aki amolyan fideszes stílusban rendszeresen fenyegette a saját kollégáit.”
Nyitókép: Varga Zs. András, a Kúria elnöke beszédet mond a Háromszáz éves a Kúria címmel rendezett jogtörténeti konferencián a Kúrián 2023. június 19-én (fotó: MTI/Hegedüs Róbert)
Ezt a cikket nem közölhettük volna olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, a biztonságos, magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Paypal, utalás és más lehetőségek itt >>>
