Cigány szavazat – veszélybe került a fideszes „aranytartalék”?
Az észak-borsodi választókerületek Magyarország legszegényebb vidékei. A legutóbbi népszámlálás alapján a névjegyzékekben itt találjuk a legtöbb, magát roma származásúnak valló választót. 2014 óta pontosan ezekben a kerületekben tudta a legnagyobb arányban növelni a népszerűségét a Fidesz. Ha úgy tetszik, az Ózd, Kazincbarcika, Sátoraljaújhely központú választókerületek lettek annak a kormányzati kommunikációs fordulatnak a leggyümölcsözőbb területei, melynek célkeresztjében immáron az alacsonyabb társadalmi státuszú választók állnak. Éppen ezért nem mindegy, hogy Magyar Péter, valamint a különböző roma véleményvezérek meddig lesznek képesek a felszínen tartani Lázár János romákat érintő, „szaros mosdós” mondatait. Bódi Mátyás (Választási Földrajz) elemzősorozatának második része következik.
A 2026-os választás sorsdöntő körzeteit bemutató sorozatunk első része dunántúli kertvárosi lázadókról szólt. Most viszont egy egészen másfajta társadalmi szerkezetű vidék következik: Észak-Borsod. Ha a 106 egyéni országgyűlési választókerületet (OEVK) az alapján rendezzük sorba, hogy hol mentek el arányaiban a legkevesebben szavazni a 2022-es, valamint 2018-as országgyűlési választásokon, első helyen az Ózd központú BAZ megye 3-as, másodikon a kazincbarcikai 4-es OEVK-t találjuk. A bronzérmet csak azért nem tudta megszerezni a szomszédos 5-ös számú borsodi választókerület, mert a Berettyóújfalu központú bihari OEVK épp „beelőzte” a zemplénieket. 2018-ra szinte ugyanez a sorrend jönne ki, igaz akkor a sátoraljaújhelyiek „csak” a hetedik legpasszívabb választók voltak. Nem mondhatjuk, hogy a hazánk északi perifériáján élők égnek a politikai cselekvésvágytól.
Most képzeletben rendezzük újra sorrendbe a 106 OEVK-t, de ezúttal az alapján, hogy a 2014 és 2022-es országgyűlési választások között hol nőtt meg legnagyobb mértékben a Fidesz támogatottsága! Az aranyérmet ismét az ózdi BAZ 3-as OEVK szerzi meg. Itt 8 év alatt több mint 22 százalékponttal (!) lett népszerűbb a kormánypárt, de a másik két észak-borsodi választókerületi is benne van a top 10-ben.
Ezekben a választókerületekben rendre úgy lesz egyre népszerűbb a Fidesz, hogy mindeközben nem változik érdemben a helyi társadalom politikai aktivitása.
Nem jelentek meg tömegével új választók, a korábban is politizáló (de legalábbis a választásokon részt vevő) emberek fordultak egyre nagyobb arányban a Fidesz felé és fordítottak hátat a korábbi ellenzéki pártoknak. A 2024-es EP-választás sem hozott földrengésszerű változásokat. Országosan a kazincbarcikai 4-esben vesztett arányaiban a legkevesebb választót a Fidesz 2022-höz képest (-4,1 százalékpont), de a másik két kerületben is minimális volt a lemorzsolódás (-5,5 és -5,6 százalékpont), legalábbis az országos zuhanáshoz képest.
Érdemes a fontosabb gazdasági és társadalmi mutatók segítségével is elhelyezni ezt a térséget Magyarország térképén. Az ózdi választókerületben a legmagasabb az általános iskola 8. évfolyamánál alacsonyabb végezettséggel rendelkező választók aránya, majd két szabolcsi OEVK után következnek a sorban a sátoraljaújhelyi és kazincbarcikai kerületek. Ha a választókerületi átlagjövedelmeket vizsgáljuk, abban szintén
országosan a második leggyengébb értékeket kapjuk az ózdiban, és az ötödik legrosszabbat a sátoraljaújhelyi választókerületben.
Amennyiben a jövedelmek reálértéken számított bővülését vizsgáljuk 2010 óta, a most elemzett Borsod 3-as (Ózd), 4-es (Kazincbarcika), valamint 5-ös (Sátoraljaújhely) választókerületek a 90 vidéki OEVK középmezőnyében lennének megtalálhatóak. Magyarán a vidéki reálbér 2010 óta tapasztalt emelkedése éppen csak meghaladta itt az országos átlagot (42%), miközben a térség már 2010 előtt is súlyosan le volt szakadva az ország, de még a megye más részeihez képest is.
A felsorolást hosszan lehetne folytatni (2010 óta épített lakások rekord alacsony itteni száma, az elvándorlás kimagasló mértéke, a fürdőszobával nem rendelkező háztartások rekord magas aránya, stb.), de egy biztos: a Fidesz 2014 óta országos mértékben nagyon látványosan lecserélte választóinak egy részét és amíg ennek negatív végpontjai a párt számára a budai zöldövezetekben (ideértve a Pest megyei budai agglomerációs zónát is) találhatóak, addig a művelet megkérdőjelezhetetlen pozitív végállomása ez a három borsodi választókerület.
Van ugyanakkor egy másik társadalmi karakterjegy, amely miatt megkülönböztetett szerep hárul erre a térségre a mostani választási kampányban. Ezt a szempontot pedig maga Lázár János tette aktuálissá a számunkra, amikor múlt pénteken úgy fogalmazott:
„Tehát ha migránsok nincsenek, és valakinek takarítani kell az InterCityn a mosdót – mert oda egyébként a magyar választópolgárok nem olyan nagy lendülettel jelentkeznek, hogy másnak a szaros mosdóját takarítsák –, akkor föl kell tárni a belső tartalékokat. És a belső tartalék a magyarországi cigányságot jelenti”.
Hogy a Kis Grófót is felháborító mondatok után Lázárnak elnézést kellett kérnie nyilvánosan, nem véletlen. A roma celebeken keresztül ezek a mondatok eljuthatnak a most általunk vizsgált három választókerületbe is, amelyekben egészen másféle aranytartalék volt a Fidesz számára a helyi cigányság. A 2022-es népszámlálás adatai alapján ebben a három választókerületben él ugyanis a legtöbb olyan választó, aki romának (is) vallotta magát.
Az ózdi választókerület ebben is csúcstartó, az itteniek több mint 11 százaléka rendelkezik roma identitással, de a másik két OEVK-ban is találunk egyenként 9-9 százaléknyi ilyen választót. A lázári kommunikációs ámokfutás újabb állomása azért szintlépés, mert ez esetben már olyan társadalmi réteget ért támadás a miniszter részéről, amelynek névjegyzéki számossága megkérdőjelezhetetlen (ellentétben mondjuk a felvidéki magyarokkal). Földrajzilag ráadásul ezek a szavazók éppen azokban a választókerületekben összpontosulnak, amelyekben a legkomolyabb sikereket tudta felmutatni a kormánypárt az elmúlt országgyűlési választások során. Most röviden megvizsgáljuk mind a három észak-borsodi választókerületet, különösen olyan szemmel, hogy ezekben mennyire tudja majd eredményesen kihasználni a Tisza Párt Lázár súlyos politikai kommunikációs hibáját.
Borsod-Abaúj-Zemplén megye 3-as OEVK – Ózd, Putnok
Ózd egy darabig a Jobbik fontos skalpja volt. Megismételt polgármesterválasztáson is győzni tudott itt 2014-ben a várost azóta is irányitó, mára pártfüggetlen Janiczak Dávid, ugyanakkor az országos politikában a Fidesz teljesen egyeduralkodóvá vált. 2014-ben még egy 40 százalék alatti egyéni eredmény is elég volt a mandátumhoz, 2022-re már 60 százalék feletti lett a kormánypárt támogatottsága.
A választókerület névjegyzékének kevesebb mint 40 százaléka él Ózdon, másik 40 olyan kistelepülésen, amelynek a lélekszáma el sem éri a 3 ezret. 71 idetartozó településen kell kampányolnia annak, aki ki akarja hívni a Fideszt, ráadásul domborzatilag rendkívül tagolt, rossz útviszonyokkal jellemezhető, aprófalvas terepen. A Fidesz nem azért lett hegemón a választókerületben, mert kizárólag a falvak népét tudhatja maga mellett. A kormánypárt Ózdon is jelentősen tudta bővíteni táborát: közel 20 százalékponttal szerepelt jobban a párt listája 2022-ben mint 2014-ben. A városlakók nagyjából tizede roma származású, miközben ez a szám nem radikálisan magasabb a választókerület falvainak összességében sem. Magyarán
Lázár János rasszista kijelentései nem csak a választókerület peremvidékein, de az OEVK központjában is súlyos károkat okozhatnak a Fidesznek.
Az eset természetesen reagálásra is késztette a Fidesz jelöltjét, aki szövegkörnyezetből kiragadott és félremagyarázott szavakról beszél, miközben ugye pontosan Lázár János mondta korábban, hogy „nincs olyan hogy kiragadott mondat”. Csuzda Gábor nincs könnyű helyzetben, mivel teljesen új jelölt. 2024 júniusában jelentős vereséget szenvedett a Fidesz polgármesterjelöltjeként Ózdon, sokáig úgy tűnt, hogy el is hagyja a várost és a kerületet. Az Edelényi Járási Hivatal vezetője lett, majd miután Hende Csabát az Alkotmánybíróság tagjává választották, a szombathelyi emberek képviseletét bízta rá a Fidesz, így bekerült az Országgyűlésbe. Csuzda nagyon sok Fidesz-kampányt végigcsinált már a 2010-es években Riz Gábor mellett, a helyi viszonyokat ismerők szerint ezekben „alaposan ki is égett”.
Ellenfele a tiszás Dr. Németh Csilla lesz, aki az Ózd melletti Arló háziorvosa. A tavalyelőtti EP-választáson még simán 55 százalékot hozott a Fidesz-lista ebben az OEVK-ban. Kizárólag Ózdon nem volt már meg az abszolút többsége a kormánypártnak.
Borsod-Abaúj-Zemplén megye 4-es OEVK – Kazincbarcika, Sajószentpéter
A Borsod 4-es OEVK lefedi a Hernád és a Bódva folyók közötti dombsági, aprófalvas vidéket (Cserehát). A nagyobb városokban (Kazincbarcika, Sajószentpéter és Edelény) él a választók fele, míg másik felük a 3 ezernél alacsonyabb lélekszámú településeken. A 2022-es népszámlálás adatai alapján a fent említett városoknak nincs számottevő roma lakossága, legalábbis ez nem jelenik meg a hivatalos statisztikákban, ugyanakkor a választókerület peremvidékein nagyon sok roma él. Itt bőven találni roma többségű településeket is.
Kazincbarcikán már 2024 júniusi EP-választáson is verte a Tisza Párt a Fideszt, ugyanakkor a választókerület egészében továbbra is 55 százalékon állt meg a kormánypárt, tehát centire ugyanazt az eredményt tudta itt elérni, mint a szomszédos, ózdi 3-as OEVK-ban. Sajószentpéteren szerepelt még gyengébben a Fidesz, de Edelényben kiugróan jó eredményt tudhatott magáénak.
Edelény azért is fontos mementója a modernkori magyar politikatörténetnek, mert a város korábbi polgármestere és országgyűlési képviselője, Molnár Oszkár egy súlyosan cigányellenes kijelentésével került be a hírekbe 2009 szeptemberében. Molnár egy önkormányzati testületi ülésen úgy érvelt: „A cigányok által többségében lakott településeken, például Lakon, például Szendrőládon, a terhesség ideje alatt szándékosan olyan gyógyszereket szednek, hogy bolond gyerek szülessen, hogy dupla családi pótlékot tudjanak lehívni.” Az ügy természetesen az országos sajtóban is megjelent, Molnár később több halálos fenyegetést is kapott, végül a Fidesz kihátrált mögüle a 2010-es országgyűlési kampány során. Ugyanakkor Molnár Oszkár függetlenként vágott neki a megmérettetésnek, a jobbikos Miklós Árpád pedig visszalépett a javára és így meg is nyerte az akkoriban még jóval kisebb edelényi választókerületet.
Amelyben most 82 település található: rengeteg zsákfalu és tagolt településszerkezet nehezíti a kampányt. A Tisza Párt helyzete talán annyival jobb ebben a térségben, hogy
a választókerület központjában már komoly többsége van a kormányváltást akaró választóknak és az OEVK nagyobb városai is viszonylag közel fekszenek egymáshoz,
ugyanakkor nem lehet itt nyerni a több tucat kisebb település nélkül. A romák túlnyomó többsége pont ezekben a falvakban él. Épp ezért kulcskérdés most, hogy mennyire érték el őket Lázár János szavai, vagy ami még fontosabb, Magyar Péter ezzel kapcsolatos reakciói.
Borsod-Abaúj-Zemplén megye 5-ös OEVK – Kazincbarcika, Sajószentpéter
A Borsod 5-ös OEVK hazánk egyik legnagyobb földrajzi kiterjedésű választókerülete. Szinte az egész Zempléni-hegység mellett idetartozik a teljes Bodrogköz, valamint Tokaj-Hegyalja jelentős része. A romák aránya itt is messze átlagon felüli országos viszonylatban, bizonyos városokban (Encs) pedig egészen kimagasló. Ez egy klasszikus kétközpontú választókerület, hiszen Sátoraljaújhely mellett a hasonló lakosságszámú Sárospatak is itt szavaz. Utóbbibban valamivel erősebb volt a Fidesz 2022-ben, ugyanakkor 2024-re bőven 50 százalék alá zuhant a kormánypárt támogatottsága mindkét városban.
A Fidesz itt is úgy ért el választásról-választásra egyre jobb eredményt (17 százalékpont plusz 2014-hez képest 2022-re), hogy a választási részvétel viszonylag egyenletesen nőtt a választókerület településkategóriáiban. Nem csak a falvakat mobilizálták, hanem ugyanolyan mértékben a városok szavazóit is. Az OEVK szavazóinak közel kétharmada él 3 ezres lélekszámúnál kisebb településen, a roma választók inkább falusiak, Encs városát leszámítva.
A Fidesz a fiatalok pártja Borsodban?
A roma választók pontos feltérképezése és ezáltal a választói viselkedésük utókövetése persze nem egyszerű feladat, hiszen nagyon komoly látencia mellett kell dolgoznia az elemzői szakmának. A 2011-es népszámláláson még 315 ezer ember vallotta magát romának, 2022-ben már csak 210 ezer, miközben arra elég kicsi az esély, hogy hazánkban 11 év leforgása alatt harmadával csökkent a romák száma. Nyilvánvalóan azzal állunk szemben, hogy a különböző, romákat érő megbélyegző mechanizmusok miatt nagyon sokan közülük nem vallják magukat roma származásúnak, amikor felkeresi őket a népszámlálást végző kérdezőbiztos. Akik mégis megteszik, azok
a legnagyobb arányban a fent röviden bemutatott három észak-borsodi választókerületekben élnek,
valamint kisebb, de még mindig jelentős súlyt képviselve Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Dél-Dunántúl és Észak-Magyarország más vidékein.
A roma lakosság döntően falusi. Ma Magyarországon az ezer főnél alacsonyabb lélekszámú falvak összességének átlagában találunk kb. 5 százaléknyi roma választót. Hivatalosan. Ugyanakkor azok száma, akik sértve érezhetik magukat Lázár János kijelentései okán, jelentősen magasabb lehet. Ha úgy tetszik, ez a politikai kommunikációs baklövés elsősorban az alacsonyabb népességű településeken okozhat problémát a Fidesz számára és elsősorban azokban a választókerületekben, ahol nagyon dinamikusan növekedett a párt az elmúlt választások során.
Ha a romák pontos számát nem is tudjuk, azt fel tudjuk tárni, hogy melyek azok a szavazókörök, ahol az átlagosnál sokkal magasabb a fiatalkorúak aránya. Ott élhetnek romák nagyobb arányban egy-egy választói közösségen belül. Ezzel természetesen nem állítom, hogy egy periférikus fekvésű választókerület szavazókörében, ha sok a kiskorú, azt kizárólag a roma lakosság nagy aránya magyarázza. Mégis elgondolkodtató, hogy mennyire együtt mozog a fiatalság magas részaránya és a Fidesz támogatottága a 2024-es EP választás alkalmával.
A különböző roma influenszerek nyílt politikai konfrontációja Lázár Jánossal szemben azért is lehet fájó a Fidesznek, mert pont ezeket a fiatalokat képesek elérni (pl. a TikTok-on). Magyarán, ha szüleik nem is találkoznak a lázári kijelentésekkel (amit Lázár szokatlanul gyors korrekciója eleve szinte kizár), gyermekeik egészen biztosan.
Természetesen az említett választókerületek a korábbi választások során erősen érintettek voltak a szavazatvásárlásban és más olyan tevékenységekben, amelyek tömegével ösztönöznek olyan embereket a részvételre, akik finoman szólva sem gyakorlott választók, vagy állampolgári jogaikkal minimálisan sincsenek tisztában. A korábbi választások eredményei alapján már egyszer feltártuk ezeket a választókerületeket, azonban a jelenség a jelek szerint 2024-ben is ugyanúgy létezett.
A Fidesszel szemben felálló erőknek ezzel is kell majd kezdeniük valamit április 12-én, vagy már azt megelőzően.
Nyitókép: Lázár János Lázárinfót tart 2025. december 21-én Makón (fotó: Lázár János Facebook oldala)
Ezt az elemzést nem közölhettük volna olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, a biztonságos, magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Paypal, utalás és más lehetőségek itt >>>
