„Napi feladat lesz a túlélés a magyaroknak” – Mi történik (megint) Kárpátalján? [HetiVálasz 50]

·2020.12.03

50. adásával ismét itt a HetiVálasz, a Válasz Online podcastja. A 2017 ősze óta tartó magyar–ukrán ellenségeskedésekhez képest is új minőséget jelentettek a hét elején Kárpátaljáról érkezett hírek, amelyek szerint házkutatást tartott az Ukrán Biztonsági Szolgálat több kárpátaljai magyar intézményél és Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnökének a lakásán. A szolgálat olyan tevékenységre keresett bizonyítékokat, amely az ország területi egységének megbontására és a határok erőszakos megváltoztatására, az államnak való károkozásra irányul. Hogy jutott ilyen mélypontra a magyar–ukrán kapcsolat? Mi a percepció Kárpátalján, és mi Kijevben? Hogy tud a magyar állam bölcsen segíteni, ha tud, az ukrajnai magyar közösségen? Podcastunkban ezekre a kérdésekre is keressük a választ Fedinec Csilla, a – néhai MTA-féle – Társadalomtudományi Kutatóközpont tudományos főmunkatársával. A kérdezők: Ablonczy Bálint és Vörös Szabolcs.

Az adás meghallgatható a fenti Spotify-ablakra kattintva. Ha az nem jelenne meg, közvetlen link itt. Ha asztali számítógépen, laptopon hallgatnának minket, vagy egyszerűen letöltenék az adásokat mp3-formátumban, a legegyszerűbb, ha felkeresik Lybsin-oldalunkat. Ha telefonon keresztül csatlakoznának műsorunkra, a Spotify mellett iTunes-on (más néven Apple Podcasts), TuneIn Radio-n és Pocket Casts-on is megtehetik. Podcastunk RSS-csatornája ezen a hivatkozáson található.


Néhány idézet a műsorból

Hogy jutottunk el a 2017 őszén elfogadott ukrán oktatási törvény magyar ellenzésétől – s emiatt a NATO–Ukrajna Bizottság összehívásának blokkolásától – odáig, hogy az ukrán titkosszolgálat magyar kisebbségi vezetőket vegzál?

„Mivel más eszközt nem sikerült találni (mint a NATO–Ukrajna Bizottság összehívásának blokkolása), megmaradtunk ennél, és úgy tűnt, Budapestnek nincs vesztenivalója. Az ukránok is elkezdtek így működni: »Keressük meg, hogy hol fáj (a magyaroknak)!« A két kormány között vannak a kárpátaljai magyarok, akiknek a túlélés napi feladattá fog válni, mert a korábbi kisebbségi panaszok nem mérhetők ahhoz, ami most történik.”

Miben más a mostani feszültség, mint az eddigiek?

„Kijevnek, úgy tűnik, mindegy, mi a politikai következmény. Ha ez így van, azzal átlépik a Rubicont, onnan pedig nincs visszafordulás. (…) Még túlságosan az elején vagyunk ahhoz, hogy megmondjuk, hogy a kijevi politikai vezetés mit gondol erről, de az biztos, hogy helyben, Kárpátalján a történtek megrendítették Zelenszkij elnök pártjának pozícióit. (…) De benne van a pakliban, hogy mindegy, mi ennek a politikai ára.”

Miért az ukrán nyelv kisebbségekre erőszakolásával látja jónak Kijev a nemzetépítést véghezvinni?

„Hatalmas történelmük és kultúrájuk van az ukránoknak. (…) Nem az a gond, hogy szeretnének egy olyan államot, ahol az emberek tudnak ukránul, hanem az, hogy ez miért úgy csinálják, ahogy velük szemben eljártak sok évszázadon keresztül. Miért így járnak el a kisebbségeikkel szemben? Ennyi bölcsességet már össze kellett volna szedni! Nem hiszem, hogy az oroszul beszélő kisebbség lenne az ukrán államiság ellensége (…), a Kijevvel szembeni illojalitás nem jellemző.”

Pontosan mi a problémájuk az ukrán vezetőknek a kárpátaljai magyarsággal?

„Azért van ekkora visszhangja a Kárpátalján történteknek, mert a magyarok politikai érdekérvényesítő képessége az országon belül mindig sokkal erősebb volt, mint ami a számarányukból következne. Ez azért is meglepő, mert a magyar közösségen belül nincs elég ember, aki képes lenne az ukrán politikai életben eligazodni vagy egy televíziós vitára elmenni. (…) Kijev folyamatosan azt sérelmezi, hogy a kárpátaljai magyarok folyamatosan Budapesttel beszélik meg a dolgaikat, vele viszont nem, vagy csak ellenkeznek.”


Ez az adás nem készülhetett volna el olvasóink támogatása nélkül. Ha fontosnak tartja munkánkat, kérjük, legyen „előfizetőnk” akár már havi 1700 forintért, és csatlakozzon hozzánk a Facebookon!

Kategória: Podcast