Harmadnapon mindenhol feltámadt – Két hét, két posztszovjet húsvét

Szöveg és kép: Vörös Szabolcs

Mozgalmas tavaszom volt 2016-ban. Örményországból és azeri–örmény frontról, Hegyi-Karabahból, rá pár hétre pedig Ukrajnából tudósítottam, és teljesen véletlenül úgy adódott, hogy mindegyik helyszínen éppen húsvét volt. Ez a két terület eltérő felekezetisége miatt történhetett meg: Örményországban a Gergely-, míg Ukrajnában a görögkeleti liturgikus naptár szerint – a gyakorlatban néhány hetes eltéréssel – ünneplik Krisztus feltámadását. Az akkori archívumot felkutatva újra azt érzem, amit akkor: kivételesen szerencse, hogy volt egyházszakadás. Nosztalgikus húsvéti képriport a Kaukázus legszebb helyeiről és Kijevből.

KÖSZÖNJÜK!

A Válasz Online szerkesztőségi tulajdonban van, létét „előfizetőinek” köszönheti. Kérjük, csatlakozzon támogatói körünkhöz, cserébe napi tartalomajánlót, klubmeghívót küldünk!
CSATLAKOZOM

Örményországban egyik ezeréves templom éri a másikat, de egyik sem épült olyan „háttér” elé, mint Hor Virap kolostora, amely afféle népi szintézis: az örményeket 301-ben keresztény hitre térítő Világosító Szent Gergely egykori rabhelye a fővárostól, Jerevántól 45 kilométerre, a (lezárt) török–örmény határt jelentő Araksz folyótól pedig csak néhány száz méterre fekszik, az örmény szent hegy, az Ararát lábánál. A több mint 5100 méteres hegycsúcs – törökül: Ağrı Dağı – mintegy 25 kilométerre magasodik a kolostortól – Törökországban.

Húsvétvasárnapi szentmisére érkező örmény gyerekek az Azerbajdzsán nyugati részét jelentő, de facto örmény terület, Hegyi-Karabah – örményül: Arcah – kulturális fővárosában, Susiban. A mise helyszínét, a Gazancsecoc- (Szent Megváltó-) katedrálist az 1994-ben lezárult – de jogilag még ma is tartó – karabahi háború után renoválták, előtte ugyanis az azeri hadsereg tárolta itt a Grad-rakétáit.

Keresztet vető ukrán kislány Kijev híres barlangkolostorában, a Pecserszka Lavrában, 2016 (pravoszláv) húsvéthétfőjén.

Karabahi örmény hívő érkezik a a Gazancsecoc-katedrálisba.

Feltámadási mise 2016 húsvétvasárnapján. Gazancsecoc-katedrális, Susi, Hegyi-Karabah.

Gertyagyújtás húsvétkor a kijevi Pecserszka Lavrában.

Húsvéti örmény áldásosztás.

Hegyi-karabahi örmény katonák a 2016-os húsvétvasárnapi misén. Nem imádkoztak hiába az oltalomért, a kép elkészülte után néhány nappal ugyanis kitört az úgynevezett négynapos háború. A karabahi háború óta nem tapasztalt intenzitású azeri–örmény összescsapásokban több száz katona esett el, az azeriek pedig elfoglaltak néhány falut a frontvonalon.

Ortodox áldásosztás szenteltvízzel. Pecserszka Lavra, Kijev, 2016.

Kihagyhatatlan látnivaló, ha Jerevánból Hegyi-Karabah felé tartunk: Noravank kolostora a 13. századból, Jehegnadzor városától nem messze.

Hegyi-Karabah legfőbb vallási méltósága – és a háborút a frontvonalon végigprédikáló nemzeti hőse –, Pargev Martiroszján a sztyepanakerti érseki rezidencián. Amikor az örmények 1992. május 9-én elfoglalták az addig azeri kézen lévő, stratégiai fontosságú Susit, ő lépett be és imádkozott elsőként a Gazancsecoc-katedrálisban – a már emlegetett Grad-rakéták között.

Húsvéti papszentelés (után) Kijevben.

Eucharisztia a hegyi-karabahi feltámadási mise végén. A szertartásnak ezen szakaszán a gyerekkórus egy ismert örmény liturgikus dalba kezdett – sokáig nem ugrott be, honnan ismerős a dallam, de aztán megvilágosodtam: a kaliforniai diaszpóra-örményekből álló metálbanda, a System of a Down rajongójaként hallgattam rongyosra a gimnáziumi éveim alatt.

Ima húsvétkor egy ikon előtt a kijevi Szent Volodimir-székesegyházban.

Örmény kisiskolás szimbólumok között.

Családi ima Hegyi-Karabahban.

„Senki pedig, ha gyertyát gyújt, nem teszi rejtekbe, sem a véka alá, hanem a gyertyatartóba, hogy akik bemennek, lássák a világosságot.” (Lukács evangéliuma, 11,33.) Susi, Hegyi-Karabah.

Húsvéthétfőn is feltétlen a tisztelet az ortodox papok felé. Pecserszka Lavra, Kijev.

Egy gyertyatartókat viaszmentesítő asszony átlagos reakciója fényképezőgép láttán. Szent Volodimir-székesegyház, Kijev.

„Szükség az ember Fiának átadatni a bűnös emberek kezébe, és megfeszíttetni, és harmadnapon feltámadni.” (Lukács evangéliuma, 24,7.) A lemenő nap sugarai néhány kilométerre a hegyi-karabahi azeri–örmény frontvonaltól, Martakert közelében. Jobbra a hegytetőn a 7. századi Vankaszar-templom sziluettje.


Ez a képriport olvasóink támogatása nélkül nem készülhettek volna el. Ha fontosnak tartja munkánkat, kérjük, legyen „előfizetőnk” akár már havi 1700 forintért, és csatlakozzon hozzánk a Facebookon!