Veszélyben a természettudományi múzeum évszázados gyűjteménye! MTA-s biológus a költöztetés „alkotmányellenes” tervéről
„A kormány mostani döntése nemcsak a praktikus szempontokat, de a történeti hagyományokat, múltunk nagyjainak szorgalmas munkáját is semmibe veszi” – állítja a Válasz Online-nak küldött írásában Podani János biológus, miután felidézi a Magyar Természettudományi Múzeum Széchényiekig visszanyúló történetét. Az akadémikus szerint a dilettantizmus útján a kormánynak már eddig sem lett volna szabad eljutnia, most mindenesetre nem marad más, mint hogy minél többen követeljék a múzeum költözéséről hozott, a minap nyilvánosságra került kormányhatározat visszavonását.
Megdöbbenéssel értesültem arról a friss és nem nyilvános (!) kormányhatározatról, amely szerint a Magyar Természettudományi Múzeum (MTM) vidékre költöztetése eldöntött tény. A rendeletből ismertté vált részletek alapján – még idén mindent el kellene vinni a Ludovika épületéből – elmondható, hogy a tervezett lépés pótolhatatlan nemzeti kincsek és európai jelentőségű tudományos gyűjtemények tönkretételével járna. Talán nem mindenki számára nyilvánvaló, ezért érdemes emlékeztetni rá: ez éppen ellentétes a kormány deklarált céljával. Az ugyanis elviekben a magyar örökség megóvása.
Az Alaptörvény preambuluma így fogalmaz:
„Vállaljuk, hogy örökségünket, a magyar kultúrát, egyedülálló nyelvünket, […] a Kárpát-medence természet adta és ember alkotta értékeit ápoljuk és megóvjuk.”
Aztán:
„a kulturális értékek a nemzet közös örökségét képezik, amelynek védelme, fenntartása és a jövő nemzedékek számára való megőrzése az állam és mindenki kötelessége” (P cikk, 1.).
A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló törvény pedig a következőket írja elő:
„[A fenntartó] …biztosítja a muzeális intézmény működési engedélyében meghatározott szakmai besorolása szerinti feladatai ellátásához szükséges személyi és infrastrukturális feltételeket” (VI. 50. § (2c)
A költöztetési rendelet tehát alkotmány- és törvénysértő. Mielőtt vázolnám, miért, gyorsan tekintsük át, milyen feladatokat is látnak el a természettudományi múzeumok szerte a világon.
Először is feladatuk a gyűjtemények gyarapítása és gondozása, másodsorban az ezzel kapcsolatos tudományos kutatómunka, harmadrészt pedig az ismeretterjesztés, amelynek fontos része állandó- és időszakos kiállítások tervezése és rendezése.
Amikor a kormányzat most ezeket a funkciókat tervezi ellehetetleníteni, még csak arra sem hivatkozhat, hogy mindennek ne lenne tudatában: szakembereink minden lehetséges fórumon felhívták a figyelmet arra, hogy a múzeum 200 kilométerrel arrébb költöztetése minden szempontból hátrányos. Először is, a mozgatás a gyűjtemény jelentős károsodásával, egy részének megsemmisülésével járna. Sok millió tételről van szó, melyek legtöbbje – például a herbáriumi lapok, a rovarpreparátumok, vagy éppen a csontvázak – nem bírnák ki az utat.
Ráadásul valójában kétszeres költözésről van szó: a kapkodás és az átmeneti – majdnem biztosan alkalmatlan – tárolás miatt az összes veszteség könnyen elérheti a gyűjtemény harmadát.
A tudományos kutatás is évekig szünetelne, arról nem beszélve, hogy a gyűjtemények kezelői sem tudnának vidékre költözni. Nincs olyan egyetemi város a világon, amely megfelelő szakértőket tudna kiképezni erre a feladatra, még évtizedek alatt sem. Végül: a kiállítások elmozdítása a központi helyzetű fővárosból igencsak megnehezítené a látogatók és vendégkutatók dolgát – s a látogatottság is jelentősen csökkenne.
Tudomásul kellene tehát venni a tényt, hogy egy ilyen országos jelentőségű intézmény gyűjteményi anyaga és a fenntartásához szükséges szellemi háttér együttesen, hosszú évek során alakul ki – azaz szerves történeti folyamat eredménye.
Az MTM-re márpedig ez különösképp áll. Röviden vázolom, hogyan.
Az intézmény megalapítása a magyar tudomány és kultúra pártolásában kiemelkedő Széchényi családhoz fűződik. Széchényi Ferenc gróf feleségének, Festetics Julianna grófnőnek az ásványgyűjteménye jelentette a kiindulópontot 1803-ban. Az előző évben alapított Nemzeti Múzeumot gazdagító adománya hamarosan fosszíliákkal és állat-preparátumokkal is kiegészült, majd 1818-ban József nádor 7000 forintos felajánlásának köszönhetően Kitaibel Pál, a legismertebb magyar polihisztor tudományos szempontból is igen értékes növénygyűjteményével bővült. A későbbiek során is számos nevezetes személyiség dolgozott azon, hogy a múzeum európai színvonalúvá fejlődjön, elég ha a távol-keleti utazó Bíró Lajosra, vagy a vadászkalandjairól híressé vált Gróf Széchenyi Zsigmondra gondolunk. Amikor pedig a pesti árvíz után a Nemzeti Múzeumban megmaradt anyagnak biztos helyet kerestek, éppen a még teljesen üresen álló Ludoviceum sietett a magyar tudományosság segítségére. Itt helyezték el a Nemzeti Múzeum nyomtatványokban, kéziratokban és régiségekben gazdag gyűjteményét is egészen 1847-ig, a Nemzeti Múzeum közismert épületének felavatásáig.
A kormány mostani döntése tehát nemcsak a praktikus szempontokat, de a történeti hagyományokat, múltunk nagyjainak szorgalmas munkáját is semmibe veszi.
A Magyar Természettudományi Múzeum sorsa láthatóan felelőtlen kezekben van, s a nemzeti vagyon kárára elkövetett átgondolatlan intézkedésnek már van is riasztó előképe: a Forster Központ története. Annak megszüntetésekor az örökségvédelmi anyag részlegesen megsemmisült, a szakmát pedig megalázták. Csupán emlékeztetőül: „Btk. 376. § (1) Akit idegen vagyon kezelésével bíztak meg, és ebből folyó kötelességének megszegésével vagyoni hátrányt okoz, hűtlen kezelést követ el”.
Amikor olyan értékről döntenek, amilyen az MTM, az mindenképpen körültekintést, a szakmai fórumokkal történő egyeztetést igényelne – ennek márpedig most sem láttuk nyomát. Felháborító, de tény: egy fontos közintézményt érintő határozatot az érintettek véleményének teljes mellőzésével, a nyilvánosság kizárásával hoznak meg 2020 Magyarországán.
Ne tovább! – mondhatnánk erre. Igazság szerint persze már eddig sem lett volna szabad eljutni a dilettantizmus útján. Ebben a helyzetben nem tehetünk mást, mint hogy tiltakozunk minden olyan lépés ellen, amely a gyűjtemény károsodásával és a múzeumi munka ellehetetlenülésével jár. Minél többünknek kell követelnünk a rendelet visszavonását, az MTM sorsát megnyugtatóan rendező, átgondolt és szakmai megoldás kidolgozását.
Nyitókép: Facebook/Magyar Természettudományi Múzeum
