Apák és fiúk – az idő nem a Fidesznek dolgozik
Talán soha nem tapasztalt generációs szakadékkal a háta mögött fut neki a 2026 áprilisi választásoknak a magyar társadalom. Európában ma kevés ország van, ahol ennyire másként szemlélné az ország jelenlegi állapotát vagy annak jövőképét idős és fiatal. Magyarországot azonban nem csak ez teszi kivételessé. A Fidesszel szövetséges pártok nyugaton éppen országuk fiataljainak hátán másznak egyre közelebb a hatalomhoz, miközben a Fidesz szavazótábora kezd vészesen elöregedni. 2030-ra a Fidesznek potenciálisan 300 ezerrel kevesebb magszavazója lesz, ha nem tud változtatni ezeken a folyamatokon. Bódi Mátyás számításokon alapuló elemzése a Válasz Online számára.
Izgalmas, családi vitákban is bővelkedő karácsonyi ünnep elé nézünk össztársadalmi szinten – és ennek nem kizárólag az addigra csupán három és fél hónapra kitűzött parlamenti választások közelsége lesz az oka. Október 23-i beszédében Magyar Péter és Orbán Viktor is felszólította híveit, hogy beszéljenek nagyszüleikkel, unokáikkal, annak érdekében, hogy április 12-én a haza sorsának szempontjából a megfelelő választói döntést hozzák meg. Mindkét politikai vezető jól érzékeli saját generációs versenyhátrányát. Míg Magyar Péter támogatottága jócskán elmarad a 65 évnél idősebb választók körében, Orbán hívei harmadannyian lehetnek a 40 év alatti korosztályokban, a húszas éveikben járók, vagy éppen első választók körében pedig már alig érzékelhető a jelenlétük.
A Medián különböző pártpreferencia-mérései alapján a kormánypárt előnye tetemes a 65 évnél idősebbek körében, és elsősorban az 50-es éveikben járó választóknál fordul át fideszessé a társadalom. A teljesen népességre vetítve 43 százaléknyi kormánypárti szavazót talált Hahn Endre a 65 pluszosoknál a nyári és a szeptemberi adatfelvétel idején is, míg velük szemben mindössze 23-24 százaléknyi tiszást.
Ennek a korosztálynak a politikai súlya természetesen nem csekély.
Jelenleg a választókorú népesség negyede tartozik ide, Orbán Viktor újraválasztási sikerének egyik legfőbb letéteményesei lehetnek, így aligha véletlen, hogy a nyugdíjaknak a reálbérekhez történő közelítését egy 14. havi látványos, és nem differenciált kifizetés formájában szándékozik megtenni a kormány. Ha ezeket a Medián-méréseket vesszük alapnak, akkor ez azt jelenti, hogy a durván 2 milliós, 65 évnél idősebb választói tömbből a Fidesznek megvan 860 ezer szavazó. Ha számolunk a hibahatárral, akkor 920-820 ezer közé lőhető be a kormánypárt itteni tábora, míg Magyar Péteré 410-530 ezer közé becsülhető. Ezen a ponton érdemes megjegyezni, hogy Magyarország választói korfája nem tér el más európai államokétól, abban az értelemben, hogy minden környező országban hozzávetőlegesen ugyanekkora súlyt képviselnek az idősek. Szlovákiában kisebb a jelentőségük (22,3%), míg Csehországban és Romániára centire azonos (25,3% mindhárom országban), de például Spanyolországban is szinte megegyező (25,1%).
A Fidesz választói korfája urna alakú, ami tipikus demográfiai csapdahelyzetről árulkodik, ugyanis jelenlegi tudásunk szerint legalább kétszer annyi potenciális választójuk idősebb 65 évesnél, mint fiatalabb 40 évesnél – holott összességében 600 ezerrel több 40 év alatti választókorú magyar él mint 65 évesnél idősebb. Ami azonban igazán aggasztó lehet a kormányzati stratégák számára (és ami az ünnepi bejglik felett történő atyai jótanácsok kiosztását is indokolttá teszi), az a választói utánpótlás drámai hiánya a kormányoldal számára. Úgy is fogalmazhatnánk:
nem a korfa tetején vannak az igazi gondjai a Fidesznek, hanem az alján, a legfiatalabb korosztályoknál.
Szerkesztette: Weiler Márk – adatok forrása Medián, KSH
A teljes 40 évesnél fiatalabb választói csoportban összesen 350-500 ezer Fidesz szavazót találhatunk, miközben a Tisza tábora 1 millió 400 – 1 millió 600 ezres is lehet (hibahatártól függően), magyarán itt közel háromszoros előnye lehet Magyar Péternek a kormánnyal szemben. A kormányzati kommunikáció fiatalokat célzó üzenetei sokszor tényleg inkább önmaguk paródiái, vagy egyenesen kontraproduktívak. Ha úgy tetszik,
a fiatalok megszólítása, a politikusi gárda fiatalítása a 2010 utáni politikai időszámítás kevés sikertelen fideszes vállalkozásainak egyike,
ráadásul a tavaly februári kegyelmi botrány is komoly véráldozattal járt a Fidesznek ebből a szempontból. A belátható jövő szempontjából azonban az igazi kérdés az, hogy mikét hathat ez a demográfiai adottság a Fidesz politikájára. Milyen versenyhátrányokkal járhat ez a párt számára a jövő választásai szempontjából? Mielőtt azonban erre válaszolnánk, nézzük meg, mi a különleges a Fidesz helyzetében európai kontextusban.
Őszes halántékú keleti patrióták
A Fidesz helyzete nem egyszerű, és valamelyest egyedi is abban a Patriótáknak nevezett pártcsaládban, ahová tartozik. Habár a Fico vezette Smer még csak aspiráns a tagságra, a párt jól láthatóan együtt mozog a Fidesszel. Az Európai Tanács október 23-án tartott ülésén, távollétében Fico-t bízta meg a magyar kormányfő az ország érdekeinek képviseletével. Szlovákiában egy frissen közölt közvélemény-kutatás alapján a Smer szintén a szlovák 65 plusszos korosztályban kimagaslóan népszerű (26%), miközben a Progresszív Szlovákia (PS) fele ennyi választóval rendelkezik ott (13%). Ezzel szemben a 18-33 évesek körében már 6 százaléknyi Fico-szavazót sem találni, a PS támogatottsága viszont 40 százalék körüli. Közel sem ennyire élesen, de hasonló trendeket látni Csehországban is, ahol nemrég úgy ünnepelhetett választási győzelmet az Orbánnal szövetséges Babiš, hogy a 60 évnél idősebbek körében volt a legnépszerűbb (35%), a fiatalok (18-29 évesek) között a legnépszerűtlenebb (24,5%), igaz a cseheknél már jóval kisebb a generációs szakadék. Lengyelországban szintén az idősek körében a legnépszerűbb a Jog és Igazságosság (PiS): a 60 évnél idősebbek körében 53, míg a 30 év alattiak körében már csak 14,5 százalék a támogatottságuk.
Ezzel szemben a pártcsalád nyugati tagjai épp a fiatalok átlagon felüli támogatásával büszkélkedhetnek. Spanyolországban a Vox kimagaslóan népszerű a fiatalok körében, egy friss mérésben 24 százalékos a támogatottságuk a 18-24 éveseknél, miközben a legidősebb megkérdezetteknél (65+) csupán 9 százalékon állnak. Hasonló a helyzet a német AfD esetében, amely szintén nagyon jó pozíciókat fogott a fiataloknál. Hogy a Fideszre ez korántsem igaz, annak már 2030-ban is döntő következményei lehetnek. Lássuk a részleteket!
300 ezerrel kevesebb szavazó a Fidesznek?
A jövő áprilisi választások szempontjából nincs értelme azt vizsgálni, hogy mennyire alakul át demográfia értelemben a választói névjegyzék, hiszen mindössze pár hónap maradt a választásokig. Az biztos, hogy már középtávon sem dolgozik az idő a Fidesznek. Az Eurostat több statisztikai forgatókönyv segítségével modellezi az unió tagállamait, azt kutatva, hogy 2100-ig milyen népesedési trendek valósulhatnak meg és a jelenlegi korcsoportokban szereplők milyen eséllyel lesznek még életben egy adott évben. Ezt a számítást én 2030-ra végeztem el hazánk kapcsán. Arra voltam kíváncsi, hogy a jelenleg 65 évesnél idősebbek közül mennyien nem lesznek még közöttünk ekkorra, és hány új, jelenleg 13-17 éves lép fel a politika színpadára, mint új választó. Az Eurostat modelljéhez hasonlóan én sem számoltam a korábbiaknál jelentősebb kivándorlással, vagy azzal, hogy tömegével lépnek be más országokból új választók (hiszen ez már korábban megtörtént, a listás voksolás lehetőségére korlátozva).
Számításaim szerint 2030-ra a jelenlegi 65 évesnél idősebb generáció durván negyede (közel félmillió választó) el fog hunyni. Ez azt jelenti, hogy
a jelenleg ismert pártpreferencia-mérések alapján a Fidesz el fog veszíteni durván 220 ezer választót, de a TISZA is 120 ezret, ugyanakkor a Fidesz demográfiai vesztesége máris 100 ezer fővel magasabb.
A két nagy párton kívüli világgal nem foglalkozom ebben az elemzésben, de annyit talán ezen a ponton érdemes közbeékelni, hogy a Fideszen kívül van még egy párt, ami hagyományos szintén elöregedett szavazótáborral rendelkezett: a DK. Az „egyéb pártokat” megjelölő válaszadók is 50 ezer fővel kevesebben lehetnek (más kérdés, hogy jó eséllyel a DK korábban fog teljesen eljelentéktelenedni, mint hogy a szavazótábora egyszerűen kihaljon mögüle). A Fidesz demográfiai helyzetét ugyanakkor nem is igazán ez teszi drámaiá, hanem a belépő fiatalok számossága, és azok feltételezett politikai attitűdje. Feltételezett, hiszen tinédzsereket ritkán kérdeznek politikai hovatartozás kapcsán a kutatók (15 év alattiakat törvényileg nem is lehet), ezért én azt a valóságtól nem éppen elrugaszkodott módszertant választottam, hogy a mostani huszonévesek politikai értékvilágát vetítettem a 13-17 évesekre. Ez már csak azért is indokolt, mert mint látható, minél fiatalabb valaki, annál nagyobb valószínűséggel tiszás, vagy más kisebb ellenzéki párt támogatója.
2030-ra 470 ezer jelenleg nem választókorú fiatal szerez választójogot. Ha feltételezzük, hogy a politikai ízlésük nem változik radikálisan, és hiszünk a Medián számainak, 260-290 ezer potenciális új tiszás választó fog megjelenni a választói névjegyzékben, miközben fideszesből mindössze 60-90 ezer, magyarán az ellenzék demográfiai nyeresége itt már sokkal jelentősebb, mint az időseknél: legalább 200 ezres. Kérdés persze, hogy 2030-ban ellenzéki párt lesz-e még a Tisza, és ha nem, az ellenzéki létből is fakadó jelenlegi szexiségén mennyire hagy nyomot négy év kormányzásának vasfoga. Mindenesetre az kristálytisztán látszik, hogy a Fidesz demográfiai vesztesége kétszeres a belépő fiataloknál, mint a kilépő idősek okán, így kizárólag a kormányzópárt választóinak demográfiai adottságai miatt 2030-ra mínusz 300 ezer választóról indul a Fidesz a választásokon. Legalábbis, ha minden úgy marad, ahogy most van.
Szerkesztette: Weiler Márk – adatok forrása Medián, KSH
Nyitókép: Két kép 2025. október 23-ról, balra a fideszes Békemenetről, jobbra a tiszás Nemzeti Menetről. Fotók: Vörös Szabolcs / Válasz Online.
Ezt az cikket nem közölhettük volna olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, a biztonságos, magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Paypal, utalás és más lehetőségek itt >>>
