Ferenc pápát nem lehet megérteni a hazai barát-ellenség koordináta-rendszerben [HetiVálasz 89]
Mi van a Szentatyáról szóló viták mögött? Érdekli-e a katolikusokat a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus? Mit mutat meg a pápalátogatás a NER természetéből? Hodász András katolikus papot és Gégény István hittanárt, a Szemlélek magazin lapigazgatóját kérdezzük heti podcastadásunkban.
Az adás meghallgatható a fenti Spotify-ablakra kattintva. Ha az nem jelenne meg, közvetlen link itt. Ha asztali számítógépen, laptopon hallgatnának minket, vagy egyszerűen letöltenék az adásokat mp3-formátumban, ide kattintsanak. Ha telefonon keresztül csatlakoznának műsorunkra, a Spotify mellett iTunes-on, TuneIn Radio-n és Pocket Casts-on is megtehetik. Podcastunk RSS-csatornája ezen a hivatkozáson található.
Néhány idézet a műsorból:
A NEK és a pápalátogatás jelentőségéről
Gégény István: Ferenc nagyon sok helyre utazott már pápaként, de idén egyedül Irakban járt Olaszországon kívül, most pedig Budapestre és Szlovákiába érkezik. […] Én nagyon szeretem ezt a nálunk töltött három órát is, amit sokan lebecsülően emlegetnek: „csak három óra”? Óriási ajándék ez, hogy a mai, járványos körülmények között ennyi időre hozzánk utazik!
Az őket ért támadásokról, libsizésről, békepapozásról
Hodász András: Nem érzem magam semmilyen kategóriába tartozónak. Katolikus vagyok, szándékom szerint Jézust követem. Az ő példáján keresztül szeretném megélni a kereszténységemet. Jézus Krisztus nagyon sok gesztusában liberális volt, például nőket és gyerekeket is a tanítványai közé engedett. Szóba állt nemcsak a farizeussal, de a vámossal is. Viszont sok mindenben ultrakonzervatív volt. Vagy egyszerűen csak szigorú. Én a „liberális oldal” számára túl konzervatív vagyok bizonyos kérdésekben, „a konzervatívoknak” pedig túl liberális más ügyekben. De eleve nem értek egyet magával a kategorizálással.
Gégény István: Nem szeretnék Jézusnál liberálisabb lenni. Lombikügyben például a Kossuth Rádióban Skrabski Fruzsinával ültem le vitázni, aki abban a témában hozzám képest éppen liberálisabb álláspontot képviselt. […] A Mandineren békepapsággal vádoltak meg a minap, telexes írásom után, ami nonszensz. A békepap az adott államhatalommal kollaboráló klerikust jelenti. Ezek közül egyik sem vagyok. […] Van Magyarországon egy gondolkodás, ami barát-ellenség koordináta-rendszerben szeretné felosztani az embereket, ebben pedig nemcsak Ferenc pápa akadt meg a torkukon, hanem például én is, meg még rengetegen. […] A Telexen megjelent cikkemben azt mutattam be, hogy Ferenc pápa érkezése mennyire jól rávilágít arra a sok ellentmondásra, álszentségre, teológiailag is megfogalmazható hibára, ami a NER-t átjárja.
A Ferenc pápáról szóló politikai vitákról
Hodász András: A magyar közbeszéd rettenetesen rossz állapotban van, a Szentatyáról pedig csak összetetten lehet beszélni. Én elfogadom és tisztelem Ferenc pápát, nagyon sok gesztusával egyetértek, másokkal vitatkozom. Azt is el tudom mondani, hogy nekem – hadd legyen egy ilyen személyes viszonyulásom – Benedek pápa szimpatikusabb volt.
Gégény István: II. János Pálnak is voltak erős kritikusai. Mi változott azóta? Például a kommunikáció. Régen a pápa közelében se lehetett látni laptopot, most a szentatyának Twitter-csatornája van. Velünk változott a világ: az egyház társadalmi beágyazottsága és kulturális valósága fordult ki a sarkából. Ebben a helyzetben nekünk, véleményformálóknak az a feladatunk, hogy higgadtságra intsünk. Önmaga karikatúrája az a néhány ember, aki keresztényellenességgel vádolta a Szentatyát.
A Ferenc pápa által nyáron kiadott motu proprióról (határozatról), amely bizonyos korlátok közé szorítja a régi rítusú (latin) liturgiát
Hodász András: A „bizonyos korlátok közé szorítás” szépítő körülírás. Tulajdonképpen ellehetetlenítik. […] Fél éve tanulmányozom a tradicionális, régi rítusú szentmisét, és hihetetlen gazdag kincset fedeztem fel benne. Lehet, hogy a hívek csak annyit látnak, hogy a pap hátat fordít nekik és latinul mormog. Pedig nem a híveknek vagyunk háttal: hanem az Istennek arccal. A 21. századi ember önközpontúsága, hogy mindent a saját szemszögéből néz. […] A motu proprio indoklásában az egyház egysége szerepel. Ugyanakkor a Szentatya szó nélkül hagyja, hogy a német egyházban olyan gyakorlatok terjednek – például megáldják a meleg párokat –, amik miatt már-már szakadás van.
Gégény István: Vannak, akik nagyon közel érzik magukat a tridenti liturgiához. Számomra katolikus hívőként és hittanárként, teológiával foglalkozó emberként ez nem annyira fontos. Én szimpatizálok azzal, ha az oltárt asztalközösségként képzeljük el. Abban viszont nem lesz köztünk vita András atyával, hogy óriási megújulásra lesz szükség a liturgiában, és itt például a szerzetesek gyakorlatából, hagyományaiból sokat meríthetünk.
Fotóillusztráció: Domaniczky Tivadar
