„Heteink vannak hátra” – Marsai Viktor háborúkról, éhínségről, Afrikáról [HetiVálasz 129]

·2022.06.23

Az ukrán háborúval összeállt a „tökéletes vihar” Afrikában, ez pedig a mi életünkre is hatással lehet. Tízmilliókat fenyeget az éhínség, a kontinensen belüli elvándorlás már most többmilliós, és ebből alighanem Európa sem fog tudni kimaradni. Mi és miért történik Afrikában? Marsai Viktort, a Migrációkutató Intézet igazgatóját, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docensét Vörös Szabolcs kérdezi.

Az adás meghallgatható a fenti Spotify-ablakra kattintva. Ha az nem jelenne meg, közvetlen link itt. Ha asztali számítógépen, laptopon hallgatnának minket, vagy egyszerűen letöltenék az adásokat mp3-formátumban, ide kattintsanak. Ha telefonon keresztül csatlakoznának műsorunkra, a Spotify mellett iTunes-onTuneIn Radio-n és Pocket Casts-on is megtehetik. Podcastunk RSS-csatornája ezen a hivatkozáson található.


Részletek a műsorból:

Milyen tényezőkből állt össze a „tökéletes vihar” Afrikában?

„Élelmiszer- és energiaár-növekedés – de ezek nem február 24-én kezdődtek. Afrikát is sújtotta a koronavírus, de jobban, mint a világ fejlettebb részeit, a járvány minimum két évvel vetette vissza a kontinenst. A tökéletes vihar elemeiben a klímaváltozás is nagyon fontos tényező, ráadásul 40 év alatt megduplázódott – valahol megháromszorozódott – a lakosság. Míg Maliban például korábban a közösségek egyszerűen elvándoroltak, erre már nincs lehetőség, mert nincsenek szabad földek. A klímaváltozás és az elsivatagosodás által hajtott, általában nomád közösségek Dél felé mennek, találkoznak a letelepedett földműves lakossággal, ebből pedig nagyon sokszor fegyveres konfliktus alakul ki.”

Az ukrajnai háború mennyit tett ehhez hozzá?

„Az ukrajnai háború nélkül is éhínség lenne, a múlt év vége felé már látszott, hogy nagyon nagy baj lesz. Február 24-e óta viszont további 30-80 százalékkal nőttek az élelmiszerárak. Ennek beláthatatlan következményei vannak. Más járulékos elemek is mélyítik a válságot. Egyiptom például egyelőre elég jól megúszta az eddigieket, de az oda érkező turisták 25 százaléka Oroszországból és Ukrajnából jött. Eltűnik tehát a turisztikai bevételek 25 százaléka egy olyan országban, ahol az ágazat a GDP 10-15 százalékát adja. Milliók megélhetése került ezzel veszélybe.”

Mitől függ, hogy melyik afrikai országban mennyire súlyos következményei vannak ugyanazon válságelemeknek?

„Két tényezőre tudjuk redukálni. Az egyik a helyi eliteknek és általában a politikában részt vevő csoportoknak az a felfogása, hogy milyen messzire hajlandóak elmenni a politikai hatalomért való küzdelemben. A fegyveres harc és az erőszak ugyanúgy az eszköztár része, mint mondjuk a parlamentben a szócsaták, vagy a parlamenti szócsatáknál ez megáll? Ez egy kulcsmomentum Afrikában ott, ahol fegyveres konfliktusokat látunk Etiópiától Szomálián át Dél-Szudánig: a helyi elitek elfogadható árnak tartják a fegyveres konfliktust, ezrek, tízezrek, esetenként százezrek halálát annak érdekében, hogy a politikai víziójuk és a saját hatalmuk megmaradjon. A másik tényező, hogy rendelkezik-e az adott állam olyan tartalékokkal, amelyekkel valamiféleképpen választ tud adni ezekre a kihívásokra. Azért is beszélünk tökéletes viharról Afrika kapcsán, mert a koronavírus-járvány még azokban az országokban is, ahol korábban azt láttuk, hogy nagyon komoly tartalékok vannak, ezeket erősen leszívta. (…) Kelet-Afrikában már a negyedik esős évszak maradt ki, tehát elfogytak a tartalékok a rendszerből. (…) Abban bízhatunk, hogy jön a következő esős évszak, és talán abból lehet termés a következő őszre, de ha azt akarjuk elkerülni, hogy folytatódjon az éhhalál, és ez több tíz vagy százezer embert érintsen a kontinensen, akkor nagyjából heteink vannak hátra.”


Nyitókép: Válasz Online/Vörös Szabolcs

Ez az adás nem készülhetett volna el olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, az új, biztonságos, magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Paypal, utalás és más lehetőségek itt >>>

Kategória: Podcast