Magyarország az EU Szociális Klímaalapjának nagy nyertese lehet (x)
Kevesen tudják, hogy tervben van egy olyan Európai Uniós forrás, amelyhez Magyarország akkor is hozzáférhet, ha nem csatlakozik az Európai Ügyészséghez (EPPO). Ez pedig az Európai Unió Szociális Klímaalapja (Social Climate Fund, SCF), amelyből a sérülékeny, energiaszegénységben élő háztartások juthatnak energetikai korszerűsítés célú támogatáshoz, akik jellemzően az elmúlt 10 évben minden hazai otthonfelújítási programból kiszorultak. A cikk a Magyar Természetvédők Szövetségének megbízásából jelenik meg.
Nemzetközi elemzők szerint az Európai Unió jövőre induló Szociális Klímaalapjából arányaiban Magyarország számíthat a legmagasabb összegek egyikére: 2026 és 2032 között összesen mintegy 3 milliárd euróra (kb. 1216 milliárd forintra). A Klímaalap célja az energia- és közlekedési szegénységben élők segítése, helyzetének javítása és ezzel az energiaátmenet terhei csökkentése, amellyel a tagállamok nagyobb eséllyel elérhetik a 2050-re kitűzött klímasemlegességet.
Magyarországon kb. 300 – 450 ezer közé tehető az energiaszegény háztartások száma, akik – például az előfinanszírozás vagy a szükséges önerő hiánya miatt – az elmúlt 10 évbeli otthonfelújítási hitelek vagy hitel+támogatás konstrukciók egyikéhez sem férhettek hozzá. Az EU éppen e sérülékeny fogyasztóknak kínált új típusú támogatása már 2026-ban érkezhetne, ám ehhez még idén mihamarabb el kell készülnie és benyújtásra kerülnie a magyar Nemzeti Szociális Klímatervnek. A Magyar Természetvédők Szövetsége éghajlat és energia programigazgatója, Botár Alexa szerint ennek az intézkedési- és költségtervnek túl kell mutatnia egy stratégiai terven. A támogatáshoz való hozzájutás és a célirányos felhasználás garanciái részletezése az anyagban nem csupán az azt elbíráló Európai Bizottság meggyőzése szempontjából fontos, de a bevezetés gyorsaságát és a sikeres, hatékony megvalósítást is szolgálja – az időtényező ugyanis itt is döntő lehet.
Egy jó minőségű terv idei benyújtásával nyerhetünk
Az EU Szociális Klímaalapjának forrása tehát 2026-tól a tagállamok rendelkezésére állhat, az 1200 Mrd Ft-hoz a szükséges min. 25% tagállami hozzájárulással együtt kb. 1500 Milliárd Ft-os a magyar keret. A Klímaterv benyújtása és Európai Bizottság általi elfogadása mellett a Klímaalapot (is) töltő ETS-2 szabályozásának tagállami átültetésére is szükség van. Az alábbi infografikán foglalja össze az MTVSZ a folyamatot:
A Klímaalap támogatásai célcsoportja jellemzően az alacsony jövedelemmel rendelkező, sérülékeny háztartások, családok köre, akik kifejezetten korszerűtlen lakásban vagy házban laknak, és akik egy idén végzett felmérés szerint is alapvetőn elestek minden eddigi, otthonaik energetikai korszerűsítésére használható pályázaton való részvételtől. Számukra az EU Szociális Klímaalapja kitörési pontot kínálhat az energiaszegénységből (az energetikailag rossz minőségű otthonokban fizetett magas rezsi okozta helyzetből).
Érdemes a Szociális Klímaalap gazdaságélénkítő hatásait is figyelembe venni. Tegyük fel, hogy az 1500 Mrd Ft-ból 900 Mrd Ft-ot (60%) szánnak energiaszegénység kezelésére (a maradék 40%-ot a közlekedési szegénység kezelésére). Gondoljunk bele, ha a jogosult sérülékeny háztartások harmadának, 100-150 ezer családnak jutna 2026-2032 között az európai forrásból, már az komoly lökést adhat az elmúlt években a kétezres évek közepei válsághoz hasonlóból való kilábaláshoz fogódzókat kereső építésgazdaságnak.
Azt, hogy a mégoly szélesre nyitottnak látszó felújítási támogatások nem érhetőek el bárkinek, a 2025-ös Otthonfelújítási Program ma ismert eredményei is mutatják. A jogosultak köre idén mintegy 300 ezer családdal bővült, és bár a rendelkezésre álló adatok szerint az érdeklődés élénk volt, az első negyedévben mindössze ezer család kezdhetett energetikai felújításba a program segítségével.
A 2025 márciusában szakmai civilek által szervezett Szociális Klímaterv műhelyen az Energiaügyi Minisztérium által elhangzottakat a Magyar Természetvédők Szövetségének szakértői bíztatónak nevezték, ám azóta nincs információjuk arról, hogy hol tart a folyamat és sem nem-kormányzati szakértők, sem a lakosság nem látott még tervezetet véleményezésre. Július elején az EM megerősítette, hogy “élni kíván a lehetőséggel”, azaz a végső Klímaterv benyújtással. Tekintettel a magyar lakásállomány állapotára, és az elmúlt évtizedekben elmaradt energetikai felújítások szükségességére, a folyamatot átlátó szakértők szerint egyértelmű, hogy a magyar gazdaság és társadalom nettó nyertes lehet az EU Szociális Klímaalapja kapcsán.
Szemléletváltásra is szükség van
A független 21 Kutatóközpont által a témában végzett és idén januárban bemutatott reprezentatív és komplex kutatási programjának eredménye szerint a magyarok 60 százaléka beruházna a következő öt évben, hogy csökkentse lakásának vagy házának energiafogyasztását, de a tulajdonosoknak mindössze 4 százaléka tartja nagyon valószínűnek, hogy erre pénzt is kapna az energiahatékonyság fejlesztését célzó támogatási programokból.
A felmérés csak elsőre meglepő eredménye, hogy nincs igazi összefüggés a lakóhely állapota és a felújítási kedv között. A válaszadóknak ugyanis 57 százaléka a pénzhiányt nevezte meg indokként. A reprezentatív kutatásban azok közül, akiknek ingatlanjuk „nem kielégítő” állapotú, 69 százalék válaszolta azt, hogy nincs elég pénze a felújításra, még akkor sem, ha kapna rá támogatást.
Jóllehet a nemzeti kormányoknak nagy mozgásterük van abban, milyen intézkedésekkel, milyen formákban – pénzügyi eszközök (pl. hitel), fix vagy változó intenzitású vissza nem térítendő támogatás, átmeneti közvetlen kifizetések – juttatják el a háztartásoknak a forrásokat, azok célorientált és átlátható felhasználásához plusz garanciákat is be kell itthon építeni a rendszerbe. Fontos lépés, de önmagában nem lesz elegendő országszerte energetikai tanácsadó pontokat felállítani; végig kell kísérni a pályázót a tervezéstől kivitelezésen át a működtetésig-karbantartásig, akár szociális vagy tevőleges segítségre, támogatásra is szükség lehet.
További információ a témában a Magyar Természetvédők Szövetsége oldalán olvasható.
