A betegek harmadát is érintheti – van megoldás a poszt-Covid tünetekre (x)

Kezdetben azt gondolták az orvosok, hogy a gyógyult koronavírusos betegeknek csak tüdőgyógyászati rehabilitációra van szükségük, ám azóta kiderült: a poszt-Covid egy jóval komplexebb és elhúzódó tünetegyüttes – magyarázza dr. Toldy-Schedel Emil, a Budapesti Szent Ferenc Kórház főigazgatója. Becslések szerint a fertőzöttek mintegy 15-40 százalékának kell hosszan tartó maradványtünetekkel szembenéznie, ez akár 100 ezer embert is jelenthet Magyarországon. Az ő ellátásukra hozták létre az első hazai poszt-Covid centrumot a Szent Ferenc Kórházban, amelynek fejlesztését a Messer Hungarogáz Kft. is támogatta 1,5 millió forinttal. Az alábbiakban a kórház főigazgatója beszél a poszt-Covid ellátás jellemzőiről, a nehézségekről, valamint arról, miként tud a vállalati oldal hatékonyan együttműködni az egészségügyi intézménnyel.

Tüdőgyógyászati állapottal nem magyarázható fulladás, szívritmuszavarok, fogyás, fáradékonyság, az alvás-ébrenlét ciklusának felborulása, tanulási nehézségek, demencia és hormonális változások is előfordulhatnak a Covid maradványtüneteként dr. Toldy-Schedel Emil kórházigazgató szerint.

A Budapesti Szent Ferenc Kórház elsőként hozott létre az országban poszt-Covidra specializált szakellátást, amely az olyan Covidon átesett betegeknek kínál rehabilitációt és gyógyulást, akiknél a betegség még hónapokkal később sem múló tüneteket hagyott hátra, vagy esetleg új betegségek kialakulását eredményezte. Az összetett tünetegyüttes miatt komplex terápiát dolgoztak ki, amelyben egyaránt részt vesz tüdőgyógyász, kardiológus, endokrinológus, adott esetben pszichiáter, pszichológus és akár gyógytornász is.

A hosszan lélegeztetett fekvőbeteg-csoporttal hónapokon át foglalkoznak, de a többieknél is 3-6 hét lehet az az időszak, amely után a gyógyult betegek már elfogadható életminőségben tudnak élni és dolgozni. A legtovább a pszichés tünetek tartanak, a depresszió és az alvászavar, de a maradandó tüdőbeli eltérések vagy a szívritmuszavar is hosszú terápiát igényel – magyarázza a szakember.

A kórház fokozottan készül a 4. hullámra, amelynek keretében folyamatos fejlesztéseket hajtanak végre, legnagyobbrészt önerőből. Ezeket a fejlesztéseket kívánta támogatni a Messer Hungarogáz Kft, a kórház oxigénbeszállító partnere, amely mintegy 1,5 millió forintot adományozott a kórháznak. Az intézményben jelenleg folyamatban van az átállás a palackos oxigénellátásról a nagyobb kapacitást nyújtó cseppfolyós-tartályos gázellátásra, hiszen a poszt-Covid ellátás mintegy 30x annyi oxigént igényel a kórház normál profilját képező belgyógyászati és kardiológiai ellátás oxigénigényéhez képest.

×××

Miért tartották lényegesnek egy külön központ létrehozását a poszt-Covid tünetek kezelésére, és milyen fejlesztések történnek jelenleg?

Egy teljesen új kórházépületet építünk, részben a járvány kihívásaira reagálva. Mondhatjuk, hogy a kötelező Covid ellátással az eddigi profilunk hirtelen átalakult. Ki kellett építenünk az addig nem létező intenzív kapacitásainkat: 23 intenzív ágyat, 60 feletti oxigenizálható ágyat, megfelelő gépekkel, felszerelésekkel, eszközökkel. Majd Magyarországon elsőként elindítottuk a poszt-Covid ellátást, amelynek olyan technikai szükségletei vannak, amelyet többek közt a Messerrel együttműködésben tudtunk megvalósítani. A poszt-Covid ellátás a normál profilunkhoz képest jelentősen, mintegy 30-szorosan magasabb oxigénmennyiséget igényel, és ez csak egy a sok egyéb tényezőből. Ennek a költségvonzata is sokszoros a normál ellátáshoz képest, viszont ugyanazt az átalánydíjat, központi finanszírozást kapjuk betegenként, mint a normál ellátásért. Ezért is nagyon fontos a jó együttműködés az egészségügyi beszállítókkal, akik felvállalták, hogy a járvány során lényeges szerepet játszva támogatják a betegellátást. Például a Messer gyorsan ki tudta építeni a megnövekedett oxigénellátáshoz szükséges technikai hátteret, továbbá gyorsan ki tudta helyezni azt az oxigénmennyiséget, amire a Covid, poszt-Covid ellátás során szüksége volt a betegeknek. Mi ennek köszönhetően is gyorsan tudtunk reagálni a kihívásokra, valamint a saját meglévő emberi és szakmai tudásunkkal és az új kórházi épülettel még több beteg számára tudjuk biztosítani a komplex, több orvosi szakterület összehangolt munkájára épülő poszt-Covid rehabilitációt. Azt már látjuk, hogy ez egy hirtelen reagálásra képes kórház 150 ággyal. Úgy látjuk, egy ilyen rugalmas, adott célra gyorsan átállítható egészségügyi intézményre nagy szükség lehet a jövőben.

Dr. Toldy-Schedel Emil, a Budapesti Szent Ferenc Kórház főigazgatója és Tóth Adrián, a Messer Hungarogáz Kft. regionális értékesítési vezetője az adomány átadásakor

Központi vagy saját kezdeményezésre alakult ki a poszt-Covid ellátásra való szakosodás?

Tavaly áprilisban kiderült, hogy azzal még nem szűnik meg a Covid megbetegedés, hogy a beteg szervezetében már nincs jelen a vírus. Az első hullámban még mindenki azt hitte, hogy ez egy tüdőbetegség, és a tüdőgyógyászok majd kezelik ezeket a betegeket. Mi akkor már láttuk, hogy ez nem teljesen így van, hiszen kardiológusként tisztában voltunk a szívérintettséggel. A világban egyébként a tüdőgyógyász és a kardiológus egy szakma, itthon egyelőre e két terület integrálása felé haladunk. Első körben a hozzánk került covidos betegek utánkövetését, rehabilitációját kezdtük el megszervezni saját hatáskörben. A hazaküldött betegek egy része további szakellátást igényelt a későbbi szövődmények miatt. Kiderült, hogy ez a világban máshol is így van. Mi már addigra annyira beleástuk magunkat a témába, hogy tavaly május-júniusban elkészítettük az első szakmai ajánlást a poszt-Covid ellátásra, amelynek jelentős részét az állami egészségügybe is átemelték. Ebből született meg az állami poszt-Covid ajánlás fekvőbetegek részére. Most dolgozunk a magyarországi járóbetegekre vonatkozó poszt-Covid ajánláson. A következő hullámokban valószínűleg a járóbetegeket érinti nagyobb arányban a Covid-időszak, hiszen oltás után nem lesz annyira súlyos a betegség. Nyilván a nem oltottak állapota lehet súlyosabb, esetükben viszont már nagyjából tudjuk, milyen ellátásra van szükség. A járóbetegeknél nem rendelkezünk ennyi tapasztalattal, különösen a betegség lezajlása utáni időszakra vonatkozóan.

Miben különbözik a poszt-Covid szakellátás a normál ellátástól? Meg tudják-e osztani ezt a speciális szaktudást más intézményekkel is?

Egy összetett rendszert dolgoztunk ki, amelybe bevontunk tüdőgyógyászt, kardiológust, belgyógyászt, endokrinológust, gasztroenterológust, adott esetben pszichiátert, pszichológust, dietetikust és gyógytornászt is. Így épül fel egy komplex poszt-Covid ellátás, amely egyébként nagyon előremutató, és nagyon kevés helyen tudták megvalósítani mindezt egy helyszínen, egy időben. Mi ezt követjük fekvőbetegek és nappali bejárós betegek esetében is, akik estére haza tudnak menni, és akiknek csak egy-egy problémája van, pl. hullik a hajuk, vagy éppen tartósan köhögnek. Annak érdekében, hogy ne csak egy szűk szakmai réteghez tudjunk szólni, és ne csak 150 beteget tudjunk ellátni, megmutattuk a többi ellátóintézménynek is a saját gyakorlatunkat. Összeszedtünk egy nagyon ütőképes önkéntes csapatot szakemberekből, akik akár online is konzultálnak a betegekkel. Tavaly nyártól elkezdtük a távellátást pl. Skype-on, ami akkor még teljesen újnak számított. Most fogalmaztuk meg az államigazgatás felé, milyen plusz felírási lehetőségeket kell az orvosainknak biztosítani ahhoz, hogy ezek a betegek minél gördülékenyebben el legyenek látva. Más ennyire komplex poszt-Covid betegellátóhely még nem épült eddig Magyarországon.

Miből tudják finanszírozni mindezt?

Egyházi hátterű kórház vagyunk, amely nyitottságot és nagyobb szabadságot ad, viszont sokkal bizonytalanabb a finanszírozásunk. Amit kitalálunk az alapellátáson túl, arra saját magunknak kell megteremtenünk a forrásokat. Hiába látunk el területi ellátási kötelezettséggel OEP-betegeket, tavaly június óta például még nem kaptuk meg a járványvédekezés költségeit fedező állami támogatást. Gyakorlatilag saját tartalékainkat éljük fel. Magán-, céges és egyházi forrásokból, valamint uniós pályázatokból adódik össze a továbblépéshez szükséges pénz. Ahhoz, hogy ezt a poszt-Covid ellátást tovább tudjuk fejleszteni, lényeges, hogy olyan cégek, mint a Messer, mellénk álljanak. Így tulajdonképpen közösen dolgozunk a betegekért, és ez nagyon jó. Egyik célunk most, hogy a palackos oxigénellátás helyett megszervezzünk egy állandó tartályos ellátást, amely nagyobb kapacitású, kényelmesebb és nagyobb ellátási biztonságot nyújt a betegeknek. Az új épületegységünkkel a célunk az, hogy Budán, Közép-Magyarországon legyen egy olyan gyorsreagálású intézmény, amely 72 órán belül átalakítható kórház lesz. 

A poszt-Covid ellátás oxigénigénye mintegy 30-szor magasabb, mint a normál belgyógyászati ellátás igénye

Szemléletben milyen különbséget eredményez az, hogy nem hagyományos finanszírozású kórházként működik a Szent Ferenc?

Talán az egyházi szemléletből is fakad, hogy a lehető legjobban akarjuk szolgálni a betegeket és a munkatársainkat. Igyekszünk például lehetőséget biztosítani a pihenésre a nővéreknek, ápolóknak, akik gyakorlatilag éjjel-nappal dolgoztak a 3. hullám idején, és nagyon elfáradtak: a kórház rendelkezésére áll egy vadászház a Bakonyban, ahol a természetben ki tudnak kapcsolódni és feltöltődni. Pszichológusi segítséget is nyújtunk számukra. Ugyanakkor egészségügyi szakdolgozó képzést is indítottunk azokon a területeken, amelyekből hiányunk volt: telemetriás asszisztens, pacemaker asszisztens, technikusok a különböző területekre. Ezek nem a hagyományos orvos- vagy gyógytornász képzés részei, mégis fontos egészségügyi területek. Mindezt a Gál Ferenc Egyetemmel közösen végezzük, amelynek mi vagyunk a gyakorló kórháza. Ott pedig bentlakást kínálnak, azaz aki nálunk végez, a következő 4-5 évben ott tud lakni, hogy elinduljon, és megmaradjon az egészségügyben. 

Melyek a legjellemzőbb poszt-Covid tünetek tapasztalatuk szerint?

Két tünetcsoportot különböztethetünk meg: a testi és a pszichés tüneteket. Minél szélesebb körben vizsgáljuk a Covidon átesetteket, annál nagyobb azoknak az aránya, akik poszt-Covid szimptómákat mutatnak. A testi tünetek közé tartozik a köhögés, a fulladás, izomtömegvesztés, ritmuszavarok, szívelégtelenség, gyengeség, új cukorbetegség, alvászavarok, hajhullás, vérképzőrendszeri eltérések, veseelégtelenség. A pszichés tünetek közé tartoznak például a tanulási nehézségek, feledékenység, demencia, alvási apnoe, depresszió, akár poszttraumás stressz szindróma, ami 3-5 hónappal az effektív Covid után kezd kialakulni. Mindegyiket ismerjük külön-külön, de így egyben nem. A Covid tulajdonképpen egy szervezeti gyulladásos folyamat, és míg az 1. és 2. vírusvariáns leginkább a tüdőt támadta meg, a 3. már a szívet és egyéb szerveket, pl. az agyat. Sok autoimmun-betegséget is elindíthat ez a szervezeti gyulladás. 

Hogyan készülnek a 4. hullámra?

Oltjuk a munkatársainkat a 3. körös oltásokkal. A családorvosok számára iránymutatásokat fogalmazunk meg. Ők nagyon nehéz helyzetbe kerültek: a gyógyítás mellett hihetetlen mennyiségű adminisztratív és szervezési munka hárul rájuk, ehhez próbálunk tudástranszfert nyújtani. Próbálunk szabadabb felírási jogosultságokat szerezni a Covid és poszt-Covid ellátáshoz, ugyanakkor igyekszünk megfelelő eszközöket beszerezni (pl. diagnosztikai és légzéstámogató eszközök). Próbáljuk formálni-felvilágosítani a társadalmat, kommunikálni az emberek felé, amire az állami kórházaknak nem volt lehetősége, csökkenteni a tévhiteket és fantazmagóriákat. Elindítottunk például egy tematikus Facebook-oldalt, ahol a hozzánk intézett jellemző kérdésekre egyszerűen érthető, de szakmai alapú, tényszerű válaszokat tudunk adni. Mindezek mellett kézfertőtlenítőt is gyártunk.  Azt reméljük, ha mi összességében feljebb tesszük a mércét, akkor előbb-utóbb a többieknek is feljebb kell tenni azt. Ez lesz az elvárás szélesebb körben is.

Dr. Toldy-Schedel Emil a poszt-Covid ellátás egyik hazai szakértője, az első poszt-Covid tünetek kezelésére szakosodott centrum létrehozója Magyarországon. A központ a budapesti Szent Ferenc Kórházban található, amelynek főigazgatója a szakember. Dr. Toldy-Schedel Emil önkéntes orvosként már megjárta Afrikát, Erdélyt, Koszovót, jelen volt a cunami sújtotta területek egészségügyi ellátásában. Mindemellett a 90-es években részt vett a Magyar Máltai Szeretetszolgálat megalakításában, valamint a Bátor Tábor létrehozásában is. Kezdeményezésére indult el az Út az Egészséghez program, amely betegek és egészségesek részére egyaránt túralehetőséget kínál, miközben a túra során történő pulzusméréssel a túrázó egészségi állapotának felmérésére is alkalmas.

Messer Hungarogáz Kft.

A Messer Hungarogáz Kft. Magyarország egyik legnagyobb ipari és egészségügyi gáz gyártó vállalata, piacvezető a nagyipari on-site gázüzemek építése és működtetése terén. Nitrogént, szén-dioxidot, oxigént, argont, héliumot, hidrogént és számos további gázterméket szállít a legkülönfélébb ipari ágazatokba, az egészségügybe és kutatás-fejlesztési területekre. Három levegőszétválasztó üzem, öt palacktöltő üzem, egy acetilénüzem, egy laborgázokat előállító üzem és két hidrogénüzem alkotja a Messer hazai termelőbázisát. A vállalat 140 egészségügyi intézményt lát el különféle gázokkal, palackos vagy cseppfolyós formában, orvosi oxigént az intézmények 33 százalékának szállít a koronavírus elleni küzdelemhez. http://www.messer.hu

Kategória: Induló