Ezen a pár száz baranyai német választón is múlhat a 2026-os választás

Bódi Mátyás

| 2025.08.28. | Háttér

A jelenlegi választási rendszerben az egyik legkevesebb szavazattal megszerezhető parlamenti hely a kedvezményes nemzetiségi mandátum. A 2018 óta a Parlamentben helyet foglaló német nemzetiségi Ritter Imre szinte minden alkalommal a Fidesszel szavaz, ami aligha véletlen: korábban formálisan is a párt politikusa volt. A 199 fős magyar törvényhozásban akár a kormányalakítás, netán egy esetleges kétharmad sorsa is múlhat azon, tudnak-e újra mandátumot szerezni Ritternek, valamint a de facto szintén Fidesz-mandátumot eredményező roma nemzetiségi jelöltnek. Az alábbiakban Bódi Mátyás, a Választási földrajz szakértője mutatja meg, hogy a német listára szavazó nemzetiségi választók nem automatikusan és teljeskörűen kormánypárti érzelmű választók. Ennek a mandátumnak a kiütése tehát korántsem lehetetlen küldetés a kormánnyal szemben politizálók számára.

A 2010-ben alkotmányozó többségbe került Fidesz új választási törvényének egyik kevésbé tárgyalt újítása volt a kedvezményes nemzetiségi mandátumok bevezetése, amely 2014-ben még nem hozott többletmandátumot a kormánypártnak, de 2018-ban és 2022-ben már igen. Ezt akkor szerezheti meg valamely magyarországi nemzeti kisebbség, ha önálló listát állít és a választáson legalább annyi szavazatot szerez, amivel meghalad egy megadott kvótaértéket. Ez a kvóta az összes mandátumszerzésre jogosult párt listájára (kompenzációkkal együtt) leadott voks összegének a 93-al, majd 4-el elosztott hányadosa, ami 2022-ben 23 085 szavazatot jelentett. Csupán ennyi érvényes voksra volt szüksége tehát a Magyarországi Németek Országos Önkormányzatának (MNOÖ), mint listát állító szervezetnek. (Egy rendes listás mandátumhoz ezzel szemben 90 ezer körüli szavazat kellett.)

Az MNOÖ mindkét alkalommal Ritter Imrét delegálta a Parlamentbe. Ritter 2010-ben még a Fidesz színeiben szenvedett sima vereséget Budaörsön polgármesterjelöltként az amúgy szintén német származású Wittinghoff Tamástól. 2018-as mandátumszerzése után úgy nyilatkozott: „Amelyik kétharmados vagy sima többséget igénylő törvénymódosítás valóban nem érintene nemzetiségi kérdést, ott fő szabályként a mindenkori kormányt támogatólag fogok voksolni.” Ez valóban így is történt, Ritter Imrére akkor is számíthatott az orbáni hatalom, amikor épp nem volt meg a kétharmados többsége, de például minősített többség kellett többezer milliárdnyi közvagyon, alapítványokba történő kilapátolásához 2021 áprilisában.

A hazánkban élő német nemzetiségűek földrajzilag elég jól körülhatárolható térségekben élnek, így a mandátumszerzéshez szükséges voksok is meglehetősen koncentráltan bukkannak fel Magyarország választási térképén. Érdemes megjegyezni, hogy demográfiai szempontból nincsenek szerencsés helyzetben a magyarországi németek, hiszen a 2011-es népszámláláshoz képest 2022-re több mint 30 százalékkal csökkent a számuk: immár 130 ezren sincsenek hazánkban. Ez persze választástechnikai szempontból még nem jelent semmit. Máskor is volt arra példa, hogy egy demográfiailag és gazdaságilag nagyon kedvezőtlen helyzetű térségünk névjegyzéke táltosodott meg egy választást megelőző időszakban.

2018-ban több mint 33 ezer, 2022-ben már kevesebb mint 32 ezer választó szerepelt a német nemzetiségi névjegyzékben az országgyűlési választásokra is kiterjedő választójoggal, azonban míg 2018-ban még a 85 százalékuk, 2022-ben már csak 78 százalékuk adott le érvényes szavazatot. Magyarán, miközben a választásra feliratkozók száma alig változott, választási hajlandóságuk jelentősen csökkent. Ez azért is szembeötlő, mert azok, akik feliratkoznak a német listára, egyrészt nem voksolhatnak pártlistára, ugyanakkor az egyetlen német listára adhatják a voksukat, tehát László Róbert szavaival élve:

„A nemzetiségi listára szavazó honfitársaink ikszelhetnek, de nem szavazhatnak”.

A német nemzetiségi voksok közel fele két megyéből, Baranyából és Pest megyéből érkezik, de számottevő voks születik az MNOÖ listájára Tolna, Veszprém, Komárom-Esztergom megyékben is. Ez teljesen megfelel a népszámlálások során is megismert német „törzsterületek” demográfiai súlyának.

Az már inkább adhat okot gondolkodásra, hogy amíg Pest megyében jobban mobilizáltak a németek, addig Baranyában rendre kisebb az ottani németség választási kedve. Baranyában mellesleg a 2018 és 2022 közötti időszakban, el is olvadt a német névjegyzék 10 százaléka, míg Pest megyében sokkal szerényebb volt a visszaesés (-4 százalék), Veszprémben és Komárom megyékben pedig még növelni tudták a névjegyzék létszámát.

Választókerületi (OEVK) szinten megvizsgálva mindezt, a német mandátumszerzés egyik kulcsterülete a Baranya megye 3-as, Mohács központú OEVK, ahonnan országosan a német voksok 16 százaléka érkezett be 2022-ben. Egyetlen másik választókerületünknek sincs ennyire kitüntetett szerepe, igaz, a 2024 őszén újrarajzolt Pest megyei választókerületekben több részre szabdalva élnek és szavaznak a németek. Az alábbiakban tehát kifejezetten erre a mohácsi OEVK-ra tekintünk rá, valamint felhvázolunk néhány lehetséges stratégiát, amellyel esetlegesen ki lehetne védeni, hogy újra a Fidesz kezébe kerüljön ez a mandátum.

Ritter Imre anélkül kiesik, hogy bármit tennének az ellenérdekeltek

Jelenleg valamivel több mint 30 ezer fő szerepel a német nemzetiségi névjegyzékben, ami a korábbi évek tapasztalatai alapján kevésnek tűnik, de ezt idővel elkezdhetik tölteni azok, akiknek ez a feladat lesz szignálva a kampány során. A Political Capital már napi szintű bontásban tudja megjeleníteni az aktuálisan névjegyzékben szereplő nemzetiségi választók létszámát, így a lólábat hamar látni fogjuk. Az már másik kérdés, hogy a 2022-es választásokhoz hasonló, vagy csak néhány százalékponttal magasabb részvétel esetén is bejuthat az MNOÖ jelöltje, amennyiben például a Mi Hazánk 4,8 százalékos országos listás eredménnyel kiesik. Ebben az esetben ugyebár már nem számítják bele a cikk elején emlegetett „kedvezményes kvótába” a párt által szerzett nagyjából 300 ezres listás és ugyanennyi töredékszavazatot (amiket a vélhetően egyéniben vesztes jelöltjei hoznak), magyarán

a 23 ezres bejutási küszöb könnyen 22 ezres is lehet, még akkor is, ha a Tisza és a Fidesz listájára összesen 2-300 ezerrel több voks érkezik, mint 2022-ben a Fidesz és az összefogott ellenzék listájára (pusztán a megnövekedett részvételnek köszönhetően).

Erre azonban egészen biztosan nem lehet hagyatkozni ellenzéki részről, mert a hatalom eddig is minden egyes mandátumért keményen megharcolt. Arra már a 2018-as kampányban is volt példa, hogy nem is feltétlenül a párt, vagy akár csak az MNOÖ formális képviselői léptek fel ilyen-olyan ösztönzőkkel a névjegyzék duzzasztása érdekében.

Az MNOÖ belső viszonyainak átformálása, Ritter jelöltségének megakadályozása

Az MNOÖ közgyűlésében a szervezet honlapjának tanulsága szerint 47 tag foglal helyet, ennyien szereztek mandátumot a tavaly júniusi önkormányzati választáson. A listavezető személyéről várhatóan idén novemberben születik döntés. Beszélgetve néhány, a szervezet belső világára jobban rálátó forrással, az MNOÖ politikai-ideológiai szempontból korántsem egy egységes tömb. Mivel a korábbi választások során a kormányváltás esélye minimális volt és efelől az itteni tagok is hasonlóan gondolkodhattak, nem valószínű, hogy bárki más ambicionálta volna a Ritter Imrével szembeni indulást, ugyanakkor nem tudni, hogy jelenleg van-e ilyen aspiráns. Amennyiben mégsem a korábbi fideszes politikus lenne a jelölt, hanem egy olyan, aki a jelenlegi hatalom számára nem elfogadható, a Fidesz különböző formális és informális csatornákon keresztül el tudná érni, hogy ne legyen meg az elegendő számú német voks a névjegyzékben, tehát ki tudná ütni saját korábbi mandátumát. Ha úgy tetszik, egy nem Ritter által vezetett lista valódi színét majd a kormánypárt reakcióiból fogjuk igazán megismerni, de jelenleg inkább a status quo megtartásában érdekeltek a felek.

Az biztos, hogy az MNOÖ jelenlegi politizálásával a magyarországi németség egy része nincs megelégedve. A 2024. júniusi önkormányzati választáson országos német nemzetiségi szavazatot leadók közel 20 százaléka, tehát minden ötödik német, rontva szavazott. Egy-egy választáson az érvénytelen szavazatok száma 1 százalék körüli szokott lenni, szóval itt egyfajta protestvoksolásról lehetett szó. Az külön érdekes, hogy amíg Baranyában 21, addig Pest megyében csak 14 százaléknyi érvénytelen voks érkezett a tavaly az önkormányzatin, megint csak megerősítve a már emlegetett Baranya-sejtést: miközben a pesti németséget jobban lefedi az MNOÖ, a baranyai társaik már kevésbé tűnnek egységesnek a számok alapján.

Kiütni az MNOÖ mandátumát Baranya megyéből indulva

Amennyiben Ritter marad a jelölt, a Fidesz plusz egy mandátumról várhatja a választást, ami az esetleges roma mandátum miatt inkább plusz kettőnek tűnik jelenlegi tudásunk szerint (a roma névjegyzékben már most szerepel több mint 40 ezer választó).

A Tisza Párt, valamint személyesen Magyar Péter annyit tehet, hogy megkéri a párt azon támogatóit, akik esetlegesen német nemzetiségi listán szerepelnek az országgyűlési választásokra kiterjedően, hogy iratkozzanak le onnan, mivel ha maradnak, nem szavazhatnak a Tisza listájára, csak arra az MNOÖ-listára, amely egy fideszes mandátumot eredményez. Ezt politikai kommunikációs szempontból nyilván keretezni kell és ellenajánlatot kell tudni megfogalmazni. Ez lehet egy ismert sváb származású, köztiszteletnek örvendő ember szerepeltetése az országos listán, de akár az egész nemzetiségi-kisebbség politika megreformálásának ígérete. Ezen felül szüksége lenne azon Tisza szigetek bevonására is, akik terepi jelenlétet tudnak biztosítani egy ilyen kampányhoz az érintett megyékben (pl. Baranya keleti, Tolna déli részén).

Ettől még persze felvetődik a jogosnak tűnő kérdés, hogy miért iratkozna le egy olyan ember a névjegyzékről, aki eddig egy kormánypárti mandátumhoz segítette hozzá a Fideszt, hiszen biztosan ennek tudatában hozta meg a döntését, amikor regisztrált nemzetiségi választóként. Nos, nagy valószínűség szerint ezzel nem minden választó van tisztában. Az adatok erre engednek következtetni.

2022-ben voltak a Fidesznek olyan egyéniben induló jelöltjei, akik messze több voksot szereztek, mint pártjuk listán az adott választókerületben. Ebben az abszolút csúcstartó a pont a mohácsi körzetet hosszú ideje sorozatban megnyerő Hargitai János, aki 6 százalékponttal verte saját pártja listáját. Összesen 2832 szavazattal szavaztak rá többen egyéniben, mint a Fideszre listán, ami kapcsán felmerül a sejtés, hogy biztosan az MNOÖ listájára szavazó fideszesek voksai hiányoznak a választási mérlegfőkönyvből. Csakhogy, ebben az OEVK-ban nem kevesebb mint 3767 német listás voks született, magyarán

csaknem ezer olyan választó szavazott a német listára, aki egyéniben sem a kormánypártot támogatta.

Érdemes hozzátenni, hogy a 2022-es ellenzéki összefogás jelöltje itt egy németül folyékonyan beszélő korábbi jobbikos volt (Schwarcz-Kiefer Patrik), aki ezerötszáz vokssal verte a Márki-Zay Péter vezette listát helyben, ugyanakkor az eset mégiscsak azt demonstrálja, hogy a német szavazatok nincsenek meg kilóra a kormánypárt mögött. A választók kimozgatásához viszont olyan ellenajánlatra van szükség, amivel érzelmileg bevonható ez a választói csoport.

Mohácson például 197-tel többen szavaztak Hargitaira, mint a Fidesz pártlistájára, ugyanakkor itt 281 német listás szavazat is született, magyarán 84 német választó egyéniben sem a kormánypárti jelöltet támogatta, miközben listás szavazatával a Fidesz számára kedvező választói döntést hozott. Ebben a városban előzetesen 298 német nemzetiségi választó regisztrált a szavazásra, részvételük rendkívül magas, 94 százalékos volt. A választókerületben minden olyan településen működik német nemzetiségi önkormányzat, ahonnan számottevő szavazat érkezett be. Egyetlen kivétel Versend, ahol a nemzetiségi önkormányzat megléte nélkül is találunk 28 regisztráltat, miközben a falu alig nyolcszáz lelkes.

Nem csak ez az egy eset mutatta, hogy a német listás voksok önmagukban nem magyarázzák a kormánypárt jelöltjének, a Fidesz listájánál erősebb szereplést.

A fenti számítást elvégeztem az azóta újrarajzolt Pest megye 2-es számú, Budaörs központú választókerületre is, ahol a korábbi választókerületek (Pest 1. és 2. OEVK) eredményeiből az látszik, hogy a Fidesz listája 735 szavazattal maradt le a párt egyéni eredményétől, ugyanakkor itt is született 1138 német listás voks, magyarán 403 MNOÖ voksot itt sem tudunk „elkönyvelni” a Fidesz mellé. Ráadásul itt még sváb ellenzéki ellenajánlat sem volt az egyéni indulók személyében (Bősz Anett és Szél Bernadett).

Már 2022-ben is megvolt tehát az a kritikus számú német nemzetiségű választó, akik nem foglalkozva a kedvezményes nemzetiségi mandátumnak a Fidesz által kiosztott politikai szerepével többletmandátumhoz juttatták a Fideszt, miközben egyéniben nem szavazták meg annak képviselőjét. Amennyiben az ellenzék számára nem marad másik lehetőség, mint a mandátum kiütése, ezeket az embereket kell célzott üzenetekkel megtalálni, hogy egy választói szempontból tudatosabb döntést tudjanak hozni.

Nyitókép: hagyományos Duna menti német népviseletbe öltözött választók az önkormányzati hivatalban kialakított szavazókörben a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán a Baranya megyei Újpetrén 2019. október 13-án (fotó: MTI/Sóki Tamás)

Ezt a cikket nem közölhettük volna olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, a biztonságos, magyar fejlesztésű platformon. Paypal, utalás és más lehetőségek itt >>>