Elengedi a Fidesz a német nemzetiségi mandátumot?
Nem a kormánypártból érkező és azzal folyamatosan együtt szavazó Ritter Imre vezeti majd a Magyarországi Németek Országos Önkormányzatának (MNOÖ) listáját, derült ki november 15-én a szervezet Facebook posztjából. Az elkövetkező napokban pár tucat német választó le is iratkozott a névjegyzékről, a lélektani 30 ezres határ alá nyomva azok számát, akik nem egy párt listájára, hanem a hazai németség képviseletére alapított MNOÖ-re akarnak szavazni. Gallai Gregorról nem sokat tudhat az ország nyilvánossága, azonban láthatólag hamar munkába állt és igyekszik megfordítani a hosszú hónapok óta tartó negatív trendeket; újra elkezdené feltölteni a német névjegyzéket. Már csak azt lenne jó tudni, ezúttal is extra Fidesz-mandátumot hoz-e a német bejutás?
Az egyik legkevesebb szavazattal megszerezhető parlamenti hely a kedvezményes nemzetiségi mandátum, és ennek elérésére reálisan a romák mellett csak németeknek lesz esélye 2026-ban. A magyar parlamentben 93 listás helyet osztanak szét a pártok között, azonban ha elegendően szavaznak egy-egy nemzetiségi listára, egy listás helyet megszerezhetnek a pártok rovására.
2022 februárjában a romák listaállítása botrányba fulladt, mivel az egymással is rivalizáló roma nemzetiségi vezetők nem tudtak megegyezni a listavezető személyét illetően. A németek ezzel szemben sokkal szervezettebbek és egységesebbek voltak. 2018-tól napjainkig Ritter Imre, a Fidesz korábbi budaörsi politikusa ülhetett be ezzel a mandátummal a parlamentbe, aki akkor is kisegítette a kormányoldalt, mikor annak épp nem volt meg a kétharmados többsége, de minősített többség kellett például a többezer milliárdnyi közvagyon alapítványokba történő kilapátolásához is 2021 áprilisában. A német mandátum tehát lényegében extra Fidesz-mandátumként funkcionál a magyar országgyűlésben, éppen ezért ért többeket váratlanul, mikor bejelentették a személycserét az MNOÖ lista élén.
A német önkormányzat működésére rálátó források szerint Gallai Gregor, habár Ritter közvetlen munkatársa volt és végül megkapta annak támogatását, hónapok óta dolgozott azon, hogy mentorát leváltsa. Többen kiemelték, hogy a csere pusztán azokat érhette váratlanul, akik nem követik közelről a német szervezetek munkáját. Gallai már régóta nagyon aktív ezekben, egyfajta országjárást is elindított a német kisebbség által lakott településeken.
A csere nem jelenti azt, hogy Gallai Gregor ne feküdne jól a kormányoldalnál, de jóval önjáróbb karakter kontúrját festették meg azok az MNOÖ-tagok, akik megosztották velünk tapasztalataikat.
Kérdésünkre Gallai elárulta, hogy várhatóan januárban fogja az MNOÖ megalkotni azokat az irányelveket, melyeket a mandátum birtokosának követnie kell. Magyarán, az már önmagában jelentős különbség, hogy nem azzal az alapállással megy bele a küzdelembe, mint Ritter, aki a „mindenkori kormányzathoz lojálisan fogok szavazni” kijelentéssel kampányolt már 2018-ban is.
Rákérdeztünk Gallainál arra is, mit tesz abban az esetben, ha a Tisza Párt és a Fidesz is pont 99 mandátumot szerez és pont rajta múlna a kormánytöbbség, amire úgy válaszolt: „Természetesen egy igen érdekes gondolatkísérlet… őszintén bevallom, ezidáig nem foglalkoztam ennek a lehetőségével.”
Érdemes hozzátenni, hogy az MNOÖ nem teljes mértékben fideszes szervezet, tagjai között vannak ellenzéki érzelmű németek is, habár kétségtelenül ők vannak kisebbségben. Gallai kérdésemre azt is elárulta, hogy nem tagja a Fidesznek, ahogyan soha egyetlen pártnak sem volt a tagja. A listavezetői jelöltségét az MNOÖ közgyűlése ellenvetés, ellenszavazat nélkül támogatta, Ritter is nyíltan kiállt mellette, más jelölt nem volt a posztra. Magyarán nem történt kísérlet a Tisza Párt részéről arra, hogy valahogyan átvegye a szervezet irányítását, igaz erre reális esély sem volt ilyen rövid idő alatt. Többek egybehangzó véleménye szerint a listavezetői pozíciót Kreisz László, a Landesrat nevű német kulturális egyesület vezetője, a pest megyei Taksony éppen tavaly júniusban, 18 év után kétharmados többség mellett leváltott fideszes polgármestere is ambicionálta, akinek a pártkötödéséhez nem fért volna kétség. Az õ jelöltségét viszont már ötlet szintjén sem támogatták elegen az MNOÖ-m belül.
„Kreisz Gallaihoz képest feketeöves fideszes”
– jellemezte őt az egyik MNOÖ tag. Ez olyannyira nem áll távol a valóságtól, hogy rögtön leváltása után mondta fel a 21. századi modern hazai feudalizmus első alapszabályát: egy Taksony számára fontos útépítés várhatóan azért fog bukni, mert nem fideszes polgármestert választottak a település élére. Ebből a szempontból Gallai sokkal inkább fekete ló, mint Ritter vagy Kreisz lehetett volna.
A jövő nagy kérdése, hogy mit tud kezdeni a Tisza Párt egy nem nyíltan fideszes német listavezetővel. Első lepésként csak annyit, hogy megvárja a Gallai Gregor által hivatkozott januári MNOÖ állásfoglalást, majd annak ismeretében alakít ki ezzel kapcsolatos stratégiát. Gallai „dinamikusan változtatható” normarendszert sem tart kizártnak. Ugyan nincs kimondva, de ez akár azt is jelentheti, hogy a német mandátum a mindenkori győztes oldal támogatására fog felhatalmazást kapni, vagy akár ügyek mentén történő voksolási stratégia kialakítására, habár utóbbi inkább a tudományos-fantasztikus kategóriába tartozna egy májusban felálló újabb Fidesz-kormány esetén.
A többséggel való szavazás nem lenne Európában sem párját ritkító fejlemény. Romániában több mint tucatnyi etnikum (németek, albánok, stb.) vagy éppen olyan néprajzi csoportok, mint a Duna-deltában élő lipovácok szerezhetnek nagyon egyszerűen kedvezményes mandátumot a választásokon, és az ekképpen megválasztott képviselőik rendre a kormányt támogatják. Az intézmény egyfajta győzteskompenzációként jelenik meg az ottani választási rendszerben.
A német nemzetiségi lista létszáma (hasonlóan a romához) hosszú ideje folyamatos és lassú csökkenésben van, aminek döntően a természetes fogyás volt az oka. Jelenleg kevesebb mint 30 ezer választó szerepel rajta. Gallai megválasztását követő napokban (november 15-18.) ugyanakkor
történt egy érdekes dolog, amire ilyen mértékben nem volt példa a korábbi hónapokban. A Nemzeti Választási Iroda tájékoztatása alapján 27 német kérte, hogy töröljék a névjegyzékből, az országgyűlési választásokra kiterjedően.
A 2022-es választásokon közel 32 ezer ember szerepelt a német listán, amiből 24 630 érvényes szavazata lett az MNOÖ-nek, így durván 1500 szavazaton múlott, hogy meglett végül a mandátum. A németek akkor tudják újra megszerezni 2026-ban ezt, ha az összes bejutó párt listás szavazatának (töredékszavazatokkal együtt) a 93-mal (ennyi listás hely van) majd 4-el történő elosztása során kapott hányados alacsonyabb, mint ahány érvényes voksot szereznek. Ez a szám 2022-ban 23 085 volt. Tehát jelenleg a német mandátum ellen dolgozik két olyan tényező, amelyet mind kormánypárti, mind a független intézetek közvéleménykutatásai egyöntetűen előre jeleznek: a korábbiaknál magasabb választási részvétel, valamint a Mi Hazánk bejutása, hiszen ebben az esetben jelentősen több a bejutó pártra érkező listás szavazatszám. Gallainak akkor lehet szerencséje, ha pont annyival nő meg a részvétel, hogy a Mi Hazánk 4,9 százalékos eredmény mellett kiesik a parlamentből, így kevesebb voksot kell osztani 93 majd 4 felé a kedvezményes kvótaérték megállapításához.
A jelenlegi német lista mérete, jelenlegi tudásunk szerint biztosan nem lenne elég a mandátumszerzéshez.
Gallai mostantól várhatóan gőzerővel azon fog dolgozni, hogy embereket találjon olyan németek lakta településeken, akik hajlandóak felmenni a német listára és elengedni a pártlistás voksukat. Ebben várhatóan segítségére lesznek a szövetséges polgármesterek is, ugyanakkor az látszik, hogy középre pozicionálási kísérletben van. Jelenleg arról kell meggyőznie a kételkedő németeket, hogy nem fogja kiszolgálni a Fidesz hatalmi érdekeit. Éppen ezért nem erősíti ezt a képet, hogy magát a kedvezményes nemzetiségi mandátum rendszerét a Fidesz alkotta meg, méghozzá saját hatalmi érdekeit kiszolgálandó. Mindenkinek a képzelőerejére bízzuk, hogy mennyire nézné tétlenül végig a hatalom, hogy egy általa megalkotott mandátum kicsúszik a párt közvetlen kontrollja alól, pár hónappal a választások előtt, egy kiélezett politikai küzdelemben.
Egy korábbi elemzésemben már kitértem rá, hogy a 2022-ben német listára szavazó németség nem csekély része vélhetőleg nem támogatta egyéniben sem a Fidesz jelöltjeit, éppen ezért
hiba lenne az MNOÖ lista szavazóit de facto kormánypárti választónak tekinteni.
Gallai Gregor elmondása alapján majd csak a januári irányelvek elfogadását követően ül le egyeztetni a Fidesz és a Tisza Párt szakembereivel. Miért bomlott meg németeknél az eddigi status quo? Az MNOÖ biztosan nem akarhatott nyíltan fideszes jelölttel nekimenni ennek a kampánynak, feltételezésem szerint azért sem, mert tarthattak attól, hogy a Tisza Párt ebben az esetben egyszerűbben tudna mobilizálni a leiratkozás érdekében, elsősorban Baranya és Pest megyékben.
Ahogyan a választási kampány szinte minden más motívumában, itt is az sejlik fel, hogy a megváltozott körülményekre reagálnak a politika szereplői.
Nyitókép: hagyományos Duna menti német népviseletbe öltözött szavazók a Baranya megyei Újpetrén a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán 2019. október 13-án (fotó: MTI/Sóki Tamás)
Ezt a cikket nem közölhettük volna olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, a biztonságos, magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Paypal, utalás és más lehetőségek itt >>>
